Az OGYM államtitkárainak küldött bemutatkozó, szakmai anyagainkra figyelmet felhívó megkeresésünk első eredménye, hogy 2026. július 28-ra a CKP képviselőit szakmai egyeztetésre hívta Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár.
Az együttműködő légkörben zajlott megbeszélés nyitó eleme volt, hogy államtitkár asszony megköszönte a CKP közösségének az elmúlt 10 évben végzett munkát, azt, hogy folyamatosan életben tartottuk az oktatás minőségének kérdéseit. Értékelése szerint a kormányváltáshoz nagyban hozzájárultak az oktatási mozgalmak, és a változás a CKP-nak is köszönhető. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja annak a már több helyről jelzett problémának a megoldását, hogy a társadalmi változásokért dolgozó, szakpolitikai véleményeket, ajánlásokat megfogalmazó civil szervezetek fennmaradását anyagi gondok veszélyeztetik. Ennek formája még kialakításra vár. Javasoltuk, hogy a kutató-fejlesztő háttérintézmények felállásáig, átalakulásáig vegye igénybe a minisztérium a civilek szaktudását, bízza meg őket szakmai anyagok, felmérések készítésével – ez a finanszírozáshoz is hozzájárul.
Egyetértettünk abban, hogy a diákok nézőpontjának kihangosításához velük is szükséges találkozni. A CKP ennek érdekében már felvette a kapcsolatot érintett szervezetekkel.
Intézményvezetés és szervezet
A számos aktuális és a szakképzésben dolgozó kollégákat kiemelten foglalkoztató téma közül a Centrumok szerepéről, a vezetői megbízásokról és az érintettek bevonásáról esett a leghosszabban szó. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok társadalmi egyeztetése nemrég zárult, jelenleg a vélemények beépítése, illetve a törvény tárgyalásának előkészítése zajlik. Azokkal, akik véleményt küldtek be, konzultációt terveznek a rendelet véglegesítése előtt. Intő jelként fogalmazta meg az államtitkár, hogy az egyeztetés keretében nagyon kevés szervezeti vélemény érkezett a CKP-é és a szakszervezeteké mellett. Ez azt mutatja, hogy a szakképzés területén kicsi a szakmai önszerveződés, elszigetelten dolgoznak a kollégák, intézmények.
A centrum hatáskörével kapcsolatban megtudtuk, hogy a több oknál fogva változtatnak, szabályoznak most a többek által igényeltnél kevesebb részletet. Egyértelmű, hogy vannak hatáskörök, amiket jogilag “be kell állítani”, de a minisztérium azt az álláspontot képviseli, hogy egy jogilag nyitottabb szabályozás legyen, ami lehetőséget, autonómiát ad a helyi specialitások, jó gyakorlatok érvényesítésére. Ennek megfelelően inkább irányokat szeretnének kijelölni, melyben a jogszabályi előírások mellett hangsúlyosabb szerepet kapnak az ajánlások, esetkezelési térkép, útmutatók, esetenként miniszteri utasítások, tájékoztatók.
Arra a konkrét felvetésre, hogy a főigazgatói pályázatokat az igazgatói véleményalkotó testület mellett az intézmények közösségeinek is véleményezni kellene, azt a választ kaptuk, hogy az igazgatóknak a közösségek véleményét kell közvetítenie. Az egyértelműség kedvéért ez be fog kerülni a rendeletbe. Ettől függetlenül általában a minisztérium szakmai úton törekszik arra, hogy minden szinten ösztönözze az érintettek bevonását a szabályozásba, véleményezésbe. A kinevezések nyilvános indoklásával kapcsolatban egyetértettünk abban, hogy sikertelen pályázat, illetve a közösségek véleményétől eltérő döntés esetén mindenképp szükséges a nyilvános indoklás.
