A Civil Közoktatási Platform véleménye a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeket érintő 2026. évi egyszeri kiegészítő költségvetési támogatásról szóló tervezethez
Általános problémák:
- A kormányrendelet tervezete nem az OGYM-hez, hanem a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz kapcsolva jelent meg a kormányzati honlapon) a szociális szférára vonatkozó, az egyházak mellett más szereplőket is érintő rendelettervezettel együtt. A hatásvizsgálati lap szerint az Egyházfinanszírozási, Támogatási Koordinációs és Fejlesztési Főosztály készthette elő.
Ez szinte lehetetlenné tette, hogy az oktatásban érintett szervezetek, akik célzottan figyelik tervezeteket, időben értesüljenek róla. Nem tudjuk, milyen volt a koordináció az OGYM-mel, de azok sem kaptak értestést a tervezetről, akik az OGYM közvetlen egyeztetési listáján szerepelnek.
Véleményünk szerint az oktatási intézményekre vonatkozó szabályozás elsősorban oktatási kérdés – és kézben tartása semmiképp sem korlátozódhat az egyházakkal foglalkozó főosztályra. A jövőben törekedni kellene arra, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó rendelettervezetek eljussanak az oktatásban érintettekhez akkor is, ha az előkésztés nem (csak)az OGYM-ben történik.
- A valós társadalmi egyeztetéshez informatív indoklásra van szükség.
Az indoklásnak nem azt lenne szükséges elsősorban megindokolnia, hogy indokolt-e a rezsiköltségek növekedésének kompenzációja. A vizsgálandó kérdés az, hogy az előterjesztő által megjelölt indokokból következik-e (1) a kedvezményezetti kör meghatározása, (2) a támogatás fajlagos összege.
- A rendelet preambuluma szerint a támogatást az indokolja, hogy az állami intézmények rezsitöbbletét az állam kompenzálja → ebből következően az azonos finanszírozás elve alapján az egyházi intézményeknek is kompenzációt kell biztosítani. Ezt az elvet elfogadjuk. Csakhogy ez rögtön felveti a kérdést: Mi történik a többi közfeladatot ellátó nem állami fenntartóval?
Az „azonos finanszírozás” indoka ugyanis önmagában még nem magyarázza meg, hogy miért éppen ennél a fenntartói körnél húzódik meg a határ.
Ha ugyanazt a köznevelési közfeladatot például egy alapítvány, egyesület vagy más nem állami, nem egyházi fenntartó látja el, és ugyanúgy fizeti az energiát, vizet és csatornadíjat, akkor adódik a kérdés: az azonos finanszírozás elve rá miért nem vonatkozik – vagy ha vonatkozik, milyen más konstrukcióban kapja meg ugyanezt a kompenzációt?
A rendeletben, illetve indoklásában erre nincs válasz.
A hatásvizsgálati lap még érdekesebbé teszi a dolgot.
A hatásvizsgálati lap címe nem pusztán az egyházi intézményekről beszél, hanem: „a rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról a szociális nem állami fenntartók, a nemzetiségi önkormányzatok és a bevett egyházak közfeladataihoz kapcsolódóan”.
A köznevelési/szakképzési érintetti körnél pedig a bevett egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények tanulói jelennek meg.
Tehát láthatóan egy tágabb rezsikompenzációs intézkedéscsomagról van szó, amelynek ez a rendelet csak az egyik eleme.
Tudjuk, hogy a rezsiár-növekedés 2026. évi kompenzálásáról a szociális nem állami fenntartók, a nemzetiségi önkormányzatok és a bevett egyházak közfeladataihoz kapcsolódóan témában jelen rendelettel párhuzamosan került társadalmi egyeztetésre rendelet.
Mi indokolja – a korábbi gyakorlaton kívül -, hogy az oktatási területen ettől eltérően csak az egyházi intézményekre vonatkozik a rendelet?
Nem azt kérdezzük, hogy „miért maradt ki mindenki más?”, mert elképzelhető, hogy más jogcímen vagy más rendeletben bizonyos más fenntartók is kapnak támogatást.
Ebben az esetben azonban az indoklásban kellene bemutatni, hogy az állami fenntartású intézmények számára biztosított energiakompenzációval való azonos finanszírozás elve alapján milyen szempontok szerint került meghatározásra a jelen tervezet kedvezményezetti köre, továbbá, hogy az azonos köznevelési közfeladatot ellátó egyéb nem állami fenntartású intézmények 2026. évi rezsitöbbletének kompenzációjáról milyen szabályozás rendelkezik vagy fog rendelkezni.
- Nem látszik, milyen módon határozták meg a 26 000 forintos összeget.
A tartalmi összefoglaló egyszerűen közli az egyszeri 26 000 Ft/fő támogatást. Az indokolás ugyanezt megismétli: a rezsiár-emelkedésből eredő többletkiadások ellentételezésére 26 000 Ft/számított gyermek/tanuló támogatás jár.
De egyikből sem látszik, hogy történt-e valamilyen számitás ezen összeg meghatározásához, és nem utal arra, minek alapján történt a számitás:
- milyen energiaár-változással számoltak;
- mekkora összesített többletköltséget állapítottak meg;
- milyen intézményi fogyasztási adatokból indultak ki;
- hogyan konvertálták ezt tanulónkként 26 000 forintra;
Pedig, ha az indok az azonos finanszírozás, akkor különösen releváns kérdés, hogy milyen számítás támasztja alá, hogy a 26 000 Ft/számított gyermek/tanuló fajlagos támogatás biztosítja az állami fenntartású intézményekkel való azonos finanszírozást.
2026. szeptember 11.