Elkezdődik az új tanév. Ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük, mi minden történt Magyarországon a közoktatás területén, és arra hogyan reagáltak a civilek, a szakma.
Összeállításunkat hamarosan folytatjuk. Ha értesülni szeretne róla, iratkozzon fel Faliújság c. hírlevelünkre!
Bővebb információért nyissa le az egyes eseményeket! A két oszlopban a dátum mutatja az összetartozó eseményeket.
2023. szeptember
A státusztörvény köznevelési törvény érintő legtöbb változása ekkor lép hatályba.
A pedagógusok, akik vagy aláírták a státusztörvény miatti új kinevezésüket, vagy nem nyilatkoztak arról, megkapták az új kinevezést és a tájékoztatásukat a várható béremelésekről. Jövőre a pedagógusok nagy része kb. 5 százalékos emelésre számíthat, de van olyan tankerület is, ahol a gyakornokok bére megegyezik a több éve pályán lévő kollégáikéval.
A péceli óvodapedagógusok 2022. október 21. napján tartott polgári engedetlenségi akciója, valamint annak a Péceli Önkormányzat általi tudomásulvétele alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, illetve az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérelmének közvetlen veszélyéhez, illetve sérelméhez hozzájáruljon – állapította meg az alapvető jogok biztosa az AJB-702/2023. számú, a mai napon közzétett jelentésében.
Rétvári Bence államtitkár az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy „a baloldal, pártok, szakszervezetek, szervezetek dobálóznak számokkal,… De sose mondják meg, hogy mihez képest.”
A parlament előtti demonstráció főszervezői az Egységes Diákfront, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Bázis. A diákok által „országos tanévnyitónak” hívott esemény megnyitóján a középiskolások iskolájuk zászlajaival vonultak be a térre. A tanévet Simkó Edit tanárnő nyitotta meg. Majd civil felszólalok, köztük a CKP nevében Nahalka István hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira.
A beszélgetős programot az ADOM Diákmozgalom és a Helyi Civilek Szövetsége szervezte meg.
A kormány a külhoni magyaroknak, akik magyar nyelven tanulnak, 100 ezer forintnyi iskolakezdési támogatást biztosít, miközben itthon az évek óta nem emelt családi pótlék összegét az iskolakezdés alkalmával egy héttel korábban kapják meg a családok. A Magyar Anyák az esélyegyenlőség jegyében kéri a kormányt, hogy a külhoniaknak biztosított támogatásban részesüljenek a magyar családok is.
A PDSZ szerint nincs garancia nagyobb mértékű béremelésre, és a kormány által korábban beígért 10 százalékos emelés sincsen biztosítva. Van, akinek átmenetileg 21 (!) forinttal emelkedett a fizetése.
A demokrácia napján tüntettek a diákok, tanárok, civilek az oktatás jövőjéért.
„Érted megyünk!
Érted, akinek végleg el kellett köszönnöd kedvenc tanárodtól,
Érted, akinek a tanítás mellett 3 munkahelyen kell dolgozni ahhoz, hogy meg tudj élni,
Érted, akinek végig kell nézni, hogy a gyereked elhagyja ezt az országot,
Érted, akinek nincs esélye hozzáférni alapfokú oktatáshoz,
Érted, akinek az unokájának nem lett végül jobb, mint neked volt régen.
Érted?”
A tüntetők átvonultak a Fridays for Future klímatüntetéséhez. A tüntetés hivatalos vége után többen elindultak a Karmelitához, az odavezető lépcsők tetején rendőrök állták útját a tüntetőknek.
Az Európai Parlament által 2008-ban alapított Európai Polgár díjat olyan, kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek, illetve szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció, a közös megértés előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.
A PSZ sajtótájékoztatóján, Nahalka István blogján és Juhász Ágnes G7 cikke is részletes számításokat tartalmaz a pedagógushiányról. Mindezek alapján beszélhetünk a legenyhébb számítások szerint is tízezer feletti, a szigorúbb kritériumok szerint akár 30 ezres pedagógushiányról.
Miként vélekednek a szülők és a társadalom a pedagógusok jogállását megváltoztató nyári törvénymódosításokról? A felmérés a Pulzus Kutató és a Szülői Hang együttműködésében készült; az eredmények országosan reprezentatívak. Az 1500 fős mintanagyságú adatfelvétel 2023. szeptember 11-25. között. 12 megállapítást tettek Többek között: A pedagógushiány általánosan elismert társadalmi problémává vált. A státusztörvény főbb elemeit a többség elutasítja. A kormánypártiakat is megosztja a belügyminiszter, mint a szakmaiatlanság szimbóluma.
2023. október
Diszkriminációellenes törvényjavaslatot nyújtott be a Belügyminisztérium. Kevesebb pénzt kapnának azok az általános iskolák, ahol az előírtnál kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek.
