Szeptemberben adta ki az OECD legújabb, 38 fejlett ország, köztük Magyarország oktatás helyzetét bemutató jelentését.
A jelentés elszomorító képet mutat Magyarországról. Utolsó helyen állunk a középfokon tanítók, utolsó előtti helyen az óvodapedagógusok kezdőfizetésének tekintetében, a sereghajtók között vagyunk többek közt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában és az oktatásra fordított kiadások összegében – és számos más mutatóban is az utolsók között szereplünk.
Nahalka István kiemelései a jelentésből (az oldalszámok a letölthető pdf-re utalnak):
- 42. o.: A középfokú végzettségnél kisebbel rendelkezők arányát tekintve a 25-64 éves korosztályban a környezetünkben lévő, volt szocialista országok közül, amelyekkel elsősorban összehasonlítani szoktuk az eredményeinket, csak Bulgáriát előzzük meg. Ugyanitt jól látszik, hogy az egyik legkisebb arányt produkáljuk a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve.
- Még pontosabban: az 50. oldalon lévő táblázatból látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve az OECD országok között hátulról a hatodikak vagyunk.
- 121. o.: Hogyan értékelték az emberek egy 10-es skálán az országuk választási rendszerének fair voltát? Magyarország az OECD országok között az utolsó előtti értéket produkálta. Ami viszont érthetetlen: arra relatíve magas pontszámokat adtak az emberek, hogy lehet-e ügyekben döntéseket hozni úgy, hogy a végső szót népszavazáson mondják ki.
- 122. o.: a legutolsók vagyunk abban a tekintetben, hogy a megkérdezett felnőttek hány %-a bojkottált már valamilyen terméket, osztott meg politikai tartalmú bejegyzést valamilyen elektronikus felületen.
- 125. o.: Az OECD országok utolsó harmadában vagyunk a felnőttek nemformális képzésekben való részvétele szempontjából.
- 140. o.: A munkavégzésre fordított költségek hány százaléka a munkaerő továbbképzésére fordított költség, e tekintetben Magyarországon az adatok 2010-ben: 1,9%; 2015-ben már csak 1,8%; 2020-ban pedig 1,2%. Az első két adat még viszonylag jónak mondható, de a 2020-as már az egyik utolsó az OECD-ben.
- 162. o.: 2010-ben a 15-19 éveseknek még a 92%-a tanult intézményes formában, 2015-ben már csak a 85%-uk, és 2021-ben a 81%-uk (Magyarországon). Ezzel a 2021-es adattal az OECD országok között az utolsó negyedben vagyunk. A 2010-es adatunk szerint a mostani 37 OECD ország között még a 12. helyen álltunk.
- 177. o.: Csak Szlovákia van mögöttünk az OECD-ben abban a tekintetben, hogy mennyi az óvodapedagógusok kezdőfizetése (összehasonlítható – PPP – módon, USD-ban számolva). De az óvodapedagógusok fizetésének más mutatói szerint is az utolsó előttiek vagyunk.
- 178. o.: Az óvodákban az egy gyermekre jutó, összehasonlítható, 2015-ös árakon számolt költségek 2015 és 2020 között csökkentek, miközben a gyermeklétszám kissé nőtt. Csak 5 olyan OECD ország volt, amelynek ennél rosszabbak voltak az eredményei, közöttük nincs térségbeli, volt szocialista ország.
- 270. o.: A középfokon az iskolai alkalmazottakra jutó költségekből egy tanulóra jutó hányad tekintetében az utolsó harmadban vagyunk az OECD-ben, a közelebbi országok közül csak Romániát, Bulgáriát és furcsa módon Észtországot előzzük meg (Észtország adatai egyébként nem túlságosan jók).
- 272. o.: A közoktatásban az egy tanulóra jutó költségek egy év alatti (2019-2020) változása az OECD országainak cca kétötödében negatív, mi is ezen országok között vagyunk, a harmadik legnagyobb csökkenést produkáltuk, mögöttünk csak Törökország és Mexikó.
