November 3-5-ig tartották meg Egerben mintegy 1500 résztvevővel a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferenciát. A konferencia első napján szokás szerint röviden beszámoltak a minisztérium, valamint a háttérintézmények vezetői a történésekről és a tervekről. Az eddigiek ellentétben most online is közvetítették a minisztériumi előadásokat. Már kikerültek a konferencia honlapjára az előadások felvételei és tervek szerint pár hónap múlva megjelenik a konferenciakötet.
Mivel ezekben az előadásokban elhangzottak olyan fontos információk, amelyeket már régóta hiányolunk, röviden összefoglalom alább olvashatók.
Elöljáróban annyit, hogy a jól kirajzolódott, hogy a minisztérium vezetőinek szemlélete rokon a miénkkel, azokat az elveket hangsúlyozták, amelyeket mi is vallunk. A CKP neve két vonatkozásban is elhangzott az előadásokban. Lannert Judit az oktatás problémafájának bemutatásakor jelezte, hogy jó, hogy tudtak támaszkodni olyan anyagokra, amelyek a NER idején civil műhelyekben születtek. A másik említés a Nahalka István nevével fémjelzett stratégiára hivatkozott az MTA közoktatás kutatási programjáról beszámoló előadásban.
Lannert Judit előadásában beszélt a diákok hangja projektnap tapasztalatairól. A legtöbbet említett gond a WC-k állapota, valamint a bullying és a túlterheltség (Később Kaderják Anita beszélt a projektnap egyéb tapasztalatairól, a bevonás fontosságáról és sarokpontjairól.).
Ágazati keretstratégia készül, év végén szeretnék bemutatni. Készülnek ágazati és horizontális stratégiák (hamarosan megjelenik az MI stratégia), összehangolják a célokat az érintett minisztériumokkal. Meghatározták az alapértékeket: ez a gyermek- és tanulóközpontúság, a minőség iránti elkötelezettség, a méltányosság, a fenntarthatóság, a befogadás és a kulturális nyitottság. Felsorolta a közös, az oktatás egészére érvényes stratégiai célokat, ezek között érdekes volt a tanulási utak sokfélesége, az átjárhatóság és a szükségletekhez illeszkedő lehetőségek.
A speciális stratégiai célok: kora gyermekkorban a koordinált integrált modell. a szakképzés és felnőttoktatásban a készségstratégia és az egyéni tanulási számla, a felsőoktatásban az autonómia és az új felsőoktatási modell, a közoktatásban a Jenei Lajos iskolafejlesztési program, amely magába foglalja a a modern tanulási terek kialakítását, az új Nemzeti alaptanterv és az adminisztrációs rendszerek megújítása.
A NAT létrehozása hosszú folyamat, az új Nat legkorábban 2029-re várható. 2027/28-tól csak a célzott korrekciójára van lehetőség. Cél a tanulói és pedagógusi terhek érdemi csökkentése, ez alapvetően az ismétlődések és a túlzott részletek elhagyását jelenti új kötelező tartalom nélkül. A tantárgyi és óraszámbeli módosítások megfontolandók, hatásvizsgálat szükséges. A jelenlévők nagy örömmel fogadták, hogy az a cél, hogy a meglévőből kigyomlálják azokat, amire nincs szükség.
Az adminisztrációs rendszerek megújítására hamarosan meglesz az ütemterv. Már elkezdődött a Kréta felülvizsgálata, ez hatalmas feladat. Meg akarják nyitni a piaci szereplők között a lehetőséget, azonban úgy, hogy továbbra is együtt legyenek az adatok. Az adatok kutathatóságát biztosítani fogják, és éves jelentéseket is készítenek majd.
A Jenei Lajos program részeként hamarosan elindítják a Tiszta iskola projektet (mosdófelújítás), amire 18 milliárd forintot szánnak.
Kereki Judit koragyermekkorért felelős államtitkár (ehhez az államtitkársághoz tartoznak a szakszolgálatok is) nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek mellett a szülők és a szakemberek lelki egészségére is figyeljenek.
Létrehoznak egy országos kora gyermekkori módszertani központot. Integrált ellátást biztosítanak megyei szinten. Erre történt egy pilot Nógrád megyében, amibe az összes ágazati ellátó bekapcsolódott, a nem állami szereplőket is bevonták. Gyermekkút-menedzserek segítették a család összekötését a szolgáltatóval. Ennek eredményeként 5 % helyett 86 % került az ellátásba.