A Klebelsberg Központ közleményt ad ki az iskoláknak felajánlott adományok elfogadhatóságáról.
70 többletpontot is kaphatnak az egyetemi felvételin azok a középiskolások, akik elvégzik az MCC programját.
A Klebelsberg Központnak 140 000 darab notebook kiosztására nyílt lehetősége ebben az évben. Notebookért regisztrálhatnak a 7. és a 10. évfolyamok tanulói 2023. október 23-ig.
2023. évi LXX. törvény az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről
Juhász Ágnes a G7-nek írt cikkében kifejti: a törvényjavaslat pontatlanul fogalmaz, hiszen hátrányos helyzetű gyerekek mellett halmozottan hátrányos helyzetűekről is kellene szót ejteni, illetve iskola helyett a telephely lenne a pontos fogalmazás, ami a szegregáció megjelenését illeti. Másrészt, a 10%-os megvonás a szegregációt gyakorló iskoláktól nem a település többi iskolája közt kerül szétosztásra, hanem egyszerűen újabb végleges elvonást jelent az amúgy is alulfinanszírozott közoktatási rendszertől.
A pedagógusok világnapja alkalmából az Egységes Diákfront az Országos Közös Akarat szervezeteivel közösen akciózott csütörtökön délután a Sándor-palota előtt: az oktatás „kivéreztetésére” utalva fehér, piros anyaggal összekent pólókban gyűltek össze a köztársasági elnök hivatala előtt, ahol a füves területen eldőltek, melléjük pedig társaik virágot helyeztek el.
A CKP ás a Pulzus Média Kutató Kft. reprezentatív kutatást indít, amelyben az oktatási tiltakozásokban való részvételt, a helyi oktatási problémákba való bevonódást és a lakosságnak az oktatásról való véleményét szeretnék felmérni.
Az új felvételi rendszer gyakorlatilag megszünteti az egységes felsőoktatási felvételi rendszerét, és nem támogatja azt sem, ha egy diák többfelé érdeklődik, hiszen a rendszerbe kódolva van, hogy már a gimnázium korai szakaszában döntést kell hozni arról, hogy ki milyen irányba orientálódik. Ez nem a többfelé érdeklődést, a multitalentumokat támogatja, hanem kikényszeríti, hogy a diák egyféle szak mellett tegye le a voksát és feladja a többi lehetőségét.
Az iskolai eszközpark és a szociálisan rászorulók számára való adoményozás hatékonyabb lenne.
Beszédet mondtak: Budapest főpolgármestere, a Tanítanék Mozgalom, a diákszervezetek képviselői és a civil összefogás képviselői.
Az Egységes Diákfront (EDF) aktivistái tavasszal 7 népszavazási kérdést adtak be. A választási bizottság különböző indokokkal mindegyiket elutasította. A diákok úgy döntöttek, nem várják meg a bírósági és az esetleges alkotmánybírósági fellebbezés eredményét, hanem október 23-30. között alternatív népszavazást tartanak.
Már a törvénytervezet megjelenésekor is tiltakozásukat fejezték ki a szakszervezetek is.
Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatás helyzetét bemutató jelentését. A CKP közzétette Nahalka István kiemeléseit.
A CKP aktívan részt vett az oktatási civil mozgalmak összefogásának tevékenységében – ezt a szerveződést a jövőben KAPOCS-nak hívják.
Az alapellátó gyermekorvosok hosszú évek óta küzdenek az orvosi igazolások törvényi hátterének megváltoztatásáért. A jelenlegi rend a családokra és az egészségügyre egyaránt felesleges terhet ró, és sem járványügyi megelőző, sem tankötelezettséget betartó célját nem valósítja meg.
2023. november
Orbán Viktor egy Nevelésügyi Kormánybizottság felállításáról döntött, melynek négy állandó tagja lesz: Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Nevelésügyi Kormánybizottság feladata a magyar állam által a gyermekek hároméves korától nyújtott, a gyermekek nevelését célzó, a kormányzaton belül több miniszter irányítása alá tartozó szervezetrendszeren keresztül szervezett, működtetett és ellátott szolgáltatás nyomon követése, figyelemmel kísérése, a felmerülő kormányzati feladatok összehangolása.
A Kormány 1497/2023. (XI. 16.) Korm. határozata a Nevelésügyi Kormánybizottságról. Magyar Közlöny, 2023/162.
2023. december
2024. január
2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi felügyelet alá tartozó magyar egyetemek részvételét az Erasmus és Horizont programban, mert úgy látta, nincs biztosítva ezen intézmények átlátható működése és elszámoltathatósága. A legutóbbi fejlemény, hogy a kormány az Erasmus „helyett” saját mobilitási programot indít Pannónia Ösztöndíjprogram néven, valamint a Horizont Európa helyett egy HU-rizont nevű nemzetközi kutatási együttműködési programot hirdet meg.
