2026. július 17-én részt vettünk azon az egyeztetésen, amelyet az OGYM közoktatási és közigazgatási államtitkárai hívtak össze. A találkozóra azokat a szervezeteket várták, amelyek érdemi javaslatokat küldtek be a következő tanév rendjéről szóló rendelet tervezetével kapcsolatban. Alább összefoglaljuk a megbeszélés legfontosabb tapasztalatait és eredményeit.
Kik vettek részt az egyeztetésen?
A tervezet társadalmi egyeztetése során összesen 22 írásos hozzászólás érkezett be a minisztériumhoz. Ezek nyomán mintegy 10-12 szervezet képviseltette magát a találkozón: jelen voltak civilek, szakszervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) képviselői.
A CKP-t a megbeszélésen Nahalka István és Dömsödy Andrea képviselte. Kormányzati oldalról az OGYM közoktatási államtitkára, Kókayné Lányi Marietta, helyettese, Sipos István, a minisztérium jogi és szakképzési munkatársai, valamint az Oktatási Hivatal (OH) képviseletében Brassói Sándor vett részt az ülésen.
Megjegyzés: Tudomásunkra jutott, hogy nem minden javaslatot beküldő szervezet kapott meghívót, ezért képviselőink rögtön az elején rákérdeztek ennek okára. A minisztérium válasza szerint ez nem szándékos kirekesztés volt, hanem adminisztratív hiba történt.
Általános tapasztalatok a szakmai munkáról
A minisztérium munkatársai 15 tematikus csoportba sorolták a beérkezett hozzászólásokat. Számos ponton nemcsak a szűken vett rendelettervezetről, hanem az amögött meghúzódó mélyebb szakmai kérdésekről is érdemi vita alakult ki. Az OGYM a beérkezett hozzászólások jelentős részét jogosnak és támogatandónak ítélte. A javaslatokra alapvetően háromféle kormányzati reakció érkezett:
- Azonnali elfogadás: Több esetben a minisztérium képviselői már eleve az általunk javasolt módosításokat tartalmazó új szövegváltozattal érkeztek.
- Későbbi megvalósítás: Voltak olyan felvetések, amelyeket tartalmilag támogatnak ugyan, de jogtechnikai okok miatt leghamarabb csak a jövő tanévben látják megvalósíthatónak (ezek tervezése el is kezdődött).
- Elutasítás: Az elutasított javaslatok mögött vagy jogtechnikai megvalósíthatatlanság állt (például a munkaszüneti napra eső első tanítási nap kérdése), vagy az, hogy az adott kérdésben még nincs egységes álláspont.
Összességében elmondható, hogy az elfogadott javaslatok nyomán a rendelet végleges szövege nagyobb autonómiát fog biztosítani az iskoláknak (például a témahetek megszervezése vagy az egyes mérések lebonyolítása terén).
Mi lett a CKP javaslatainak sorsa?
A találkozón kiemelten foglalkoztunk az általunk beküldött javaslatcsomaggal, amelyből az alábbi két témakört emeljük ki:
1. A rendelet hatálya és egyértelműsítése: A CKP régóta szorgalmazza, hogy egyetlen, átlátható rendelet szabályozza a tanév rendjét. A minisztérium elviekben támogatja a javaslatot, de jelezték: a jelenleg erősen eltérő törvényi háttér miatt ez most még bizonytalan, hogy megvalósítható-e. Ugyanakkor ígéretet tettek rá, hogy kidolgoznak egy ilyen egybeszerkesztett szövegjavaslatot a belső egyeztetésekhez. Abban maradtunk, hogy amennyiben mégsem tud a szabályozás egyetlen rendeletben megjelenni, figyelembe veszik a CKP hatállyal kapcsolatos egyértelműsítő javaslatait, és a két különálló (köznevelési és szakképzési) tanév rendje rendelet legalább egy időben fog megjelenni.
2. Az országos mérések rendszere: Határozottan kértük a mérések számának csökkentését és a rendszer észszerűsítését.
- Mérések száma: A minisztérium válasza szerint a mérések száma a tervezetben eleve kevesebb, de további csökkentésre most nincs mód, mivel a szövegértés, matematika és természettudomány mérését törvény, a célnyelvi méréseket pedig rendelet írja elő, melyek módosítására ennyi idő alatt nincs lehetőség.
- Szakképzés: A szakképzésre vonatkozó jogszabályok más kompetenciaméréseket írnak elő, és ezek jogszabályi átdolgozása nélkül a két rendszer a 2026/27-es tanévben még nem hangolható össze.
- Alsós mérések: Az 1-2. évfolyamos mérések eltörlésére vonatkozó kérésünkre az volt a válasz, hogy az a közzétett szövegben is választható mérésként szerepel, és ez így is marad.
- Eredmény:Az Országos Pályaorientációs Mérést (OPM) a javaslatoknak megfelelően szintén választhatóvá teszik.
Egyéb fontos, civil és szakmai javaslatra átvezetett változások
Más szervezetek által felvetett, a CKP által is fontosnak tartott témákban is történtek előrelépések. A rendelet szövegében a következő, iskolai mindennapokat érintő könnyítések várhatók:
- Témahetek, témanapok: A szövegben megerősítik a feltételes módot, egyértelműsítve, hogy ezek megszervezése és időpontja rugalmasabban kezelhető.
- „Diákok hangja” témanap: Ehhez az új témanaphoz a rendelettel egyidejűleg külön tájékoztatót és segédletet fognak megjelentetni a pedagógusok számára.
- Érettségi alatti digitális munkarend: Nem lesz központilag kötelező; helyi döntéskörbe kerül, hogy az intézmény elrendeli-e a digitális munkarendet az érettségi vizsgák idejére. (Az érintett évfolyamok bővítésére nem kerül sor).
- December 24-i pihenőnap ledolgozása: Bár a napot továbbra is le kell dolgozni, a rendelet szövege nyíltan lehetővé teszi majd – ahogy az eddig is bevett gyakorlat volt sok helyen –, hogy a pótlás napján ne hagyományos tanítási napot tartsanak az iskolák.
- Pályaorientációs nap és pedagógusnap: A pályaorientációs nap „témanappá” alakul át, ezáltal lazul a kötelezősége. Az így felszabaduló tanítás nélküli munkanapot az iskolák a „pedagógusok napja” keretében belső, intézményi továbbképzésekre használhatják fel. Ennek pontos szabályozása egy későbbi időpontban érkezik.
A CKP továbbra is figyelemmel kíséri a rendelet véglegesítését és kihirdetését, és folytatja a szakmai munkát egy átláthatóbb és gyermekbarátabb oktatási rendszerért!