Milyen lenne egy olyan oktatási rendszer, ahol a döntéseket nem a fejek felett, hanem a tanárok, a diákok, a szülők és a szakmai szervezetek aktív bevonásával hozzák meg?
Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platformmal és a Tanítanék Mozgalommal együtt 2024 júniusában elindított egy együttgondolkodási folyamatot arról, hogyan lehet az érintettek és a szakértők részvételét biztosítani az oktatás módját, tartalmát meghatározó döntések előkészítésében országos, települési és intézményi szinten. A Semmit rólunk nélkülünk! projekt keretében civil, szakmai és szakszervezetek, valamint önkormányzatok tagjainak részvételével dolgoztunk ki javaslatcsomagokat. Az alábbiakban az országos rendszerre vonatkozó javaslatainkat mutatjuk be, az iskolákra és a felsőoktatási intézményekre fókuszáló ajánlásokat később publikáljuk.
Javaslataink egy tanulóképes részvételi oktatáskormányzás kialakítására vonatkoznak. Az általunk javasolt országos részvételi rendszernek és specifikációjának négy kulcsfontosságú eleme van.
- Országos oktatáspolitikai részvételi testület
A részvételi rendszer „feje” egy autonóm, deliberatív testület. Működésének célja széles körűen, az érintettek részvételével megvitatott, szakmailag megalapozott ajánlások kidolgozása és nyilvánosságra hozatala. Sajátos, innovatív munkamódszereket alkalmaz. Feladata az oktatás fejlesztési irányaira és működésére vonatkozó, rendszerszintű szakpolitikai megoldási lehetőségek megfogalmazása. - Online részvételi platform
Egy nyilvános digitális platform, amely felületet biztosít a szakmai és társadalmi egyeztetések, viták lebonyolításához. Gyűjti és rendszerezi az oktatási rendszerből érkező problémákat és javaslatokat. A rendszer láthatóvá teszi a kezdeményezéseket és az általuk generált folyamatokat, ezáltal megszünteti a „feketelyuk-effektust”. - A rendszer folyamatos működését biztosító szervezeti egység
Különböző működőképességet biztosító szervezeti megoldások lehetségesek: titkárság, iroda, műhely, esetleg ügynökség, attól függően, hogy pontosan milyen funkciók ellátását, milyen aktivitást, és milyen mélységű részvételiséget tételezünk fel. - Kormányzati döntéshozatal és visszacsatolás
A döntés joga természetesen mindenképpen a demokratikusan felhatalmazott kormányzatnál marad. Ugyanakkor a döntéshozóknak a beérkező javaslatokra érdemi, szakmailag alátámasztott választ kell adniuk, amely nyilvánosan követhető. Ez biztosítja a döntések átláthatóságát és elszámoltathatóságát – az oktatási rendszer folyamatos fejlődését és hosszú távú fenntarthatóságát.
A projektről szóló teljes dokumentum ITT olvasható.
Javaslatcsomag a részvételi oktatáspolitika intézményesítésére
A magyar oktatásirányítás akkor válhat kiszámíthatóbbá és elfogadottabbá, ha a fontos döntések előtt láthatóvá válnak az érintettek tapasztalatai, a szakmai érvek, a várható hatások és a végrehajtási kockázatok. Ehhez nem elég időnként konzultációt hirdetni, hanem olyan standardizált, egyszerű rendszer kell, amelyben minden jelentős ügynek gazdája, határideje van, és nyomon követhető az ügyek státusza a jelzéstől a megfelelő szintű válaszadásig, illetve megoldásig.
Hosszú egyeztetés folyamatban megszületett a javaslat, melyben vázolt rendszer négy alapegységre épül:
- Részvételi Oktatáspolitikai Tanács, röviden: Részvételi Tanács. Független, de nem döntéshozó testület, amely szakmai-társadalmi ajánlásokat készít a kormányzati döntések előkészítéséhez.
- Három szakmai műhely: elemzési és fejlesztési műhely; részvételi és egyeztetési műhely; valamint működés-támogatási műhely. Ezek nem önálló javaslattevők: a Részvételi Tanácson keresztül a minisztérium munkájának előkészítése, ill. a minőségi megvalósítás a feladatuk.
- Online Részvételi Tér és Folyamatkövető Rendszer, röviden: Részvételi tér. Olyan interaktív digitális ügykövető rendszer, amely megmutatja, hogy egy javaslat, panasz vagy szakmai jelzés milyen területet érint, milyen státuszban van, ki és milyen formában foglalkozik vele, mi a határidő, és milyen válasz született.
- Garanciarendszer. Válaszadási kötelezettség, hatásvizsgálat, nyilvános indoklás, adatvédelmi szabályok, éves beszámoló és független panaszkezelési lehetőség.
A részvételi intézményrendszert már kis létszámú titkársággal, egyszerű ügykövető felülettel és néhány kiemelt részvételi panellel is érdemes elindítani. Teljeskörű kiépítéséhez célszerű lesz ezeket a kezdeti működési tapasztalatokat is felhasználni.
A javaslatot eljutattuk Lannert Juditnak, az új Oktatási Bizottságnak és a kormányzat, illetve a parlament társadalmi részvételben érintett szereplőinek. A teljes javaslatcsomag ITT olvasható.
A projekt tagjai
