A Kormány kihirdette a 112/2026. (VII. 23.) Korm. rendeletet az iskolakezdési támogatásról. Platformunk alapértékeivel és szakmai anyagaival összhangban áll az az irány, hogy az állam célzottan támogassa a hátrányos helyzetű csoportok tanulását az esélyteremtés érdekében. Bár a jogszabálytervezethez benyújtott észrevételeink nem kerültek beépítésre, a végleges rendelet tartalmaz fontos, az esélyegyenlőséget támogató elemeket. Ugyanakkor a jövőre nézve továbbra is elengedhetetlennek tartunk egy átfogó, rendszerszintű szociálpolitikai beavatkozást.
Mik a legfontosabb pozitív változások a rendeletben?
A végleges szövegbe bekerült néhány kiemelten fontos, a gyakorlati megvalósítást és a méltányosságot segítő elem:
- Bekerült egy fontos gyakorlati rendelkezés: ha a külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák a gyermeket, az iskolakezdési támogatásra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosulttá válik.
- A jogosultak köre kiegészült azokkal, akik után magasabb összegű iskoláztatási támogatást vagy magasabb összegű nevelési ellátást folyósítanak.
- A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy szociális intézményben élő, illetve nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek esetében a rendelet rögzíti, hogy az augusztusi támogatás kifejezetten az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadásokra használható fel.
Melyik javaslataink maradtak továbbra is kiemelten fontosak?
Bár az idő szorítása miatt támogatjuk a jelenlegi jogszabályt, két területen azonnali és határozott előrelépést, illetve átgondolást sürgetünk:
1. A rászorultság szabályozása és a jogosulti kör
Az iskolakezdési támogatásnak valós szociális, esélyteremtő eszközként kell funkcionálnia, így a jogosultságnál a tényleges szociális helyzetet és az anyagi ráfordítás igényét kell kiemelt szempontként kezelni. Jelenleg a rászorultság megállapítása nem mindig tükrözi a valóságot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez szükséges jövedelemigazolás például a halmozottan hátrányos helyzetű, generációs szegénységben élő társadalmi csoportokban sokszor nem a valós jövedelmet mutatja, hiszen ezen családok zöme behajtócéges tartozással sújtott, így a papíron szereplő összegnek gyakran csak a felét kapják kézhez.
Szociálpolitikai beavatkozásra és a rászorultság mérésének pontosítására van szükség ahhoz, hogy a juttatás valóban oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá (például a sokgyerekes családokhoz, hiszen a gyermekszám önmagában szegénységi kockázati tényező).
Továbbá hiányoljuk az óvodások, valamint az egyetemisták bevonását a jogosultak körébe. Az óvodakezdésnek is vannak költségei (váltóruházat, tornaruha, ágynemű), amelyek a hátrányos helyzetű családoknál komoly gondot okoznak, így számukra egy alacsonyabb összegű támogatás is jelentős segítség lenne. A felsőoktatás nem kötelező, így nem minden ilyen korú gyereket nevelő családot érint, de a felsőoktatásban való részvétel minél szélesebb társadalmi rétegek számára elérhetővé tétele kiemelt cél. Költségei pedig a felsőoktatási tanulmányoknak is vannak.
Az eddigi nyilatkozatok és az OGYM felelősségi köre is azt mutatja, hogy az új kormányzat egységben gondolkodik az oktatásról. Ennek része kell legyen, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családokat, gyerekeket, embereket életkortól, intézménytípustól függetlenül anyagilag is támogatja az állam a tanulásban.
2. Az utalvány felhasználása és az egyeztetés szükségessége
A rendelet értelmében a 100 000 forintos támogatás felét augusztus 24-ig folyósítják, míg a másik 50 százalékát november 30-ig kell eljuttatni a jogosultaknak iskolakezdési utalvány formájában. Magára az utalványra vonatkozó részletszabályokat egy külön jogszabály fogja tartalmazni.
Kiemelten fontosnak tartjuk és kérjük, hogy ennek a külön rendeletnek a megalkotásakor a kormányzat feltétlenül egyeztessen az érintett, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szervezetekkel (például a Gyermekjogi Civil Koalíción keresztül). A novemberi érkezés már önmagában nehezíti, hogy az összeg az aktuális iskolakezdési kiadásokra fordítódjon. Emellett a papíralapú vagy hagyományos utalványok kistelepüléseken sokszor nehezen beválthatók a megfelelő iskolai szükségletekre, ami növeli az áron aluli eladás és a visszaélések kockázatát. (Szakmai javaslatunk egy gyermek nevére szóló, egész évben költhető, az iskolába történő kiszállítást biztosító oktatási webshop létrehozása lenne, amely a pénzügyi tudatosságot is fejlesztené.)
Jövőre vonatkozóan – A társadalmi egyeztetés tisztasága
A folyamatok átláthatósága és a civil kontroll biztosítása érdekében van egy alapvető kérésünk a kormányzati kommunikáció felé.
Jövőre vonatkozóan, amikor egy tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátanak, sokkal jobban egyértelműsíteni kell – mind a hivatalos platformokon, mind a sajtó felé –, hogy az még nem elfogadott jogszabály, csupán tervezet. A jelenlegi gyakorlatban a sajtó gyakran kész tényként, végleges döntésként tudósít az egyeztetés alatt álló anyagokról, és a kormányoldalon is tényként jelenik meg például a jogosultak köre. Ez a kommunikációs hiba teljesen okafogyottá teszi a társadalmi egyeztetést, hiszen miután a nyilvánosság tényként kezeli a részleteket, politikailag kockázatossá válik bármilyen módosítás, így a szakmai javaslatok beépítésének esélye minimálisra csökken. Szükséges, hogy a jövőben a tervezetek egyértelmű megjelöléssel, a közzététel dátumával ellátva, valódi vitára alkalmas formában jelenjenek meg.
2026. július 24.