Megjelent a tanév rendje rendelet, amelynek véleményezéséről, illetve az ezzel kapcsolatos konzultációról itt írtunk.
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy javaslataink közül csak az került elfogadásra, hogy a köznevelési és a szakképzési intézmények szabályozása ugyanabban a rendeletben történjen meg. Szervezeteink javaslatai közül csak azt vették figyelembe, hogy a Diákok hangja témanapot lehessen októberben is megtartani. Emellett a jogszabályban csak apróbb pontosítások történtek. Így nem változott a tervezethez képest a kompetenciamérések, az első és második osztályos mérés, az Országos Pályaorientációs mérés köre, kötelezősége és a szakképzésben az érettségi szünet szabályozása.
Már a konzultáción is kiderült, hogy a javaslatok nagy része nem valósítható meg, ugyanis törvénymódosítást igényelnének, amelyre a jelenlegi időszakban nincs lehetőség. A megbeszélés után további javaslatokról is kiderült, hogy ebbe a kategóriába tartoznak. A szakképzési érettségi szünettel kapcsolatban pedig az államtitkárral történt találkozónkon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy más eszközökkel – a vizsgánként járó szabadnapok számának növelésével és oktatászerevezési megoldások támogatásával – kívánják megoldani a problémát.
Mint cikkünkben rámutattunk, hasonló volt a helyzet a Pénzügyminisztérium által kibocsátott iskolakezdési támogatási rendelettel: ott a javaslatok befogadását az időhiány akadályozta.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények című törvénymódosításban sem lett figyelembe véve a javaslatok többsége: a köznevelésben alkalmazottak tanácsára vonatkozó rész elhagyásán és néhány szakszervezeti követelés beépítésén kívül nem változott a jogszabály.
Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást. Azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni, hiszen a vélemények kialakításába sok munkával, egyeztetéssel jár. Az erre fordított munka más javaslatok kidolgozásától veszi el az időt, energiát.
Fontosnak tartanánk, hogy a továbbiakban
- a minisztérium a javaslatok beérkezése vagy a jogszabály megjelenése után nyilvánosan kommunikáljon arról, hogy a javaslatokat miért nem lehetett megvalósítani.
- jelezze, hogy az elutasított javaslatok közül, melyekkel ért egyet, melyek igényelnek további vizsgálatokat, melyek oldhatók meg jogi szabályozás nélkül, melyek megvalósítása várható a későbbiekben.
- lehetőség szerint már a jogszabályok vitára bocsátásakor jelezze a korlátozó tényezőket.
Ha a vélemények nem kerülnek beépítésre, de ezen kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni. Pedig az a cél, hogy minél több nézőpont jelenjen meg a szabályozásnál.
2026. augusztus 11.