Az értékelést a pedagógusoknál fejlesztő-visszajelző értékelésre változtatják, ezt a bölcsődékre is kiterjesztik. Biztosítják a mentorálást is.
Megújítják a óvodai és a bölcsődei alapprogramot, egységes, bemért mérési-értékelési rendszert alakítanak ki. Az átmeneteket támogatják. Fölül szeretnék vizsgálni az SNI fogalmát.
Az óvodákban csak felsőfokú végzettségű szakemberek fognak dolgozni óvodapedagógusként, a bölcsődékben növelni kívánják a felsőfokú végzettségűek számát. További szakembereket alkalmaznak a óvodákban a különleges igényű gyermekek támogatására.
Fejleszteni kívánják a szülői kompetenciákat. Egységes koragyermekkori jogszabályt alkotnak. Az ellátási folyamatok nyomon követhetőségét kliensbarát digitális dokumentálással kívánják biztosítani.
Lányi Marietta közoktatási államtitkár cselekvési terve tartalmazza a rugalmas alsó tagozati szabályozást, az SNI munkacsoport működtetését, szakmai monitoring és visszajelzés nyújtását az oktatási információs rendszerhez kapcsolódva és az inklúzív tanulási környezet kialakítását. Fontosnak tartja az iskolafejlesztési koncepciók befogadását, mint ahogy ez a rendszerváltáskor a Közoktatás-fejlesztési Alapnak köszönhetően megtörténhetett, bíztat a kísérletekre, a szervezeti formák vonatkozásában is.
Elmondta, hogy országos szülői értekezletet szerveznek, és új pedagógus életpályamodellt dolgoznak ki. Jelezte, hogy ugyan külön SNI munkacsoportot állítottak fel, de tisztában vannak vele, hogy az SNI kérdés nem választható el az inkluzív oktatástól.
Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár szerint együttműködésre van szükség az oktatás különböző szereplői között, amihez szemléletváltás szükséges. A felnőttkori tanulásban 1,6 millió ember vesz részt, többen, mint a formális tanulásban összesen. A szakképzéssel kapcsolatban fontos annak a tudomásul vétele, hogy a szakmai életút is annak a világnak a része, amire fel kell készíteni a fiatalokat. A fiatalok 40 százaléka szorongásos, depressziós, mivel az életpályára nem lett felkészítve.
Véleménye szerint a közoktatás is tanulhat a szakképzéstől a módszertani rugalmasság, gyakorlatorientáltság és projekt alapú szemlélet vonatkozásában.
Az egész életen át tartó tanuláshoz létre kell hozni egy készségstartégiát.
Úgy gondolja, hogy a szakképzés jogszabályi kerete elég rugalmas, azonban az implementáció és a segítés nem történt meg. Szolgáltató szemléletű centrumokra és háttérintézményekre van szükség, és az átjárhatóság növelésére a szakképzésben (a gimnázium és a szakképzés közötti átjárhatóságról nem beszélt).
Az államtitkárság célja szakmai munkacsoportok létrehozása a célzott beavatkozásokra, a rendelkezésre álló adatok kiterjedt feltárása, gyakorlati hatásvizsgálatok végzése.
A célzott beavatkozási területek: a vizsgaközpontok és szakmai vizsgák eljárásának a felülvizsgálata; a tizenkettedik évfolyamos érettségi vizsgák szervezésének felülvizsgálata; átjárhatóság biztosítása a szakképzésben; képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata; a mikrotanúsítványok újratervezése; a duális képzés fejlesztése; az ágazati képzőközpontok szerepének tisztázása; horizontális hálózatosodás támogatása; a diákönkormányzati munka élénkítése .
Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy a stratégiai cél a bejutási esély növelése, a lemorzsolódás csökkentése és az, hogy a képzés használható tudást adjon. Másrészt erősödjön a kutatás, az intézmények legyenek aktív szereplői a társadalmi és gazdasági megújulásnak, kapcsolódjanak szorosabban a munka világához és az egész életen át tartó tanuláshoz. A felsőoktatási intézmény legyen egészséges, biztonságos és támogató közeg.
