Home Egyéb A CKP véleménye a tanárbéremelési koncepcióról

A CKP véleménye a tanárbéremelési koncepcióról

2024-01-06
 
 
A Civil Közoktatási Platform örömmel nyugtázza, hogy a kétéves oktatási küzdelem részeredményeként  várhatóan a közeljövőben érzékelhető mértékű béremelést kapnak a pedagógusok.

Ez a béremelés azonban
  • megkésett, hiszen sok pedagógus már elhagyta a pályát;
  • nem elegendő, hiszen csak az előző évek inflációját ellensúlyozza; a korábban a kormányzat által 2025. januárra ígért 770 ezer Ft-os bért most csak 2026-ra ígérik;
  • az életpálya bevezetésekor tervezett, a minimálbérhez rögzített érték eléréséhez most kb. 100% emelés kellene;
  • nem biztosítja a bérek értékállóságát, hiszen csak háromévente két és fél százalékos béremelést tesz kötelezővé;
  • nem elég széles körű, hiszen a nem pedagógus végzettségű, igen rosszul fizetett NOKS dolgozók (rendszergazdák, dajkák, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok egy része stb.) bérének emelését nem tartalmazza, és a technikai és adminisztratív dolgozók béremelésére sem biztosít semmiféle fedezetet;
  • a kedvezményezettek közül sem mindenkinek jelent jelentős mértékű emelést, hiszen a régebb óta dolgozók már most felette vannak a sávhatárok aljának; az, hogy ők milyen emelést kapnak, azt a nagy általánosságban meghatározott szempontok alapján egyedül a fenntartó határozza meg, minden kontroll nélkül.

Felháborítónak tartjuk, hogy a sajtónak tett nyilatkozatok ellentmondanak a koncepciónak: míg a koncepció szerint a teljesítményértékelés eredménye alapján nem csökkenthető a havi illetmény, a sajtónyilatkozat szerint lehetséges az emelt sávhatár alá csökkenteni a fizetést a helyi sajátosságokhoz nem igazodó, merev teljesítményértékelés eredménye alapján.

Mindettől függetlenül a béremelés önmagában nem oldja meg a tanárok gondjait: a tanárok nem csak a bér miatt hagyják ott a pályát, illetve akik koruk vagy egyéb ok miatt maradnak, azok nem csak ezért kiégettek, lelkesedés nélküliek. Továbbra is elfogadhatatlan
  • a nagyon magas kötelező óraszám
  • a teljesítményértékelés, amelyik a helyi sajátosságok figyelembe vétele és a tanárok segítése nélkül büntet és jutalmaz
  • a hatalmas adminisztratív terhek
  • a minimális intézményi és tanári önállóság, az, hogy a tanárokat nem tekintik értelmiségi szakembernek.
Mindez indokolja, hogy tovább folytassuk a küzdelmet.
 
 
A társadalmi vitára bocsátott koncepcióval kapcsolatos további konkrét javaslatok, kritikák:
  • A leírtakból nem derül ki, hogy mihez képest számítódik a 32,2%.
  • A cím tanár-béremelésről, a szöveg pedagógus béremelésről ír; pontosítani kellene, hogy a pedagógusokról és a pedagógus végzettségű NOKS-osokról van szó.
  • Nem egyértelmű, mi az az érték, aminél  alacsonyabb összegben nem határozható meg „a pedagógus havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt” (4 b pont). Ha ez a BM újságíróknak tett kijelentése szerint azt jelenti, hogy az illetmény a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapítható meg, az elfogadhatatlan.
  • Nem szabadna, hogy kimaradjanak az emelésből a nem pedagógus végzettségű NOKS-os dolgozók (rendszergazdák, dajkák, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok egy része, pszichológusok stb.).
  • A 32% kötelezettség csak az alsó határ emelését jelenti – a régóta tanítók esetén még az sem biztos, hogy emelést jelent; egy minimális emelést mindenki számára kötelezővé kellene tenni.
  • A koncepció megismétli a státusztörvény fizetési sávjait (az alsó határ emelésével), amelyek nagyon szélesek – ez nagy kivételezésekre ad lehetőséget. Ugyanakkor a fizetések meghatározását a munkáltató – állami intézmények esetén ez a tankerületi központ vezetője – hatáskörébe helyezi. Javasoljuk, hogy a fizetések meghatározásába be kelljen vonni az intézmény igazgatóját, és ki kelljen kérni a nevelőtestület vagy a munkaközösség-vezetők véleményét is.
  • A háromévenkénti kötelező emelés mértéke függjön az inflációtól!
  • Pontosítani szükséges, hogy a mesterdiploma utáni +2%-os, illetve a STEM végzettség utáni +4 %-os emelés mihez képest számítódik, illetve hogy utóbbi mindenkinek jár-e, aki ezzel a végzettséggel rendelkezik, vagy csak azoknak, akik az ilyen tárgyakat ténylegesen tanítják, továbbá, hogy akiknek két ilyen tárgyból is van végzettségük, azoknak kétszeresen jár-e  4 %, valamint, hogy a „további 4 %” azt jelenti-e, hogy csak a mesterdiplomásoknak jár a 4 % pótlék.
  • A STEM szakok mellett indokolt lenne a nyelvtanárok és a gyógypedagógusok kiemelése is.
  • Üdvözöljük, hogy az emelés a gyermeknevelési törvény hatálya alatt dolgozó pedagógusokra is kiterjed.
  • Üdvözöljük, hogy a koncepció szerint az összeg csak béremelésre fordítható.