A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló 2011. évi CXXXII. törvény közelmúltban megjelent módosítása lehetővé teszi az egyetemen pedagógusképzés indítását; valamint azt, hogy az Egyetem alaptevékenységként részt vegyen a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak továbbképzésében.
A pedagógusképzésben az Egyetem eltérhet a tanárképzésre vonatkozó jogszabályoktól ( tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól).
Az eltérést nem kell engedélyeztetni, a képzéseket nem kell akkreditálni: az oktatási hivatal a képzés indítását, valamint az eltérő követelményeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül nyilvántartásba veszi. Csak a nyilvántartásba vételt követő 3 éven belül köteles beszerezni az Egyetem a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét.
Az egyetemhez gyakorlóiskolai hálózatot is rendelnek.
A jogszabályból emellett csak az derül ki, hogy az új feladat ellátása érdekében VIII: kerületi önkormányzati ingatlanok kerülnek kisajátításra, illetve hogy a tanárképzésben oktathatnak és vezetői pozíciót is betölthetnek olyanok is, akiknek nincs semmiféle tudományos fokozatuk, de kiemelkedő gyakorlati munkát végeznek, valamint hogy a pedagógusképzésben részt vevők párhuzamosan bölcsész diplomát is kaphatnak.
Újsághírekből és nyilatkozatokból azonban tudjuk, hogy a tanártovábbképzési központ már az ősszel elkezdi munkáját, és 2025-től a kis létszámú, elit tanárképzés is elindul. A törvénytervezethez fűzött indoklás azt is kimondja, hogy a tanártovábbképzés rendszerét át kell alakítani, és ebben az Egyetem kulcsszereplő kell, hogy legyen. A képzésre százmilliárdos nagyságrendű forrás áll rendelkezésre.
Hogy a kormány miért nem a már meglévő pedagógusképző intézmények képzésének a megújítását célozza, arra Orbán Balázs azt mondta, hogy azért, „mert az NKE-n hivatásrendi képzés zajlik; mindenki, akit ott képeznek, valamilyen állami feladathoz kapcsolódó hivatásrendhez tartozik, úgy mint a közszolgálati tisztségviselők, diplomaták, vízügyi szakemberek, katonák, rendőrök. Szerintem nagyon jó, hogy a feladataikat szintén állami munkarendben végző tanárok képzése is megjelenik.”
A Civil Közoktatási Platform elítéli a pedagógusképzés titokban előkészített átalakítását, amely nagy valószínűséggel az elit, az átlag és a leszakadók pedagógusai képzésének különválasztását eredményezi.
A közeljövőben állásfoglalást kívánunk kiadni a témában.
.