A pedagógiai és művészeti szakgimnáziumok tanulói, köztük az érettségi előtt álló 12.-esek a napokban értesültek arról, hogy eddigi tudomásukkal ellentétben nem érettségizhetnek ágazati szakmai tárgyból, tehát pedagógiai, táncos, képző- és iparművészeti ismeretekből stb. A szakgimnazistáknak tehát új ötödik tárgyat kell választanunk a négy kötelező tárgy mellé. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy olyan tárgyból kell felkészülniük az érettségire, amire eddig egyáltalán nem számítottak, hanem azt is, hogy nem fogadhatják el nekik felsőoktatási felvételi tárgyként például a pedagógiát az óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus szakon. Nem sikerült annak utánajárni, és nem is adtak erről pontos tájékoztatást, hogy melyik rendelet teszi lehetetlenné az ágazati érettségit, és mi adott lehetőséget a félreértelmezésre.
Az, hogy a magyar kormány a saját hibája miatt kieső európai programokat a magyar költségvetésből próbálja kipótolni, a felelőtlen gazdálkodás mintapéldája.
A magyar kormány az elmúlt egy évben elszabotálta az igazi megoldást, amihez az európai normák tiszteletben tartására volna szükség.
A CKP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul teljesítse ezeket a jogos, a magyar érdekeket is szolgáló követelményeket, tegye meg a szükséges jogszabályi változtatásokat és állítsa helyre az egyetemek autonómiáját!
Sajnálatos módon eddig egy helyi kezdeményezéstől eltekintve nem láthatók a tiltakozás jelei – pedig a kellő felkészülési idő biztosítása a jogszabályváltozásoknál alkotmányos alapjog. Az iskolák szó nélkül tudomásul vették a tanulóknak komoly nehézséget okozó, továbbtanulásukat sok esetben lehetetlenné tevő változást, ami az érettségire felkészítő tanároknak is nagy nehézséget okoz majd.
2024. február
Novák Katalin hangsúlyozza: „Pedofiloknak nincs kegyelem!” A kegyelmi botrány kapcsán Novák Katalin hangsúlyozza, hogy nem pedofil bűnelkövetőnek, hanem annak bűntársa számára adott kegyelmet. A kormányközeli média is ezt a narratívát erősíti.
A Mathias Corvinus Collegium az oktatási rendszer jövőjét meghatározó kezdeményezésbe fogott: egy konzervatív alapelvekre épülő oktatási deklaráció kidolgozásába. Az ennek érdekében létrehozott szellemi műhely első mérföldköve az MCC Brussels által szervezett A klasszikus oktatás visszahódítása című nemzetközi konferencia volt.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár levélben utasította az igazgatókat az érdemjegyek megfelelő időben való beírásának ellenőrzésére.
A kormány, reagálva a köztársasági elnök botrányt okozó kegyelmi ügyére, bejelentette a gyermekvédelmi rendszer széleskörű átalakítását. A tervezettel kapcsolatban a szakmai és civil szervezetek is beküldhetik véleményüket.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete állásfoglalásában tiltakozik azellen, hogy Novák Katalin a KEH/2787-6/2023. számú köztársasági elnöki kegyelmi határozattal mentesítette a börtönbüntetés letöltése és egyéb joghátrányok alól a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, aki nemcsak mulasztással, hanem tevőlegesen, foglalkozás körében segítette a gyermekek szexuális bántalmazását.
A CKP összesítette a legfontosabb publikációkat a témában, illetve külön reagált az tanulási zavarral és nehézségekkel küzdő tanulókról szóló állásfoglalásokra.
A fegyelmezettség és a rend jegyében sorra hozza a BM az oktatási intézkedéseket. Úgy tűnik, mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol probléma, ellátatlanság, eredménytelenség jelentkezik, nem érdemes vizsgálni az okokat, foglalkozni a pedagógiai fejlesztésekkel, anyagi vagy személyi segítséget adni, elég egy megfelelő szigorítás vagy előírás. Nem érdekes, mi okozta, hogy a Krétában a félévzárás előtt megszaporodnak az érdemjegyek: valóban a tanári hanyagság az ok, vagy az értékelési rendszer korszerűtlensége is közrejátszik.
Lezajlott a CKP plenáris gyűlése, a találkozón 19 tagszervezet képviseltette magát. A tagszervezetek egyhangúlag elfogadták az Ügyvivő Testület szervezeti és működési módosításokra tett javaslatait, köztük a munkacsoport-struktúra átalakítását, a szóvivői szabályok pontosítását és a szorosabb alapítványi együttműködés kialakítását. A résztvevők elfogadták a 2024-es stratégiai irányokat és a választásokkal kapcsolatos állásfoglalást, továbbá igényként merült fel a stratégiai pontok részletesebb kidolgozása. Több konferenciát és projektet is bejelentettek, amelyek célja a közös szakmai munka elmélyítése és az oktatáspolitikai mozgástér feltérképezése.
