Faliújság / 25.

Üdvözöljük a 2026/2027-es tanév rendjében újonnan megjelenő „Gyermekek és diákok hangja” témanapot, amelynek célja, hogy a tanulók is kifejezhessék véleményüket az iskola és a tanulás céljairól. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy ez az esemény nem korlátozódhat csupán egyetlen, pedagógusok által szorosan irányított napra, hanem egy hosszú távú, közös gondolkodási folyamat kezdőpontjának kell lennie. Bár nem kész és merev foglalkozásterveket kínálunk, a helyi programok megtervezéséhez és megvalósításához számos inspiráló anyagot és ötletet bocsátunk rendelkezésre. Ezek közé tartoznak többek között az Önfejlesztő Közösségek Projektünk keretében szervezhető vitafórumok, a problémák bemutatását és elemzését segítő „Kockás táblázat”, valamint a beszélgetésindítónak szánt „Nem veled van a gond: az iskola nem oké” című rövid videó- és infografika-sorozatunk. Mindezeken túl az érdeklődőknek további módszertani segítséget, illetve tagszervezeteink (a Könyvtárostanárok Egyesülete, Motiváció Műhely, DIA) bevonásával szakértői támogatást is biztosítunk.

Július végén hivatalosan is megküldtük véleményünket Naderi Zsuzsanna szakképzési államtitkárnak a szakképző intézmények vezetését érintő jogszabály-módosítási tervekről. Bár a kancellári rendszer megszüntetése és a főigazgatók újrapályáztatása régóta várt lépés, az egyeztetési folyamat és a javaslat számos részlete komoly hiányosságokat mutat. Azóta 2026. augusztus 18-án tartott minisztériumi egyeztetésen Naderi Zsuzsanna szakképzési államtitkárral és munkatársaival személyesen is tárgyaltunk a szakképzési centrumok vezetésének átalakításáról. A találkozó legfőbb témája a kancellári rendszer régóta várt megszüntetése volt, amelyet a jövőben egy egyszemélyi, szakmai alapokon nyugvó vezetés vált fel, a főigazgatói posztokat pedig ennek jegyében újrapályáztatják. Bár szervezetünk kifejezetten üdvözli ezt a lépést, a korábban elküldött hivatalos véleményünknek megfelelően jeleztük, hogy a jogszabály-módosítási tervezet részleteivel és a megelőző egyeztetési folyamattal kapcsolatban továbbra is komoly hiányosságokat látunk. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a személyes megbeszélésen – ahol rajtunk kívül a két pedagógus szakszervezet és a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői is jelen voltak – a minisztérium érdemi nyitottságot mutatott a civil és szakmai szervezetekkel való párbeszédre, várja a véleményeket, javaslatokat. Egyes javaslataink beépítésére ígéretet kaptunk, mások figyelembe vétele később várható.  Az egyeztetésen megtudtuk továbbá, hogy a vezetés átalakításával párhuzamosan a szakképzési centrumok átvilágítására is sor kerül, amelynek deklarált célja a támogató, szolgáltató szervezetként való működés elősegítése.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szakmai álláspontunk világos: az Országos Pályaorientációs Mérést (OPM) jelenlegi formájában el kellene törölni. Mivel kiderült, hogy ez jogtechnikai okokból egyelőre nem lehetséges, azonnali lépéseket tettünk, és kárenyhítő javaslatcsomagot küldtünk az oktatásért felelős minisztériumnak.

