Az országgyűlés augusztus 11.-én elfogadta a köznevelési és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvények módosítását. A módosítás megnöveli a nevelőtesületek, az alkalmazotti közösség és a szakszervezetek jogosítványait, és visszaadja az igazgatóknak a teljeskörű munkáltatói jogokat. A törvénytervezetek társadalmi egyeztetése során beküldött, a szülői és a diákjogokat és a kinevezések átláthatóságát érintő javaslataink azonban nem kerültek beépítésre. Fontos, hogy a közeljövőben ezek megfelelő szabályozása is megvalósuljon.
Ami nem változott
Az Nkt. 26. – 27 § és 70. § tekintetében az eredetileg társadalmi egyeztetésre kitett szöveg szinte betűre pontosan megegyezik a Parlamentnek végül benyújtott változattal. A beérkezett kritikák, javaslatok ellenére továbbra sincs valódi, érdemi véleményezési vagy egyetértési joga sem a szülői közösségeknek, sem a diákoknak, sem pedig az intézményi tanácsoknak az alapvető intézményi dokumentumok elfogadásakor. Az SZMSZ esetén ugyan van a szülőknek véleményezési joga, azonban csak akkor, ha az intézményben működik iskolaszék.
A pedagógiai program jóváhagyása továbbra is kizárólag az igazgató kezében marad, a fenntartó csak finanszírozási okból vétózhat, holott ez magánfenntartónál nem logikus, más esetben pedig ellátási szempontból okozhat problémákat. Hiába kértük hogy az igazgatói pályázatok elbírálásánál legyen kötelező a szülői és a diákszervezetek véleményének kikérése – hiszen ez a közösségi részvétel alapfeltétele lenne –, a döntéshozók ezt a javaslatot is teljes egészében figyelmen kívül hagyták.
Nem csak a mi javaslataink jutottak erre a sorsra. Tagszervezeteink közül a Szülői Hang (az ő véleményük ITT olvasható), a Tanítanék és az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesülete (AME) szintén részletes, a mindennapi gyakorlati problémákra reflektáló véleményeket küldött be, ám ezek sem kerültek beépítésre.
Feltételezzük, hogy ennek oka elsősorban a sietség lehetett: a törvény elfogadása sok szempontból fontos volt még az iskolakezdés előtt. Azt azonban nem értjük, hogy a javaslatok közül miért nem került egy sem elő a parlamenti bizottsági vitában, annak ellenére történt, hogy azokat Szűcs Dóra bizottsági elnöknek külön is elküldtük, aki írásban nyugtázta, hogy megkapta őket.
A CKP legfőbb elutasított javaslatai röviden:
- A szakképző intézmények bevonása a köznevelési szabályozásba nem történt meg.
- Az intézményi dokumentumok elfogadásánál a szülői, diák- és intézményi tanácsi jogosítványok bővítése elmaradt.
- Az igazgatói pályázatok esetében a fenntartó továbbra sem köteles a szülők és diákok véleményét kikérni.
- Az SZMSZ elfogadásához ott, ahol nincs iskolaszék, ezt nem helyettesítheti a szülői szervezet véleménye.
- Az igazgatói pályázat esetén nincs eljárásrend arra, hogy mi történik, ha a nevelőtestület és/vagy az alkalmazotti tanács elutasítja a pályázatot
- Nem került be az a garanciális elem, hogy a miniszternek indoklási kötelezettsége legyen a pályázat elutasítása, illetve elfogadása kapcsán.
A beküldött teljes véleményünk ITT olvasható.
Amiben történt elmozdulás: szakszervezeti sikerek
A benyújtott törvényjavaslatot megvizsgálva látható, hogy ami mégis változott az eredeti tervezethez képest – és ami a mi javaslatainkkal is egybeesett –, azt jellemzően a szakszervezetek kérték vagy harcolták ki. Ilyen jelentős változás például, hogy a „köznevelésben foglalkoztatottak tanácsának” létrehozásáról szóló, heves vitákat kiváltó teljes szakasz (négy oldalnyi szöveg) kikerült a benyújtott változatból. A CKP véleménye szerint ez a kérdés komolyabb előzetes egyeztetéseket igényel. A többi, a reprezentativitással és a sztrájkjoggal kapcsolatos, szakszervezeteket érintő kérdésekkel szándékosan nem foglalkozott külön pontokban, csak jelezte, hogy támogatjuk a szakszervezetek álláspontját és törekvéseit ezen a téren.
Ami egyeztetés nélkül bekerült
A törvénynek az Nkt. 31. §. 2. bekezdésére vonatkozó, egyházi iskolákkal kapcsolatos rendelkezései nem voltak benne a vitára bocsátott szövegben. Igazából a most bekerült szöveg csak a bekezdés d) pontja vonatkozásában új, ezzel nincs is különösebb probléma. Azonban a többi pontban, amely minden esetben – tehát ott is, ahol nincs lehetőség más állami iskolába vagy más felekezet által fenntartott iskolába jelentkezni – megengedi a felvételi eljárás, a jogviszony megszüntetése és az oktatás során vallási, világnézeti, hitéleti feltételek alkalmazását, és kiveszi az intézményeket a kötelező felvétel előírásai alól, szabályozási változtatást tartunk szükségesnek. Az, hogy ezek most változatlan formában bekerültek a jogszabályba, azt a látszatot kelti, hogy ennek módosítására nincs szándék, lehetőség.
Összegzés
A törvénymódosítás fontos, de nem elégséges lépés az iskolai autonómia irányába. Az egyeztetési folyamat eredményessége azonban igencsak kérdéses. Míg az érdekképviseletek összehangolt nyomása el tudott érni bizonyos elmozdulásokat, a szülők, a diákok és az oktatási civil szféra javaslatai érdemi reflexió nélkül maradtak. Hasonló a helyzet a tanév rendje rendelet módosításánál. Az azzal kapcsolatos elemzésünkben kifejtettük: feltétlenül javítani kell a társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatos kommunikációt. Jelezni kell a változtatásokat lehetetlenné tevő objektív körülményeket, és indokolni kell az elutasítást, és jeleni szükséges, mely javaslatok számíthatnak a későbbiekben támogatásra.