Mindehhez szükséges a graduális és doktori ösztöndíjak rendezése, a lakhatási támogatás és a kollégiumi fejlesztések, a középiskolából a felsőoktatásba történő átmenet segítése, a tanárképzés felülvizsgálata, a bérkorrekció (ez az állami felsőoktatási intézményekben hamarosan megtörténik), a képzések minőségbiztosítási és monitoring rendszerének kiépítése, a kutatásfinanszírozás, a nemzetköziesedés.
Új felsőoktatási stratégiát akarnak kialakítani és a felvételi keretszámok adatalapú tervezését.
A háttérintézmények beszámolói közül Sinka Editnek, a Klebelsberg Központ vezetőjének a beszámolója volt talán a legfontosabb. Hangsúlyozta, hogy a KK nem lesz középszintű fenntartó – ennek szükségtelensége derült ki a tankerületek nyári felülvizsgálatakor –, de nem lesz kutatóintézet sem. Szolgáltatói szerepe lesz, kapacitását támogatásra fordítja, illetve az adatalapú döntéshozatal segítésére.
Egy átmeneti időszak után, 2027 nyarától a tankerületek közvetlenül misztériumi irányítás alá kerülnek. A tankerületi tanácsok szerepét megerősítik, a tanács a települések testülete lesz. Ugyan nem mondta ki, de ebből az látszik, hogy a tankerületeket hosszabb távon is fenn kívánják tartani.
A KK feladatainak negyede uniós projektek és különféle programok lebonyolítása, emellett feladata a teljes közoktatás szakmai támogatása, a Kréta működtetése. Megígérte, hogy minden fejlesztést kutatással, hatásvizsgálattal támasztanak alá, de ők maguk csak alkalmazott kutatást végeznek az implementációhoz szükséges mértékben. Ennek érdekében elindul egy EFOP program, a differenciált szolgáltatás alapú iskola támogatása.
Együtt szeretnének dolgozni a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, valamint a tanulói és szülői szervezetekkel.
Józsa Krisztián az MTA szakmódszertani, tantárgypedagógiai kutatási programját mutatta be.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke elmondta, hogy az OH-ban készül egy adatalapú döntéshozatalt támogató rendszer. Közhiteles nyilvántartások alapján létrehoznak egy szabványosított adatteret, ami lehetőséget ad bárki számára a hozzáférésre.
Nagy Zoltán (NSZFH) beszámolt a szak- és felnőttképzési pályakövetésről, amely két és fél millió ember adatait vizsgálja havi szinten 9 éven keresztül. Ebből a szakképzésben közel háromszázan tanulnak, tőlük tanulói véleményt is kértek, amit 18 százalékuk küldött vissza. Érdekesség, hogy a szakképzést a tanulók 50 %-a céltudatosan, 20 %-a külső nyomásra választotta és 30 % bizonytalan volt – ezek többsége váltani szeretne.
A lemorzsolódás értelmezése nagyon fontos. A páyalkövetésben képesek az éves lemorzsolódás helyett a teljes lemorzsolódást vizsgálni, ami értelemszerűen lényegesen nagyobb, 15 % a szakképzésben.
A szerdai szakmai előadások közül kiemelném Gloviczki előadását a pedagógusképzésről. A világban évente 10 %-kal csökken a pedagóguslétszám, amire egy nemzetközi szervezet a pedagógusok megbecsülésének növelését és a nem pedagógus végzettségűek bevonását adja megoldásnak. Véleménye szerint a pedagógusképzésben és a pedagógusok motiváltságának megőrzésében a legfontosabb az új célképzet kialakítása. Különösen a tanárképzés esetén lesz nagyon nagy a változás. A tanárképzés a tizenkilencedik században kezdődött, amikor ismeretátadásra volt szükség, ehhez az egyetemeken ismeretet kellett adni a tanároknak. A mai célhoz közelebb van az óvodapedagógus és a tanítóképzés, ezeknek a képzőhelyeknek rosszat tett az egyetemesedés.
Ha elmondjuk, hogy másmilyen oktatást szeretnénk, akkor a tanárokat is erre kell felkészíteni.
Juhász Ágnes, munkacsoport-vezető, képzési információs tanácsadó
2026. november 12.