A 2025-ös PISA-mérés eredményei szerint a magyar diákok minden eddiginél gyengébben teljesítettek szövegértésből és matematikából, amivel az eddigi legrosszabb hazai eredmények születtek. Bár az oktatásban globális válság van, a magyar diákok egyre jobban leszakadnak a régiós versenytársaktól.
Kende Ágnes Qubiten megjelent cikkének összefoglalója alább olvasható.
A legfontosabb eredmények
- Szövegértésből drámai zuhanás: 3 év alatt 21 pontot esett vissza az átlag, ami azt jelenti, hogy 2009 óta összesen 42 pont a romlás (ez nagyjából egy teljes tanévnyi lemaradásnak felel meg). Szignifikánsan az OECD-átlag alatt vagyunk.
- Matematikából mélypont: 14 pontos a romlás az utolsó mérés óta, a diákok 459 pontos átlagot értek el.
- Kevesebb a kiváló diák: Míg a legrosszabbul teljesítők aránya az OECD-átlag körül mozog, a magasan teljesítő, kiemelkedő diákok aránya jelentősen csökkent. Szövegértésből 3 vs. 5,5 százalék, matematikából 5,2 vs. 7,8 százalék, természettudományból pedig 4,9 vs. 7,2 százalék.
- Erős társadalmi egyenlőtlenségek: Magyarországon különösen erős az összefüggés a család társadalmi helyzete és a PISA-eredmények között: az ESCS-index (a diákok társadalmi-gazdasági hátterét mérő mutató) egy egységnyi változásához Magyarországon átlagosan 42 pontos teljesítménykülönbség kapcsolódik, az OECD-ben ugyanez 36 pont.
Mi okozza a romlást?
A szakértők és a minisztérium szerint a problémák gyökere nem a covidban keresendő, hiszen a romlás már korábban elkezdődött. Fő okként a digitális eszközhasználatot, a megváltozott tartalomfogyasztási szokásokat (a hosszabb szövegek olvasásának hiányát) és a mesterséges intelligencia helytelen használatát (a diákok nem információkeresésre, hanem a feladatok megíratására használják) jelölték meg. Emellett a diákok kíváncsisága is mérhetően csökkent, az iskolai bántalmazások száma pedig nőtt.
Mit kezdjünk a helyzettel?
„Globális válság van az oktatásban” – mondta az eredményekre reagálva Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter hétfő délután a minisztérium Szalay utcai székházában tartott sajtótájékoztatón. A helyzet javítását elsősorban egy új Nemzeti Alaptantervtől várja, amelyben kevesebb lenne az ismeretanyag, és több idő jutna a gondolkodásra, valamint az alapkompetenciák (pl. szövegértés) fejlesztésére. A tervek között hangsúlyos szerepet kap a szülők segítése is, ugyanis az adatok alapján egyre ritkábbak az iskolát érintő otthoni beszélgetések. Holott a szülői háttérnek kiemelkedő jelentősége van, kiváltképp a korai életszakaszban és az okoseszközök használatának kontrollálásában.
A társadalmi egyenlőtlenségeket fenntartó strukturális problémákkal kapcsolatbanígy fogalmazott, „ez lesz a legnagyobb feladat, egy közös társadalmi feladvány. Nem arról szól, hogy én mit akarok, hanem arról, hogy közösen akarjuk-e megoldani ezt a problémát: szembenézünk-e a demográfiai csökkenéssel és annak következményeivel, értjük-e, hogy az adófizetők pénzét költjük, és hajlandók vagyunk-e kompromisszumokat kötni.”
A további részletekről, a pontos adatokról, és arról, hogy milyen egyéb tényezők (például a nemek közötti különbségek) befolyásolták a mérést, a Qubiten megjelent teljes cikkben olvasható.