A Kormány kihirdette az iskolakezdési támogatásról szóló rendeletet, amelyet alapvetően üdvözlünk, mivel az esélyteremtést és a hátrányos helyzetűek célzott támogatását szolgálja. Fontos pozitívumként értékeljük, hogy a felváltva gondoskodó, külön élő szülők megoszthatják a támogatást, továbbá bővült a jogosultak köre, és a gyermekvédelmi gondoskodásban élőknél egyértelműsítették, hogy a támogatás kifejezetten az iskolakezdési kiadásokra fordítandó.
Ugyanakkor több területen továbbra is előrelépést sürgetünk. A rászorultság megállapítása nem mindig tükrözi a családok valós anyagi helyzetét (például a behajtócéges tartozások, illetve a gyermeküket egyedül nevelők egységes kezelése miatt), és hiányoljuk a jogosultak köréből az óvodásokat, valamint a hátrányos helyzetű egyetemistákat. Problémásnak tartjuk a 100 000 forintos támogatás második, novemberi utalványos folyósítását is, amely a hagyományos formában kistelepüléseken nehezen beváltható, növelve a visszaélések esélyét. A javaslatunk egy névre szóló, oktatási webshopos megoldás lenne.
A  jövőre nézve határozottan kérjük a kormányt, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagokat a kommunikáció során egyértelműen tervezetként, és ne kész tényként kezeljék. Kérjük továbbá, hogy a rászorultság kritériumairól egyeztessenek a témához értő civil szervezetekkel.

Csalódottan vettük tudomásul, hogy a tanév rendjéről szóló végleges rendeletbe, valamint a köznevelési törvénymódosításokba szinte egyetlen érdemi szakmai és civil javaslatunk sem került be. Bár a köznevelési és szakképzési szabályozást sikerült egy rendeletbe vonni, a központi mérések kötelezősége, az igazgatói kinevezések átláthatósága és a diákok, illetve szülők jogkörének bővítése érdemben változatlan maradt. Az egyeztetések során kiderült, hogy a minisztérium a javaslatok nagy részét jogtechnikai akadályokra (pl. magasabb szintű törvénymódosítás szükségessége) vagy időhiányra hivatkozva vetette el.
A CKP hangsúlyozza: bár megértik a jogi korlátokat, elengedhetetlen lenne, hogy a tárca már a tervezetek vitára bocsátásakor egyértelműsítse a mozgásteret, utólag pedig nyilvánosan és részletesen indokolja meg a javaslatok elutasításának okait. Átlátható kommunikáció és valós visszacsatolás nélkül ugyanis a szervezetek feleslegesen dolgoznak az anyagokon, ami hosszú távon teljesen kiüresíti a társadalmi egyeztetés intézményét és letöri a véleményezők motivációját.

Teljes véleményünk ITT olvasható.

Az Országgyűlés által 2026 augusztusában elfogadott köznevelési törvénymódosítás fontos, de nem elégséges lépést tett az iskolai autonómia felé. Az igazgatók visszakapták teljes körű munkáltatói jogaikat, bővültek a nevelőtestületek és az alkalmazotti közösségek jogkörei. Az egyeztetés hatására kikerültek a tervezetből bizonyos vitatott, előzetes egyeztetést igénylő elemek, és módosították a szakszervezeti jogokat.. Ugyanakkor a társadalmi egyeztetés során a civil szervezetek – köztük mi is  – által megfogalmazott javaslatokat a döntéshozók szinte teljesen figyelmen kívül hagyták. A diákok, a szülők és az intézményi tanácsok továbbra sem kaptak érdemi beleszólási és véleményezési jogot az alapvető intézményi dokumentumok elfogadásába, vagy éppen az igazgatói pályázatok elbírálásába. Mindemellett előzetes vita nélkül kerültek be a törvénybe az egyházi iskolák felvételi kiváltságait rögzítő – korábban is benne szereplő – pontok.
Reméljük, hogy a javaslatok csak idő hiányában nem kerültek elfogadásra. Várjuk az ezzel kapcsolatos egyértelmű kommunikációt.

Teljes véleményünk ITT olvasható.

Eredményes és együttműködő szakmai egyeztetés zajlott szervezetünk és Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért felelős államtitkár között. A találkozón az államtitkár elismerte a CKP és az oktatási civil szervezetek elmúlt évtizedben végzett munkáját, és fontosnak tartja a velük való további együttműködést. A szakképzési centrumok és az intézményvezetés kapcsán a minisztérium a túlszabályozás helyett egy nyitottabb, az iskoláknak nagyobb autonómiát biztosító jogszabályi környezet kialakítására törekszik. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a vezetői kinevezéseknél és a szervezeti működési szabályzatok (SZMSZ) megalkotásánál fontos az intézményi közösségek véleményének becsatornázása, valamint a döntések nyilvános indoklása. Kiemelt témaként szerepelt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók helyzete is. A CKP SNI minimumot jegyző szakértők bevonásával készült javaslatlatainak többségével az államtitkár egyetértett.  Bár a szakképzést folytató szakiskolák jogi státuszának rendezésében egyelőre nem született teljes egyetértés, a tárca felismerte a szemléletváltás szükségességét, és a közoktatási államtitkársággal közös projektet is indított. A minisztérium hosszú távú célja a tanulói jogviszonyos szakképzés közelítése a közoktatáshoz, a jövőbeli változtatásokat pedig a tervezett őszi és tavaszi jogalkotási ablakokban, fokozatosan kívánják megvalósítani.

