Megjelent a tanév rendje rendelet, amelynek véleményezéséről, illetve az ezzel kapcsolatos konzultációról itt írtunk.
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy javaslataink közül csak az került elfogadásra, hogy a köznevelési és a szakképzési intézmények szabályozása ugyanabban a rendeletben történjen meg. Szervezeteink javaslatai közül csak azt vették figyelembe, hogy a Diákok hangja témanapot lehessen októberben is megtartani. Emellett a jogszabályban csak apróbb pontosítások történtek. Így nem változott a tervezethez képest a kompetenciamérések, az első és második osztályos mérés, az Országos Pályaorientációs mérés köre, kötelezősége és a szakképzésben az érettségi szünet szabályozása.
Már a konzultáción is kiderült, hogy a javaslatok nagy része nem valósítható meg, ugyanis törvénymódosítást igényelnének, amelyre a jelenlegi időszakban nincs lehetőség. A megbeszélés után további javaslatokról is kiderült, hogy ebbe a kategóriába tartoznak. A szakképzési érettségi szünettel kapcsolatban pedig az államtitkárral történt találkozónkon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy más eszközökkel – a vizsgánként járó szabadnapok számának növelésével és oktatászerevezési megoldások támogatásával – kívánják megoldani a problémát.
Mint cikkünkben rámutattunk, hasonló volt a helyzet a Pénzügyminisztérium által kibocsátott iskolakezdési támogatási rendelettel: ott a javaslatok befogadását az időhiány akadályozta.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása című törvényben sem lett figyelembe véve a javaslatok többsége: a köznevelésben alkalmazottak tanácsára vonatkozó rész elhagyásán és néhány szakszervezeti követelés beépítésén kívül nem változott a jogszabály. A szakképző intézmények bevonása a köznevelési szabályozásba nem történt meg; az intézményi dokumentumok elfogadásánál a szülői, diák- és intézményi tanácsi jogosítványok bővítése elmaradt; az igazgatói pályázatok esetében a fenntartó továbbra sem köteles a szülők és a diákok véleményét kikérni, nincs megoldva, hogy az SZMSZ elfogadásához ott, ahol nincs iskolaszék, ezt helyettesítse a szülői szervezet véleménye; nem került be az a garanciális elem sem, hogy a miniszternek indoklási kötelezettsége legyen az igazgatói pályázat elutasítása, illetve elfogadása kapcsán.
Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást. Azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni, hiszen a vélemények kialakítása sok munkával, egyeztetéssel jár. Az erre fordított munka más javaslatok kidolgozásától veszi el az időt, energiát.
Fontosnak tartanánk, hogy a továbbiakban
- a minisztérium a javaslatok beérkezése vagy a jogszabály megjelenése után nyilvánosan kommunikáljon arról, hogy a javaslatokat miért nem lehetett megvalósítani,
- jelezze, hogy az elutasított javaslatok közül melyekkel ért egyet, melyek igényelnek további vizsgálatokat, melyek oldhatók meg jogi szabályozás nélkül, melyek megvalósítása várható a későbbiekben,
- lehetőség szerint már a jogszabályok vitára bocsátásakor jelezze a korlátozó tényezőket.
Ha a vélemények nem kerülnek beépítésre, de ezen kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni. Pedig az a cél, hogy minél több nézőpont jelenjen meg a szabályozásnál.
2026. augusztus 11.