Home TávmegoldásokMódszertani ajánlások Lezáró újrakezdés – Földes Petra módszertani ajánlása

Lezáró újrakezdés – Földes Petra módszertani ajánlása

2020-06-03

Június első felében két hetük van a pedagógusoknak és a diákoknak arra, hogy egy új munkarendbe belerázódjanak, s egyidejűleg ettől a – mindenki számára extrém terhelést jelentő – tanévtől elbúcsúzzanak. A digitális oktatás és a kontaktfoglalkozások ebben a két hétben párhuzamosan zajlanak, vagyis a tanároknak az egyéni és távoli tevékenységgel egyidejűleg kell a csoportos és kontaktfoglalkozásokat menedzselni. Így egyszerre van napirenden az iskolába visszatérő tanulókkal való kapcsolatfelvétel és kapcsolatteremtés, valamint a végéhez közeledő tanév lezárása. Mindez tartalmát tekintve is többszörösen „kettő az egyben”, nem beszélve a tanárokra váró kihívásokról és terhelésről.

Épp ezért fontos megállni és átgondolni, hogy mit lehet és mit érdemes megtenni, és mi az, amivel jobb nem foglalkozni ebben a két hétben. Mert pótolni, ismételni, osztályzatokat lezárni, a digitális platformokon a frontot tartani és mindenekelőtt az elmúlt időszak érzelmi terheit feldolgozni egyszerre egészen biztosan nem lehet. Mivel ahány intézmény, pedagógus, osztályközösség, tantárgy, életkor és társadalmi környezet, annyiféle kombinációban várnak most a kihívások a pedagógusokra, csak nagyon általános szempontokat tudunk érinteni. Mi az, amit érdemes végiggondolni és szem előtt tartani a következő két hét megszervezésénél?

Két és fél hónap nagy idő!

Egy sima nyári szünet után is előfordul, hogy alig ismerünk rá a gyerekekre, és nem csak a testi formaváltozások miatt. Van, akinek tesója születik, van, akinek a szülei válnak vagy éppen házasodnak, van, aki a nyár során életre szóló élményekkel lett gazdagabb. Arról, hogy egy osztály nem ugyanonnan indul szeptemberben, ahol júniusban elbúcsúztunk – hogy sokszor kaotikusabb, bizonytalanabb a helyzet, s hogy bizonyos szabályokat, normákat újra kell tanulni vagy alakítani –, minden évben meggyőződhetünk, ami segít rutinosan kezelni a helyzetet.

A gyerekekkel való utolsó találkozás óta most is két és fél hónap telt el, s bár egészen más jellegű, ám nem kérdés, hogy sokszor intenzív és nem feltétlen pozitív érzelmi hatások érték őket. Épp ezért elsődleges feladata ennek az időszaknak, hogy segítsen a karantén idejére reflektálni. És ez nemcsak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik most az iskolában megjelennek, hanem azokra is, akik a tanévet otthon csinálják végig. Most mindenki számára a lezárás ideje jött el. Éppen ezért, alapvetően ugyanazt – csak a körülmények tükrében nem ugyanúgy – érdemes ebben a két hétben a kontakt tevékenységben végigcsinálni, mint a távoktatásban.

Nem minden felmérés dolgozat!

Fontos megtudni, hogy a lemaradó, a távoktatásból kimaradó gyerekeknek milyen segítségre van szükségük, de emellett összességében is fontos tudni, hogy jövőre honnan indulunk. Nemcsak az esetlegesen el nem ért és most az iskolában megjelenő tanulók, hanem mindenki esetében. Ki hol tart és hogy érzi magát a tanulmányaival kapcsolatban? Nagyon hasznos lehet egy reflektív kérdőív, amiben a gyerekek tanulással kapcsolatos megéléseire kérdezünk rá. Mi volt a legnagyobb élménye, mire a legbüszkébb, mi volt a legnehezebb, mi az, amiben segítségre van szüksége, miben fejlődött a legtöbbet stb. (A legfiatalabbak esetében mindezt a szülő segítségével tudjuk megtenni; bízom benne, hogy ez olyan feladat, ami őket is segíti az értékelésben és a lezárásban). Ugyanezt beszélhetjük végig az iskolában megjelenő tanulókkal; azoknál, akik a távkontaktusból kimaradtak, szükség esetén tudásmérő elemekkel kiegészítve, hogy képet kapjunk a haladásukról (számukra is világos módon nem osztályozási, hanem diagnosztikus céllal).

Ebben az utolsó két hétben biztosan egyre nehezebb kérni, motiválni, feladatot adni. Az önreflexiós kérdéseket egy pozitív visszatekintéssel keretezve, esetleg az elmúlt időszak közös élményeit felidézve, mint a lezárás aktusát érdemes tálalni, hogy semmiképpen ne számonkérés, dolgozat hangulata legyen (mint ahogy nem is az).

Tanulási stílus, egyéni tanulási utak

A tanulók most soha nem látott mennyiségű tapasztalatot szereztek a saját tanulási képességeikről, stílusukról. Most még egészen biztosan emlékeznek, hogy mi az, ami bejött, ami igazán segített a távoktatás során. Fontos mindezt tudatosítani, hiszen később ezeknek a tapasztalatoknak hatalmas hasznát vehetik. A saját tanulásukkal kapcsolatos kérdőívet ezért most valószínűleg sokan tölte(né)nek ki kedvvel, és a hozzá kapcsolódó magyarázatból diákok és szülők egyaránt tud(ná)nak profitálni. A tanulásból esetlegesen kimaradt tanulók számára pedig a pótlást érdemes úgy előkészíteni, hogy a kijelölt feladatok mellett a tanulási stílusuknak megfelelő tanulási tippekkel is ellátjuk őket (a találkozásaink a tanulási stílus feltárására és ezeknek a tanulási módszereknek a kipróbálására éppen alkalmasak). [tanulási stílus kérdőív; diasor a tanulásmódszertan alapjaihoz]

Nemcsak osztályozással értékelhetünk!

Az eltelt két és fél hónapban rengeteg dolog történt, ami úgy vált részévé az „iskolai” történetnek, hogy ahhoz egyáltalán nem tartozik a – meglehetősen érzéketlen – ötfokú skálán megjeleníthető fokozat. A gyerekek kitartását, egymásnak nyújtott segítségét, kreativitását nem tudjuk osztályzatokkal értékelni. Adott azonban az a platform, ahol a digitális oktatás kapcsán eddig érintkeztünk, és ahol ezeket a megerősítő visszajelzéseinket elmondhatjuk.

 

Nem kell most mindent megoldani

Amennyiben egyes tantárgyakból vagy egyes gyerekekkel nem sikerült a megfelelő haladást elérni, ebben a két hétben mindezt kompenzálni lehetetlenség. Az azonban lehetséges, hogy a fent jelzett reflektáló, lezáró tevékenységek segítségével egy olyan mentális állapotot célozzunk meg, ami segít majd bizalommal és terhelhetően kezdeni a következő tanévet. Hogyha az összegzést, a lezárást figyelemmel végigcsináljuk, a gyerekek is és mi is a biztonságos újrakezdés reményében tudjuk átadni magunkat a megkönnyebbülést jelentő nyárnak. Enélkül a lezárás nélkül azonban félő, hogy formátlan fenyegetésként magunkkal hurcoljuk az elmúlt időszak nehézségeit. A pihenésre most mindenkinek hatalmas szüksége van, hiszen egy mentálisan rendkívül megterhelő időszakon vagyunk túl, miközben a helyzet nem csekély kihívásokat tartogat a következő tanévre is.