Jogszabály-véleményezések – tanév rendje, autónómia, iskolakezdési támogatás
A Civil Közoktatási Platform 2026. júliusi beszámolója szerint a szervezet folyamatos szakmai kontrollt gyakorol a legújabb oktatási jogszabály- és törvénytervezetek felett. Az elmúlt időszakban a CKP részletes állásfoglalásokat dolgozott ki a köznevelési és szakképzési tanév rendjéről, a tankerületi iskolák autonómiájáról (amely már a parlament előtt van), valamint az iskolakezdési támogatásról. Ennek keretében részt vesznek a köznevelési és szakképzési államtitkársággal tartott szakmai egyeztetéseken is, amelyek fókuszában – a tanév rendjén túl – a teljesítményértékelés, a felsőoktatási felvételi és a hit- és erkölcstan oktatása áll.
Részletek ITT olvashatók.
Helyzetkép a 2026/27-es tanév rendjéről – Beszámoló az OGYM egyeztetéséről
A Civil Közoktatási Platform beszámolója szerint 2026. július 17-én az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) egyeztetést tartott civil és szakmai szervezetekkel a 2026/27-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetről. A minisztérium a beérkezett javaslatok jelentős részét támogatta, így a végleges rendelet nagyobb autonómiát biztosít majd az iskoláknak, például a témahetek, az érettségi alatti digitális munkarend, vagy a december 24-i pihenőnap ledolgozása terén. Bár a mérések számának radikális csökkentésére és a köznevelési, illetve szakképzési tanév egységes rendeletbe foglalására jogtechnikai okokból idén még nincs lehetőség, az Országos Pályaorientációs Mérést választhatóvá teszik, a pályaorientációs nap helyett pedig a felszabaduló napot az iskolák belső továbbképzésre használhatják fel.
Részletek ITT olvashatók.
A pedagógusok értékelésének átalakítása új elvi alapokon
A szervezet 2026-os koncepciója a pedagógusértékelési rendszerek (TÉR és OÉR) radikális átalakítását sürgeti, mivel azokat bürokratikusnak, a tantestületi légkört mérgezőnek és a pedagógiai munka komplexitásának mérésére alkalmatlannak tartja. A javaslat egy új, egységes, nem minősítő, hanem a pedagógusok fejlődését támogató modellt vázol fel. Ebben a kötelező értékelés formáját maguk az intézmények határozzák meg – a minisztérium csupán ajánlásokat és mentori segítséget nyújt. A fókuszban az önértékelés áll, amit külső visszajelzések (szülőktől, diákoktól, kollégáktól) egészíthetnek ki. Az új rendszer elveti a mennyiségi szemléletet – így a túlmunkát sem itt vennék figyelembe –, és az értékelésnek nem lenne közvetlen hatása a pedagógusok fizetésére.
Részletek ITT olvashatók.
Közös állásfoglalás a közszolgálati média koncepciójának újragondolásáról
A Civil Közoktatási Platform 2026. augusztusi állásfoglalása a közszolgálati média alapvető megújítását sürgeti, hangsúlyozva, hogy a közszolgálatiság nem lehet csupán formális címke, hanem ellenőrizhető működési elvként kell érvényesülnie. A dokumentum szerint a jelenlegi szervezeti átalakítás önmagában nem elegendő; szükség van átlátható irányításra, független társadalmi felügyeletre, valamint a propaganda és a kormányzati befolyás intézményes kizárására. A közmédia 2030-as célja egy pártatlan, sokszínű, megbízható és tudományosan megalapozott információs infrastruktúra megteremtése, amely valamennyi társadalmi és korcsoportot elér, digitalizálja és kutathatóvá teszi archívumait, valamint partnerként tekint a helyi kismédiákra, civil szervezetekre és oktatási intézményekre.
Részletek ITT olvashatók.
Átvilágítják a centrumokat és nyitnak a civilek felé – Beszámoló az államtitkári egyeztetésről
Naderi Zsuzsanna államtitkár a bizalomépítést, a civilek felé való nyitást hangsúlyozta, és ősztől problémamegoldó műhelymunka-sorozatot ígért a szakképzés nehézségeiről. A megbeszélés fókuszában a főigazgatói pályázatok álltak: a minisztérium elfogadta, hogy az igazgatóknak kötelező kikérniük és képviselniük az oktatói testület véleményét, ráadásul már nemcsak a szakmai tartalmat, hanem a teljes pályázatot véleményezni lehet. Emellett bejelentették, hogy a tanév első félévében átvilágítják a szakképzési centrumok működését, és fél éven belül átfogó vizsgálatot indítanak az akkreditált vizsgaközpontokkal kapcsolatban felmerült aggályok miatt is.
Részletek ITT olvashatók.
Üdvözöljük a kancellári rendszer kivezetését, de maradtak aggályaink
A Civil Közoktatási Platform (CKP) hivatalos véleményt juttatott el Naderi Zsuzsanna szakképzési államtitkárnak a szakképző intézmények vezetését érintő jogszabály-módosítási tervekkel kapcsolatban. A szervezet alapvetően üdvözli a kancellári rendszer megszüntetését és a főigazgatók újrapályáztatását – mivel ezek régóta követelt és várt lépések voltak –, ugyanakkor jelezték, hogy az új vezetési és intézményi struktúrát érintő tervekkel kapcsolatban továbbra is maradtak szakmai aggályaik.
Részletek ITT olvashatók.