Az „Önfejlesztő Közösségek Projekt” egy, az oktatással, neveléssel kapcsolatos szemléletformálást szolgáló program. A program során egyfajta közös tanulás valósul meg, amelyben lehetővé válik az elképzelések egymással való összevetése, az olyannyira szükséges megújulás, szemléletváltás. Maga a feldolgozásmód is alternatívát jelent a hazai oktatási rendszerben leginkább alkalmazott módszertannal szemben, s így elindíthat egy megújulási folyamatot a magyar közoktatásban.
2024. március
A mindennapos testnevelés rendszere több mint egy évtizede működik a magyar iskolákban. Március 12-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy olyan törvénymódosítást (T/7731.), ami szigorítana ezen a helyzeten. A „belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslat megszüntetné ennek a lehetőséget. Csak kivételes esetekben kaphattak felmentést a diákok, például ha versenyszerűen sportolnak, vagy hivatalos igazolással rendelkeznek arról, hogy egyesületben vagy klubban edzenek. Eddig ők legfeljebb heti két testnevelésóra alól mentesülhettek ezen a jogcímen. Ezt szünteti meg a Belügyminisztérium: innentől a versenysportolók is csak abban az esetben hiányozhatnak, ha edzésük egybeesik a testnevelésórával.
Jogszabállyá április 30-án emelte a parlament 2024. évi XXV. törvényként.
Orbán Balázs a Kommentár folyóirat 2023/4. számában megjelent Visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez című tanulmányában a normatív szellemű, indoktrinációval operáló pedagógiát tartja legfőbb eszköznek a posztmodern, gyermekközpontú, szociálkonstruktivista „zsákutcába” bejutott nyugati oktatási rendszerek átalakítása szempontjából. A szöveg az új oktatáspolitikai irányvonalak manifesztójaként is értelmezhető.
Egyre több egyház és egyetemi alapítvány jelzi igényét állami iskolák átvételére. Ahogyan az állam fokozatosan visszavonult a felsőoktatásból, most ugyanezt a folyamatot a közoktatásban is folytatni kívánja. Az elmúlt napokban számos állami iskola – köztük körzetes általános iskolák is – fenntartói jogának átvételére érkeztek kérelmek, jellemzően olyan egyetemi alapítványoktól és egyházi szervezetektől, amelyeket sok esetben kormányközeli személyek által irányított kuratóriumok vezetnek. A Belügyminisztérium szerint február végéig mintegy 60 átvételi kérelmet adtak be a tankerületi központokhoz. A Belügyminisztérium tagadja a fenntartóváltások mögötti tudatos stratégiát.
Míg a gimnazisták az írásbeli és a szóbeli érettségi között a felkészülésre koncentrálhatnak, a technikumok 12.-es osztályaiban a 31. héten csak a közismereti tárgyak oktatása fejeződik be. A tanulók a heti 14-15 db szakmai órájukra az írásbeli és a szóbeli érettségi között is be kell járjanak. Ha betartják ezeket az előírásokat, akkor a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát mindenhol meg kell tartani. A kollégisták nem utazhatnak haza, hogy önállóan készüljenek a szóbelire, a messziről bejáróknak pedig három tanóra miatt kell több órát utazniuk – a menetrend azonban nem igazodik a rövidített tanítási napokhoz. Ráadásul a technikumokban a kötelező érettségi tárgyak óraszáma megegyezik ugyan a gimnáziumokéval, de ezen órák többsége a 9.-10. évfolyamon van megtartva.
A CKP kifejti, hogy a fegyelmezettség és a rend jegyében sorra hozza a BM az oktatási intézkedéseket. Úgy tűnik, mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol probléma, ellátatlanság, eredménytelenség jelentkezik, nem érdemes vizsgálni az okokat, foglalkozni a pedagógiai fejlesztésekkel, anyagi vagy személyi segítséget adni, elég egy megfelelő szigorítás vagy előírás. Most a fittségi adatok romlására a testnevelésórák más mozgással való kiváltásának lehetőségét törlik el szinte teljesen. A BM úgy tesz, mintha a pedagógusok terhelhetősége határtalan lenne, mintha a bérrendezés és a státusztörvény elhárított volna minden akadályt, és nem lenne már semmilyen ok a rendet és fegyelmet szolgáló előírások elutasítására.
Nahalka István kritikájában Orbán Balázs konzervatív pedagógiai elképzeléseit elemzi, amelyek szerinte nem rendelkeznek kellően megalapozott fogalmakkal, belső koherenciával vagy empirikus alátámasztással. Rámutat, hogy Magyarországon már most is a konzervatív pedagógia dominál, így a „visszatérés” ehhez értelmetlen, és valójában politikai célokat szolgálhat. Orbán írása egy olyan oktatáspolitikai törekvés részeként értelmezhető, amely a pedagógusképzés konzervatív átalakítását készíti elő, és a normatív, ismeretközpontú, tanárközpontú oktatást állítja középpontba. Azonban a különböző pedagógiai irányzatok közti kérdések valódi szakmai vitát igényelnek, nem leegyszerűsített ideológiai szembeállítást.
