Sokoldalú megközelítés
A „Diákok hangja” témanap bevezetésével kapcsolatos viták nyomán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mire is való egy igazi témanap (akármiről is szól). Arra, hogy adott időtartamban ne a világ tantárgyakra szétdarabolt és a tankönyvekben rögzített látásmódja mentén tanuljanak a diákok, hanem holisztikus szemlélettel, a világ komplexitásával, sokféleségével, összetettségével, változatosságával, érdekességével, szépségével találkozzanak. A témanap(ok)nak nem az a lényege, hogy olyankor nem tanulunk, hanem az, hogy másképpen tanulunk. A témanap tehát a tanítási-tanulási folyamat integráns része, legyen benne a pedagógiai programban is; csakhogy ilyenkor nem a kerettanterv – és legfőképpen nem a tankönyv – alapján ismerkednek a diákok a világgal, hanem közvetlenül az őket körülvevő, az életükben tényleges szerepet játszó, valós témák és kérdések alapján. Persze meghatározott keretek között. A témanap esetében pedig ez a keret lényegében nem más, mintegy jól kiválasztott fogalom, szó, kifejezés.

Ha a kiválasztott téma például a virág, akkor ezen a napon (vagy héten) a virág ezernyi arcáról legyen szó. Akkor az egymás utáni foglalkozások résztémája lehet pl. a virág biológiai funkciója; a virág szó szótári jelentéseinek áttekintése; a virágok szimbolikája a költészetben; a virágok jelkép-szerepe a történelemben, a politikában és a vallásokban; a virágkötészet művészete; a népi hímzésminták és díszítési hagyományok megismerése (sőt gyakorlása); a virágok illatanyagai és az aromaterápia; a virágok alakja, geometriája, szimmetria-fajtái, virágzatok matematikai érdekességei; a népdalok virágai; a virágok és az azokat látogató (beporzó) rovarok világa; más égtájak virágai;, az ehető virágok megismerése stb. Vagyis bármi, ami kapcsolatban van a virággal.

Egy ilyen témanapnak tehát az a tanulási lényege, hogy a diák rácsodálkozik a világ sokszínűségére, szépségére és érdekességére; egy csomó újabb kíváncsiság fogan meg benne. Azzal az érzéssel megy haza, hogy „hát, ez nagyon jó volt!”. És ha nem is tudatosul benne direkt formában, akkor is igaz, hogy közben sokmindent megtanult az iskolai tantárgyak területéről is (ha nem is éppen azt, ami a tankönyvekben van).

A diákokkal közösen alakított tematika és választás
Egy témanap sikerességéhez hozzájárul, ha magát a témát is a diákokkal együtt találják ki a pedagógusok. De ha a téma már adott (mint jelen esetben), akkor legalább a lehetséges résztémák listája szülessen iskolai szintű közös gondolkodással (szabad-asszociációs ötletbörzével), azt is figyelembe véve, hogy tanárok és szülők, volt diákok (akik azóta egy-egy téma szakértői) és közelben lakó ismerősök milyen résztémák foglalkozás-vezetésére tudnak vállalkozni. És könnyen lehetséges, hogy egy tanár nem is a szakjához kapcsolódó résztémát vállal, hanem pl. egy virágokkal kapcsolatos hobbijáról (a kalotaszegi hímzésről) szeretne (tevékenységgel gazdagított) foglalkozást vezetni. 

Valószínűleg nem kell bizonygatni, hogy ha egy ilyen témanapon érdekes, maguk-választotta előadásokon, beszélgetéseken, műhelymunkákon, interaktív foglalkozásokon vesznek részt a diákok, akkor máris nagyot léptünk előre az eredményesebb iskola felé.

A témanap módszertanával kapcsolatban bővebben: 
Saly Erika és Victor András (szerk.) (2019): Komplex – nem-tantárgyi – tanulásszervezési formák. Reftantár (Református Tananyagfejlesztő Csoport)

Benne elméleti szempontok és konkrét modulleírások. Kiemeljük a Tudásvásár és A kíváncsiság dícsérete címűt, mely a diákok kutat