Félkész autonómia – A köznevelési törvénymódosítás tanulságai és a továbblépés irányai
Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én elfogadta a köznevelési törvény és a pedagógus életpályamodell módosítását, amely bár növeli a nevelőtestületek, az alkalmazotti közösségek és a szakszervezetek jogait, valamint visszaadja az igazgatók munkáltatói jogkörét, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint mégis „félkész autonómiát” eredményez. A CKP és más civil szervezetek (pl. Szülői Hang, AME) a szülők és a diákok véleményezési jogának bővítésére, az intézményi dokumentumok – mint a pedagógiai program és az SZMSZ – elfogadásának, valamint az igazgatói kinevezések átláthatóságának javítására vonatkozó javaslatait a döntéshozók szinte teljesen figyelmen kívül hagyták, sőt a parlamenti vitában sem kerültek elő, noha a bizottsági elnök megkapta azokat. Ezzel szemben a szakszervezeti nyomásra sikerült elérni egyes tervezett, vitatott pontok – mint a „köznevelésben foglalkoztatottak tanácsának” létrehozása – kikerülését a törvényből. A CKP kiemeli továbbá az egyházi iskolák felvételi szabályainak társadalmi egyeztetés nélküli, ám tartalmában változatlan elfogadását, és hangsúlyozza, hogy az oktatási kormányzatnak a jövőben javítania kell a társadalmi egyeztetések kommunikációján, transzparensen indokolva a civil javaslatok elutasításának okait.
Részletek ITT olvashatók.
Tervezetből változatlan jogszabály – javításra szorul a minisztériumi kommunikáció
A szervezet csalódottságának ad hangot, mivel a tanév rendjéről szóló friss rendelet, valamint a köznevelési törvénymódosítás esetében a minisztérium szinte teljesen változatlan formában fogadta el az eredeti tervezeteket, figyelmen kívül hagyva a szakmai szervezetek javaslatainak túlnyomó többségét. Bár a CKP megérti, hogy egyes módosításokat jogtechnikai vagy időbeli korlátok akadályoztak, a jövőre nézve azt szorgalmazzák, hogy a minisztérium már a vitára bocsátáskor jelezze ezeket a korlátokat, és utólagosan is egyértelmű, nyilvános kommunikációval indokolja meg a javaslatok elutasítását. Ennek hiányában ugyanis jelentősen csökkenhet a szakmai és civil szervezetek motivációja a társadalmi egyeztetésekben való részvételre.
Részletek ITT olvashatók.
Megjelent az iskolakezdési támogatásról szóló kormányrendelet
A Civil Közoktatási Platform (CKP) alapvetően üdvözli az iskolakezdési támogatásról szóló új kormányrendelet esélyteremtő céljait és a bekerült pozitív módosításokat, de hangsúlyozzák, hogy továbbra is szükség van egy átfogóbb szociálpolitikai beavatkozásra. A szervezet legfőbb javaslatai között szerepel a rászorultság pontosabb, a valós anyagi helyzetet tükröző mérése, a jogosultak körének kiterjesztése az óvodásokra és az egyetemistákra, valamint a novemberben érkező utalványrendszer felülvizsgálata és civil egyeztetése. Végezetül kiemelik, hogy a jövőben a tervezetek társadalmi egyeztetése során tisztább és egyértelműbb kormányzati kommunikációra van szükség ahhoz, hogy a szakmai javaslatokat érdemben be lehessen építeni a jogszabályokba.
Részletek ITT olvashatók.
Közös fellépés a minisztériumban – Így telt a találkozó Lannert Judittal
Június 3-án a Civil Közoktatási Platform, a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat képviselői kétórás, konstruktív egyeztetésen vettek részt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel, valamint Németh Szilviával. A találkozó két fő fókuszpontja:
Részvételi oktatáskormányzás: A szervezetek bemutatták a „Semmit rólunk nélkülünk” projektet. A minisztérium egyetértett a civil és szakmai szereplők bevonásának fontosságával; az együttműködés konkrét keretei a következő hetekben fognak tisztázódni.
A legaktuálisabb oktatási intézkedések és civil javaslatok: A delegáció átadta a júniusban esedékes lépésekről és a friss kormányhatározatokról szóló, közösen kidolgozott szakmai anyagokat (melyek a szervezetek honlapjain is olvashatók).
A civilek nyomatékosították az egyértelmű, transzparens kommunikáció szükségességét az eltolódó döntések kapcsán. A minisztérium érdemben áttanulmányozta a beküldött anyagokat, és nyitott a további párbeszédre.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Diákképviselet a legfelsőbb szinten – ADOM Diákmozgalom egyeztetésen volt a minisztériumban
„Az ADOM Diákmozgalom is meghívást kapott múlt héten Lannert Judit oktatási miniszterrel való találkozóra, amelyet elfogadtunk, így május 22-én, pénteken két elnökségi tagunk képviselte a szervezetet miniszter asszonnyal történt megbeszélésen. A következő rövid beszámolóban az ő tapasztalataikat és a találkozó legfontosabb információit olvashatjátok:
A beszélgetés elején minden résztvevő szervezet röviden bemutatta eddigi tevékenységét és misszióját. Ezt követően áttértünk az oktatás leginkább sürgető problémáira, ahol lehetőségünk nyílt konkrét példákat és megoldási javaslatokat is megfogalmazni. A találkozó végén a miniszter asszony jelezte, hogy a jövőben is partnerként szeretnének egyeztetni a szakszervezetekkel és a diákokkal. A következő ilyen alkalom szeptember környékén várható, amint teljesen felállnak az új minisztériumi struktúrák. Zárásként kötetlenebb formában is válthattunk pár szót Lannert Judittal, és a többi szervezethez hasonlóan mi is átadtuk a részletesen kidolgozott javaslatcsomagunkat.„
Matheidesz Ármin beszámolója
A kidolgozott javaslatcsomag ITT olvasható.