- 277. o.: Az oktatás (kivéve óvoda) egészében az egy tanulóra jutó költségeket tekintve 2020-ban az OECD országok közül a 6. leggyengébb eredményt produkáltuk. Mögöttünk csak: Mexikó, Kolumbia, Törökország, Görögország és Chile.
- 279. o.: Az OECD négy országában egymástól statisztikailag nem különböző, de jelentős mértékben csökkent az oktatásra fordított kiadások összege 2019 és 2020 között (egy év alatt), ez a négy ország az utolsó a sorban: Chile –7,8%; Törökország –8.0%; Magyarország ‑8,0%; Mexikó –10,7%. Az ugyanitt lévő táblázatból az is kiderül, hogy ugyanez a négy ország leszakad az egy tanulóra jutó költségek 2019 és 2020 közötti változását tekintve is: Chile –6,5%; Magyarország –7,2%; Törökország –8,8%; Mexikó –9,6%.
- 292. o.: Az oktatási költségek százalékos aránya a GDP-hez Magyarországon 4,7%, ami az adattal rendelkező 27 OECD ország között hátulról a harmadik helyet jelenti számunkra, mögöttünk csak Luxemburg és Írország található. (Luxemburg valószínűleg azért, mert az egy főre jutó GDP-je hatalmas.)
- 293. o.: Csak két ország volt az OECD-ben, amelyekben az oktatásra fordított költségek GDP-hez viszonyított aránya 2016 és 2020 között csökkent. Az egyik Magyarország, a 2015. évi adatot 100%-nak véve 5%-pontos a csökkenés 2016. és 2020. között, a másik Mexikó, ott az adat: 15%-pont. Magyarországon ugyancsak 2016 és 2020 között a GDP 10%-ponttal nőtt, Mexikóban 5%-ponttal csökkent.
- 327. o.: Az oktatásra fordított állami kiadásokat tekintve (ez nem azonos a korábban szereplő, a teljes oktatási költséggel), annak GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország másik négy OECD országgal sereghajtó. Az adatok: Litvánia 3,5%; Luxemburg 3,3%; Görögország 3,3%; Japán 3,2%; Magyarország 3,2%; Írország 3,2%. (Luxemburg és Japán kicsi adata valószínűleg a nagy egyfőre jutó GDP-vel magyarázható.)
- 329. o.: Az oktatásra fordított állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya tekintetében, a 2019 és 2020 közötti változást vizsgálva azt látjuk, hogy csak Kanada és Costa Rica produkált gyengébb eredményt Magyarországnál. Általában jellemző az országokra a visszaesés. A magyar adat: 10,9%. Kanada talán meglepőnek is tekinthető 14,3%-os visszaesése 2019 és 2020 között (egy év alatt) részben magyarázható azzal, hogy Kanada GDP-je közben 22,9%-kal nőtt, amely adat Litvánia 22,8%-os eredményével együtt messze kiemelkedik az OECD országok adatai közül. Egy hirtelen megnőtt GDP-hez kellett viszonyítani az oktatásra fordított állami kiadásokat. Magyarországon a GDP növekedés a mondott egy évben 5,9%-os volt.
- 333. o.: A pedagógusfizetésekre fordított kiadások egy tanulóra számított értéke alapján (összehasonlítható árakon) 2021-ben Magyarország az OECD országok között csak Szlovákiát és Chilét tudta megelőzni. Az adatunk nem éri el az Európai Unióban jellemző átlag felét.
- 374. o.: A középfokon, általános programban (nem szakképzésben) tanító pedagógusok átlagkeresetének a diplomások átlagkeresetéhez viszonyított aránya az OECD országokat tekintve nálunk a legkisebb.
- 381. o.: A középfokon tanítók kezdőfizetése tekintetében is az OECD országok utolsó helyén vagyunk.