A másik oka a kis léptékű változtatásoknak, hogy a jelenleg működő és a közneveléshez képest kevésbé túlszabályozott, de erősen magára hagyott 41 szakképzési centrum mind más SZMSZ alapján és szervezeti kultúrával működik és oldja meg a helyzeteket. 2010 után az innovációk a jó gyakorlatok megosztása is leállt, így nem gyors látványintézkedések kellenek most, és nem is lehet mindent megfelelően jogilag szabályozni, hanem a lehetőségek felszabadítása és párhuzamosan egy helyzetfelmérés szükséges.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyoztuk annak szükségességét, hogy az új SZMSZ-eket az intézményi közösségek bevonásával alakítsák ki és fogadják el.
Jeleztük, hogy a nyitott szabályozás alapvetően jó irány, de a rendszerben lévő kollégák, az elmúlt 16 évben tudatosan leépített tanulóközpontúság, a nem támogató, hanem tiltó, esetleg tűrő működésmód és szemlélet nem mindenhol fog tudni élni az új célok szerinti a lehetőségekkel. Ehhez hangsúlyt kell fektetni a vezetők, a kollégák képessé tételére és a nyitottság kihasználásának ösztönzésére is. Emellett bizonyos esetekben elengedhetetlen a jogszabályi előírás, fenntartói utasítás. Az államtitkári tájékoztatás szerint a pályázatokhoz lesz is ilyen szabályozás.
Fokozottan érzi a minisztérium, hogy mindenképpen szükség lesz társadalmi edukációra is, hogy az iskolahasználók minden köre lássa a szerepeit, lehetőségeit, a megoládást segítő hatásköröket, ügymeneteket. Például helyben megoldható, egyéni ügyekkel ne a minisztériumot keressék, az első lépés a megbeszélés, beszélgetés legyen. Jelenleg az amúgy is leterhelt minisztériumi munkát erősen terhelik az ide beérkező egyéni ügyek. Erre megoldásként a CKP újra ajánlotta a Részvételiség projektben kidolgozott koncepciót, ahol a kérdések irányítására olyan módon van lehetőség, hogy egyéni szinten is a megfelelő helyre kerüljön, de annak tanulságai feljebbi szintekre is eljussanak. Továbbá ajánlottuk a resztoratív technikákat, melyek bevezetésénél viszont figyelemmel kell arra lenni, hogy az érintett munkatársak számára az intézmény finanszírozott, elismert időt biztosítson, továbbá arra is, hogy a konfliktuskezeléssel való fókuszált foglalkozásoknak pozitív üzenete legyen.
Az innovációk lehetővé tételével kapcsolatos kérésünkre azt a választ kaptuk, hogy egyfajta referenciaként kezelik a 2000-es évek pályázati struktúráját, lehetőségeit. Hosszú távon az a cél, hogy legyenek nagyon nyitott lehetőségeket adó pályázatok. A finanszírozási lehetőségek sajnos nagyon szűkösek, de jelenleg folyik a területre vonatkozó uniós pályázatok áttekintése – remélhetőleg felszabadulnak források ezekre a célokra. Dolgoznak azon is, hogy az uniós pénzek felhasználását a tanuló szervezetek fejlesztése felé “tolják”.
A szakképzés háttérintézményeiben folynak az átvilágítások, a jövőbeli funkcióikról, feladatairól ennek eredményének ismeretében születik meg a koncepció.
SNI
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos CKA anyagot, mint a CKP által összeállított kifejezetten a szakképzés problémáit összegyűjtő anyagot már előzetesen megismerte az államtitkár. Reakciója szerint az azokban felvetett problémák többségének megoldására már most is lenne lehetőség, de azok mégsem működnek, így nyilván foglalkozni kell velük. A megoldatlanság egyik problémája, hogy az intézmények a vélt vagy valós intézményi érdekeket a tanulók érdekei elé helyeznek. E téren is a szemléletváltás előmozdítására van szükség.
A közoktatási államtitkárságon már fut egy projekt az SNI tanulókkal kapcsolatban. Ebbe természetesen a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárság is delegált kollégát.