Amennyiben az állami intézményt nem állami fenntartó venné át, ehhez a szülők többségi szavazata szükséges. Válaszút elé kerül egy iskola szülői közössége, ha egy új fenntartó jelentkezik be a korábbi állami intézményre. Bár elvileg nem zárható ki, hogy ez egyes esetekben előnyös is lehet, mindez nagyon sok buktatóval és veszéllyel jár helyi és országos szinten egyaránt. Szülői összefogással akár megakadályozható a tervezett fenntartóváltás.
Ercse Kriszta cikket ír a G7-re, a CKP utánközli.
Az, hogy a szakmai órák száma 12.-ben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát, és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik 14 éves kori döntésüket felülvizsgálva nem szakirányban kívánnak továbbtanulni. Nekik a közismereti érettségi nehezítettségért nem jelent kárpótlást, hogy szakirányú továbbtanulásnál élni lehet a szakmai vizsga négyszeres beszámításának a lehetőségével. Elvárható, hogy a szakképzés vezetése tegyen valamit a helyzet orvoslására. A centrumok pedig egyrészt próbálják elérni a jogszabályi keretek változását, másrészt keressék a lehetőséget az intézményi elképzelések engedélyezésére. A felelőtlen késlekedés felesleges feszültséget okoz az amúgy is stresszes érettségizőknek és az új rendszerrel először találkozó tanároknak.
A CKP cikkében felhívja a figyelmet a jelenség káros mivoltára és sürgeti az előírások megváltoztatását
2024. április
Megjelent a 18/2024-es BM rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről. Magyar Közlöny, 2024/41.
Az Oktatási Hivatal közzétette a pedagógusok teljesítményértékelésének hivatalos módszertanát és szempontjait, amelyeket a Belügyminisztériummal, a Klebelsberg Központtal és a Nemzeti Pedagógus Kar bevonásával dolgoztak ki. Az értékelés olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a tanulói kompetenciafejlődés, a pedagógus etikus és szabálykövető magatartása, valamint a szülőkkel való kapcsolattartás. Kiemelt szempont az intézményen kívüli programokban való részvétel és a hátrányos helyzetű tanulók támogatása is. A különböző intézménytípusok (óvodák, középiskolák, kollégiumok stb.) számára eltérő, részletes értékelési kritériumokat határoztak meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a minisztérium a rendeletet vonja vissza, valamint egyeztessen a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel egy megfelelő kvalitatív értékelési rendszer kialakítása érdekében.A civil szervezetek fontosnak tartják a közoktatásban dolgozók munkájának értékelését, de erre a központilag meghatározott pontszámok, a vezetők értékelő munkájára alapozás teljességgel alkalmatlanok. Javaslatukban egy megfelelő, az intézmények és a pedagógusok munkáját segítő, fejlesztő jellegű, önértékelésre alapozott, kvalitatív értékelési rendszer kialakítását szorgalmazzák.
A konferencia célja az volt, hogy tájékoztatást, információt, rátekintést adjon mindazon szereplők számára, akik valamilyen módon – politikai vagy civil szervezet színeiben, a választáson indulóként, vagy mint partnerszervezet – szerepet kívánnak vállalni településük, kerületük életében. A résztvevők sokszínűsége biztosította a különféle szempontok megjelenését a beszélgetéseken.
A kormányzati intézkedések – az emelt szintű érettségi kötelezettségének eltörlése, az államilag finanszírozott helyek számának és körének növelése, az újfajta másoddiplomás képzési lehetőségek – hatására 2023-ban a teljes jelentkezésszám vonatkozásában megfordult a 2020 óta tartó csökkenési tendencia. Mindez azonban a továbbtanulni szándékozó fiatalok körében nem tudta ellensúlyozni a pedagóguspálya presztízsének csökkenését. Bár történtek hatékony lépések a pedagógusképzésbe belépők számának növelésére, nem látszik remény a pedagógushiány valós enyhítésére és fennáll a minőség romlásának a veszélye is. A pedagógus pálya vonzerejének növeléséhez nem volt elegendő a béremelés. A pedagógusképzés szakmai vita nélkül bekövetkező átalakítása pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a kevés pályára lépő pedagógus is egy korszerűtlen szemléletet visz majd tovább.