Teljes beszámoló ITT olvasható.

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint a magyar oktatás szinte minden területén rendszerszintű változtatásokra van szükség, amelyeket csak széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel szabad megvalósítani. Sürgetik az intézményi autonómia visszaállítását, a tanári és diákóraszámok csökkentését, a tankönyvválasztás szabadságát, valamint a jelenlegi teljesítményértékelési rendszerek (TÉR, MIR) és a történelem kompetenciamérés felfüggesztését. Hosszú távon egy új közoktatási törvény és Nemzeti Alaptanterv megalkotását javasolják, amelyben a kritikai gondolkodás fejlesztése, a hiteles információk (és az álhírek) felismerése, valamint a demokratikus állampolgári nevelés kapná a főszerepet.
Ezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a szervezet közmédiával kapcsolatos állásfoglalása is. A TTE szerint a közszolgálatiságnak 2030-ra ismét a politikai függetlenségről, a szakmai hitelességről és a közjó szolgálatáról kell szólnia a nézettségi verseny helyett. Kiemelik, hogy a közmédiának teret kell adnia a piaci alapokon nem finanszírozható kulturális, oktatási és tudományos tartalmaknak. A szervezet a hiteles és színvonalas tudásátadás gyakorlati megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri, amit a közép- és emelt szintű történelem érettségi feladatsorok évenkénti (például a 2026. májusi) részletes szakértői véleményezésével és elemzésével is támogatnak.

A TTE javaslatai és véleménye egy helyen ITT olvasható.

A Szülői Hang – a Civil Közoktatási Platformhoz hasonlóan a közoktatás jobbításáért dolgozva – megfogalmazta javaslatait az új pedagógusértékelési rendszerhez. Álláspontjuk szerint a pontozásos módszert szöveges értékelésre kell cserélni, mivel a puszta számok félreértésekhez, bizalmatlansághoz és káros versengéshez vezetnek. Egy jól működő rendszerbe a pedagógusok önértékelésén túl érdemes bevonni a kollégákat, az intézményvezetőket, a diákokat és a szülőket is, az őszinteséget pedig az anonimitás lehetőségével kell biztosítani.
Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok alapbérét ne befolyásolja a laikusok szubjektív véleménye, ami csak félelmet szülne. Anyagilag a pluszmunkát és magában az értékelési folyamatban való konstruktív részvételt kell elismerni. A visszajelzések önmagukban nem elegendőek; azokra alapozva szakmai párbeszédet kell indítani, közös fejlesztési célokat kitűzni, ezek megvalósulását pedig a kormányzatnak anyagilag és szakmailag (pl. coachinggal, továbbképzésekkel) is támogatnia kell.

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) 2026 tavaszán belekezdett egy iskolai könyvtári elvárások, stratégiai beavatkozási pontok megfogalmazásába. Ebbe kérjük, hogy kapcsolódjon be minél több pedagógus, oktatási szakember is. A diákoknak, szülőknek szóló szakasz később következik.
Fontos számunkra, hogy ne csak a könyvtárostanárok nézőpontját tartalmazza az anyag. Törekszenek erre maguk is, de ehhez Ti is kelletek!
Arra kérünk, hogy 2026. szeptember 10-ig szánj erre legalább 15 percet, legalább a főbb pontokra reagálj. De ha a hosszabb anyaghoz is hozzászólsz, az még nagyobb segítség.
Link: https://portal.ktep.hu/pontok2026_szakemberek