Az SNI területen belül kiemelten hangsúlyoztuk az SNI képzést folytató szakiskolák problémáját. Bár a szakiskolákban szakképzés folyik, részszakképesítést és szakképesítést is lehet szerezni, jogilag nem tekintik ezt szakképzésnek, ami mind a tanulói, mind a duális partnernek járó juttatások esetén nagy hátrány. Legalább azokat a jogokat meg kellene itt adni, mint a műhelyiskolák esetén. Ebben a kérdésben részben az idő hiánya miatt nem jutottunk egyetértésre. A megoldás egyik irányát abban látja az államtitkár, hogy meg kell vizsgálni, hogy ezek az iskolák miért nem szakképzést indítanak. Ez azonban csak az iskolák egy részénél, elsősorban a nem állami intézményeknél valós probléma. Remélhetőleg a közeljövőben sor kerül a probléma vizsgálatára az állami szakiskolákban.
Közoktatás vs. szakképzés
A szakképzés rendszere összetett, különösen a felnőttek képzésével (is) foglalkozó területei nem vonhatók a közoktatással egységes szabályozás alá. A minisztérium koncepciójában viszont van szándék a tanulói jogviszonyos szakképzés közoktatáshoz közelítésére. Ezt fogja erősíteni egy közös tanévnyitó is. A többcélú intézmények problémakörére viszont még nincs kialakult irány.
A közoktatás és a szakképzés szétválasztásával több funkció, szolgáltatás sérült, légüres térbe került. Ilyen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolai könyvtár is. A kételyeket eloszlatandó az államtitkár kijelentette, hogy amennyiben a probléma, javaslat a szakképzési intézményekben merült fel, továbbra is a szakképzésért felelős államtitkársághoz kell fordulni.
Az iskolai könyvtárak szakképzés területén való szabályozatlansága kapcsán elmondta, hogy ő is ismer jó gyakorlatokat, ezeket viszont láthatóbbá kellene tenni, hogy azok minél több vezető és pedagógus számára váljanak elvárássá. Ezek terjesztésében a minisztérium partner.
A szakképzésben kiemelt téma a pályaorientáció, mind a korai, 14 éves kori választási kényszer, mind a szakképzés felé terelés, mind a közoktatás felé való kétirányú átjárhatóság, mind a már a szakképzésben lévők irányválasztásai, – váltásai. A pályaorientációt sokan végzik, és sok helyen nem szakszerűen, így állami szerepvállalás kell a megoldásban. Jelenleg az intézmények hatalmi harca dominál, ami nem szolgálja a gyerekek érdekeit.
Felvetettük a két területen működő, azonos tartalmú, de más szabályozású képzési formák kérdését. Legszembetűnőbb ezek közül a pedagógiai szakgimnázium és az oktatási technikum kérdése. Ennek a problémának a vizsgálatára később tud sor kerülni.
Az ifjúságvédelem, ifjúságpolitika egy nehezebben kézzelfogható terület, mert az ifjúságpolitika és annak iskolához való viszonya definíciós, így szakmapolitikai kérdéseket is felvet. Az ifjúságpolitika is az államtitkársághoz tartozik, de ennek hatóköre a jelenlegi definíció szerint nem terjed ki az oktatási intézményekre.
A segítő alkalmazottak szabályozására még nem alakult ki irány.
FA két terület szétválasztásának problémakörébe tartoznak
Összegezve
A szakképzés területén az államtitkár, a minisztérium alapvetően a CKP-ban kialakított, képviseleti koncepció mentén gondolkodik, így a megbeszélés együttműködő légkörben és szakmai alapokon zajlott. Látványos intézkedések még nem történnek, előkészítések zajlanak. A jelen tervek szerint a szakképzés számára ősszel és tavasszal is lesz egy-egy jogalkotási ablak, ahol nem csak a most SOS ügyek, hanem már hosszabb távú koncepció mentén történik majd beavatkozás. Ehhez várják a javaslatokat.
2026. július 31.