2024. május
A 2024. évi XIII. törvény oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról c. salátatörvény következtében a 2011. évi CXXXII. törvény alapján a pedagógusképzésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem eltérhet a tanárképzésre vonatkozó jogszabályoktól. Az eltérést nem kell engedélyeztetni, a képzéseket nem kell akkreditálni: az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül nyilvántartásba veszi. Csak a nyilvántartásba vételt követő 3 éven belül köteles beszerezni az Egyetem a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét. Az egyetemhez gyakorlóiskolai hálózatot is rendelnek. A törvénytervezethez fűzött indoklás azt is kimondja, hogy a tanártovábbképzés rendszerét át kell alakítani, és ebben az Egyetem kulcsszereplő kell, hogy legyen. A képzésre százmilliárdos nagyságrendű forrás áll rendelkezésre.
Magyar Közlöny, 2024/52.
2024. évi XXV. törvény a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról. Magyar Közlöny 2024/53.
2024. május 15-én vitaestet tartott a Tanuláskutató Intézet, melyen az intézet igazgatója, Setényi János mellett Dr. Gyarmathy Éva vett részt. A facilitátor Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora volt. A beszélgetésen szó esik a „problémás gyerekekről”, az iskolai követelmények enyhítésének kérdéséről, az oktatásban való érintettekről, valamint a konzervatív és progresszív pedagógia különbségeiről is.
Az eredetileg honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási, katasztrófavédelmi, hírszerzői stb. feladatok ellátására felkészítő, kivételezett státuszt és állami támogatást élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem jellegénél fogva nem tud jelentős pedagógiai, neveléstudományi múltat, kutatási teljesítményeket és tanárképzési tapasztalatokat felmutatni. A felszólaló szervezetek, szakemberek élnek a gyanúperrel, hogy az átalakítást elsősorban nem az oktatás színvonalának emelése, hanem a kormányzat kulturális hegemóniára törekvése motiválja. Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform fontosnak tartja a tanárképzés korszerűsítésének ügyét, de tiltakozik minden olyan átalakítási kísérlet ellen, amelyet nyilvános szakmai párbeszéd nélkül és a nemzetközileg elfogadott minőségbiztosítási rendszert megkerülve vezetnek be. A párhuzamos intézmények létrehozása a meglévő képzőhelyek és pedagógiai műhelyek elsorvasztásához vezet. Az átalakítások valódi célja a pedagógusok megrendszabályozása, ideológiai ellenőrzése és új, „megbízható” tanárgenerációk kinevelése.
Az indoklás előrevetíti a pedagógus-továbbképzés átalakítását is.
2021-22-ben szakértők, pártok és civilek az ELEGY Oktatási Szakbizottságban másfél éven át együtt dolgoztak annak érdekében, hogy megszülessen egy szakmailag és politikailag is elfogadható oktatási koncepció. A részanyagok összesítésével létrejött egy, az ellenzéki pártoknak szóló oktatáspolitikai ajánlás, amelyre azóta 100 pont néven szokás hivatkozni, valamint néhány fontos témában a szakbizottság munkacsoportjai is kidolgoztak javaslatot. A Civil Közoktatási Platform és a mögötte álló CKP Alapítvány a Tanszabadságért ezzel a kiadvánnyal szeretné ismertebbé tenni az alaposan végiggondolt elképzeléseket, és alátámasztani az alapértékeként hirdetett részvételi döntéshozatalt.
Szükséges és lehetséges – Egy közösen megalkotott oktatáspolitikai koncepció címmel könyvbemutató konferenciát tartott a CKP.
2024. június
A kormányzat szerint bármely 55 év feletti katona alkalmas és átképezhető pedagógusnak – ez derül ki a parlament által már elfogadott 2024. évi XXIX. törvény – az állam működését érintő egyes törvények módosításárólc. salátatörvényből. A státusztörvény 4. §-ának módosítása rendelkezik arról, hogyha valakit odavezényelnek és megfelel az alkalmazási feltételeknek (nem derül ki, hogy ezek ugyanazok-e, mint ami a pedagógusokra vonatkozik), akkor hivatásos katonaként köteles a tankerület alkalmazni őt. A törvénymódosítás szerint a kivezényelt katona nem a pedagógusokhoz hasonló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban lesz alkalmazva, hanem tanárként is hivatásos katona lesz.
Magyar Közlöny, 2024/66.
2024. évi XXX. törvény a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról módosította a 1997. évi XXXI., vagyis a gyermekvédelmi törvényt: A gyermekvédelemben dolgozó minden szakmai alkalmazott alkalmassági vizsgálaton kell részt vegyen, és folyamatos, nemzetbiztonsági jellegű megfigyelésre számíthatnak. A pszichológiai alkalmasságot és a kifogástalan életvitelt ellenőrzik.
Magyar Közlöny, 2024/66.
Módosította a kormány az ukrán menekülteket érintő kormányrendeletet. Egyrészt ezentúl csak bizonyos ukrajnai régiókból lehet majd állami segítséget kapni Magyarországon, másrészt pedig a Máltai Szeretetszolgálatot kivéve minden magyar segítőszervet kiszórtak az eddigi rendszerből.
Magyar Közlöny 2024/69.
A közoktatás törzsindikátorainak legfrissebb adatait tartalmazó kötet a legfontosabb megerősítésül, bizonyítékul szolgál arra a jelenségre, amit a PISA eredmények kapcsán Radó Péter oktatáskutató „funkcionális leépülésnek” nevezett. A 2022-es PISA eredmények azt valószínűsítik, hogy a magyar közoktatás átalakítása nyomán egy, a közoktatás funkcionális leépülésének eredményeképpen létrejött teljesítményromlás indult meg. Számos szakértői cikk jelenik meg a kötet kapcsán.
A CKP összegyűjtötte és cikkben közölte a kötet kapcsán megjelent legfontosabb állásfoglalásokat
A törvénymódosítás bizonyíték arra, hogy a kormányzat hosszú éveken keresztül hazudott arról, hogy nincs pedagógushiány. Egyben ezzel a kormányzat elismerte azt is, hogy kudarcot vallott és nem tudta vonzóvá tenni a pedagóguspályát; az elmúlt hónapok béremelése még az infláció fedezésére sem volt elegendő. Tiltakoznak az egyeztetés és a szakmaiság teljes hiánya miatt, követelik a törvény visszavonását, illetve azt, hogy hozzáértő személyek döntsenek a közoktatást érintő törvényekről.
A CKP több szervezettel közös állásfoglalásban utasítja el a törvényt.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelet írt a kormánynak, mivel tíz hónapja nem kapott választ az ukrajnai menekültek helyzetével kapcsolatos kérdéseire. A szervezet szerint az új kormányrendelet veszélyezteti a családok egységét, a gyermekek oktatását és fokozza a menekültek kiszolgáltatottságát. Levelükben 11 konkrét kérdést tettek fel a lakhatási támogatási rendszer átalakításával és annak következményeivel kapcsolatban, különös tekintettel a tájékoztatás hiányára, a határidők életszerűtlenségére és a szociális ellátórendszer felkészületlenségére. A Helsinki Bizottság sürgeti a kormányt, hogy biztosítsa az emberséges bánásmódot az érintettek számára.
A CKP cikkében hangsúlyozza a téma fontosságát és csatlakozik a Helsinki Bizottság követeléseihez.
A Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatában a háborús kampányplakátok eltávolítását követeli, egyúttal az Alapvető Jogok Biztosa és a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálatát kéri a gyermekjogokat sértő kampánytermékek miatt. A nyilatkozat szerint „a közterületen elhelyezett, félelmet keltő, a gyerekekre az óvodák, iskolák közvetlen közeléből visszatekintő háborús képek, feliratok látványától, ezek rájuk gyakorolt hatásától a szülők, gondozók, szakemberek nem tudják megvédeni a gyerekeket”, ez a szakemberek szerint pedig azzal a következménnyel járhat, hogy bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek a gyerekekben és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre.
2024. július
Az igazgatói kinevezések során a szülőknek, diákoknak továbbra sem kötelező biztosítani a lehetőséget a véleményezésre, illetve a minisztérium nem köteles indokolni a döntését. Számos igazgatót, például a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskoláét, a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimáziumét, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumét, a jánoshidai Alsójászság Petőfi Sándor Általános Iskoláét, valamint egy szolnoki és három csepeli iskola igazgatójának pályázatát is elutasították annak ellenére, hogy nem volt kihívójuk, és a tantestület támogatta kinevezésüket. A döntés mögött politikai indokok húzódhatnak, a fő cél a kellemetlenkedő vezetők eltávolítása.
A magyar állam megszüntette a Baranya vármegyében 18 éve sikeresen működő Új Patrónus mentortanári programot.
Az iskolaigazgatói kinevezések körül ismét viták alakultak ki, sok esetben olyan vezetőket váltottak le, akiket a tantestület támogatott, de a minisztérium indoklás nélkül elutasította pályázatukat. A döntések mögött feltételezhetően politikai bosszú áll, különösen olyan iskolák esetében, ahol konfliktusok voltak a tankerülettel. Míg korábban ezek a botrányok nagy sajtóvisszhangot kaptak, most jóval kevesebb figyelem övezi őket, pedig több településen is tiltakozások és petíciók kísérik a vezetőváltásokat.
A kormány anyagi okokra hivatkozva megszüntette a 18 éve sikeresen működő Új Patrónus programot, amely hátrányos helyzetű diákokat segített. A civilek szerint ezzel elvetette egy egyedülálló, bevált pedagógiai modell rendszerbe emelésének lehetőségét, és cserben hagyta a rászoruló gyerekeket és a szakembereket is. Ezzel párhuzamosan egy új törvény értelmében a tankerületek kötelesek fogadni az 55 év feletti honvédeket még akkor is, ha nem alkalmasak pedagógiai munkára, ami súlyos aránytalanságot és értékválságot jelez az oktatási rendszerben.
2024. augusztus
Megjelent a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól c. jogszabály, amelynek célja a nemzeti köznevelési törvénybe tavasszal bekerült tiltott és használatukban korlátozott eszközök körének meghatározása, és a velük kapcsolatos szabályozás. A nemzeti köznevelési törvény 24. § (4) pontja szerint egyes tárgyak bevitelét az iskolába meg kell tiltani, és vannak olyan ún. használatukban korlátozott tárgyak, amelyeket be lehet ugyan hozni az iskolába, azonban alapesetben a tanítási nap kezdetén le kell adni, és őrzésükről kártérítési felelősség mellett az iskolának kell gondoskodnia. Utóbbi kategóriába tartozó eszközök használatát az igazgató egyénileg, egészségügyi okból, a pedagógus pedig pedagógiai okból engedélyezheti oly módon, hogy a tanulmányi rendszerben – vagyis a Krétában – rögzíti az engedélyezés időtartamát és az engedélyezett eszközt. A rendelet pontosítja a tiltott tárgy fogalmát: ide tartoznak az általánosan tiltott, illetve veszélyesnek minősített eszközökön kívül a 18 éve aluliaknak nem értékesíthető termékek. A használatukban korlátozott eszközök közé a rendelet szerint „a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök” tartoznak.
Magyar Közlöny, 2024/80.
Hat nappal a tanévkezdés előtt a kormányhivatal bezáratta Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláit és a hajléktalanóvodát, pár nappal később pedig a szegedi iskolájukat is törölték a nyilvántartásból.
A BM közleménye szerint Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette Mészáros Csabát a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját.
A PDSZ-nek küldött minisztériumi válaszlevél alapján a mobiltelefonokkal kapcsolatos felelősség az intézményt, mint munkáltatót terheli.
A rendelet tervezetével sokat foglalkozott a média. A hozzászólók megosztottak, nem egységes a korlátozás megítélése. A Szülői Hang felmérést készített a szülők körében az okostelefonok tiltásáról. A többség szerint a használatot az általános iskolában a teljes tanítási időre tiltani kellene, beleértve a szünetet is, a középiskolában viszont csak az órára vonatkozóan támogatják a tiltást. A Pedagógus Egység tagjai körében végzett felmérés alapján a tiltást a tanárok 80 százaléka nem tartja célravezetőnek. A rendelet számos hibát is tartalmaz, melyeket a CKP a hivatalos egyeztetés folyamatában jelzett, mégsem kerültek javításra. Például a házirend módosítása a tanévkezdésig nem módosítható jogszerűen.
A Gyermekjogi Civil Koalíció súlyosan jogsértőnek tartja, hogy a kormányhivatalok közvetlenül a tanévkezdés előtt vonták vissza a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények engedélyét, ezzel mintegy 500, főként hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermek jogait sértve. A döntés nem előzte meg gyermekjogi hatásvizsgálat, nem vonták be sem a gyerekeket, sem a családokat, és nem biztosították számukra a megfelelő alternatív intézményt. Súlyosan sérült több alapvető gyermekjog, köztük az oktatáshoz való jog, a diszkriminációmentesség, a véleménynyilvánításhoz és a tájékoztatáshoz való jog. A döntés következményeként sok gyerek oktatása ellehetetlenült, a pedagógusok elvesztették állásukat, és ez az egész közösség jólétére negatívan hatott. A Koalíció sürgeti a belügyminisztert és az érintett szerveket, hogy sürgősen vizsgálják ki az esetet, biztosítsák a gyermekek jogainak érvényesülését, és változtassanak a jogsértő gyakorlaton.
A tiltakozók szerint jogsértő és felháborító, hogy a Madách Imre Gimnázium igazgatóját egy még hatályba sem lépett jogszabály miatt mentették fel. A döntést nem megalapozott vizsgálat, hanem sarkított sajtóhírek és politikai megfélemlítés motiválta, miközben az iskola a szabályoknak megfelelően kívánt eljárni. A mobiltelefonok iskolai használatának új szabályozása életszerűtlen, betarthatatlan, és nem volt megfelelő társadalmi, szakmai egyeztetés sem a bevezetése előtt. A rendelet ellehetetleníti az oktatási célú digitális eszközhasználatot, és akadályozza a modern pedagógiai módszerek alkalmazását. A tiltakozók a jogszerűség helyreállítását, az igazgató visszahelyezését, valamint a rendelet visszavonását és szakmai alapon történő újratárgyalását követeli.
A CKP állásfoglalást ad ki a Madách Gimnázium igazgatójának felmentésével kapcsolatban.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte levélben követeli a mobiltelefon-használatot korlátozó rendelet azonnali visszavonását, mivel az intézményi rendet veszélyezteti és jogilag is aggályos. A szervezet szerint a pedagógusokat nem terhelheti felelősség a tanulók telefonjainak megőrzéséért vagy esetleges károsodásáért. A jogszabály visszavonását a PDSZ továbbra is követeli.