Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon a Magyar-kormány oktatással és gyermekügyekkel foglalkozó minisztériuma, amely az ötödik Orbán-kormány Belügyminisztériumából történt kiválással jött létre. Létrejöttének dátuma a Magyar-kormány megalakulásával egy időben, 2026. május 13-a.
Élén Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter áll.
Lannert Judit az új oktatási és gyermekügyi miniszter
„36 éve vagyok oktatáskutató, nem csak iskolák irányításáról lesz szó, egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes rendszert akarunk építeni” – mondta Lannert Judit miniszterjelölt hétfőn a parlament Oktatási Bizottságának meghallgatásán. Munkásságról az Eduline írt egy összefoglaló cikket.
Nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy Lannert Judit lett 2026-tól Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere. Szakmai munkássága és korábbi együttműködéseink alapján úgy látjuk, hogy a leendő miniszter az oktatás jövőjéről, a rendszer előtt álló kihívásokról, valamint a XXI. századi oktatási célokról a Civil Közoktatási Platformhoz hasonló alapelvek mentén gondolkodik, emellett jól ismeri a korszerű pedagógiai megközelítések lehetőségeit. Erre a bizottsági meghallgatásán adott válaszaiban is megerősítést kaptunk, ugyanis számos ponton egybecsengett akár a 100 pont-ban, akár az Azonnali intézkedésekben megfogalmazott javaslatainkkal.
Rendezvényünkön tartott előadása alapján is bízunk abban, hogy munkáját az együttműködés fogja jellemezni, mely kiterjed a civil és szakmai szervezetekkel való együttműködésre is.
Reméljük továbbá, hogy a döntéshozatal során hasznosítani tudja a CKP által készített szakmai anyagokat, köztük a tavaly bemutatott 100 pont című oktatáspolitikai beavatkozási javaslatcsomagot, amely az oktatás valamennyi alrendszerére – a közoktatásra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre – kiterjed, és széles szakmai konszenzusra épül.
A Minisztérium feladatai, jogköre
A május második hetében, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az új gyermek- és oktatásügyi miniszter felel az oktatás minden szintjéért (köznevelés, felsőoktatás, szak- és felnőttképzés), valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért. Ezen felül vétójoggal is élhet minden olyan jogszabály és kormánydöntés esetében, amely a saját területét érinti.
Alább olvasható a A Kormány 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletéből az oktatási- és gyermekvédelmi miniszterre vonatkozó rész:
13. Az oktatási és gyermekügyi miniszter feladat- és hatásköre
124. § (1) Az oktatási és gyermekügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) felnőttképzésért,
b) felsőoktatásért,
c) köznevelésért,
d) – a 147. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – gyermek- és ifjúságpolitikáért,
e) szakképzésért
felelős tagja.
(2) A miniszter – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint – a feladatkörében vétót gyakorolhat a jogszabályok és a Magyar Közlönyben kiadásra kerülő kormányhatározatok tervezetei tekintetében.
(3) A miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feletti fenntartói joggyakorlás és egyéb, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében jogszabályban meghatározott jogkör vagy feladat tekintetében a Kormány közigazgatás-fejlesztésért felelős tagja.
125. § (1) A miniszter a köznevelésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a köznevelésre, a köznevelési intézmények fenntartására, a tankönyvellátásra, a Pedagógus Karra és a külhoni magyarok köznevelésére,
b) – a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben – az oktatási nyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a közneveléséért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ennek keretében
aa) kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit,
ab) meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,
b) felel az iskolai rendszerű köznevelés irányításáért,
c) ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,
d) működteti az országos köznevelési vizsgarendszert,
e) közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó tanterem- és tornaterem-fejlesztési feladatok ellátásában, valamint ellátja a köznevelési intézménnyel egybeépített vagy azzal azonos ingatlanon elhelyezkedő tanterem- és tornaterem-üzemeltetési, továbbá az egyéb iskolaüzemeltetési feladatokat,
f) felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakrendszeri nyilvántartások, valamint e szakrendszerekhez kapcsolódó ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepciójának meghatározásáért,
g) koordinálja a köznevelési ágazat tehetséggondozási feladatait.
126. § (1) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében előkészíti a szakképzésre és a szakképző intézmények fenntartására vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében
a) meghatározza a szakképzés megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, információs rendszerének és adatkezelésének feltételeit, a szakképzés finanszírozásának elveit, és a szakképzés során a tanulókat, illetve a képzésben részt vevőket megillető juttatások részletes szabályait,
b) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítést nyújtó vizsgáztatás szabályait és eljárási rendjét, valamint e vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
c) meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait,
d) közreműködik a köznevelési és a felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában,
e) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítések rendszerét.
127. § (1) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében előkészíti
a) a felsőoktatásra,
b) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésére,
c) az államilag elismert nyelvvizsgáztatásra és a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére,
d) a külhoni magyarok felsőoktatására
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében
a) felel a felsőoktatás irányításáért, e tekintetben
aa) kidolgozza a felsőoktatási ágazat fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását,
ab) kialakítja a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának kereteit, kidolgozza és működteti az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodásokat, felügyeli azok teljesülését,
ac) koordinálja a felsőoktatási intézmények együttműködésével megvalósuló tudományos innovációs parkokkal, nemzeti laborokkal, kiválósági központokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat,
ad) koordinálja a felsőoktatást érintő értékteremtő, közösségfejlesztő, harmadik missziós kezdeményezéseket,
ae) gondoskodik a külhoni felsőoktatási stratégia kidolgozásról, és koordinálja annak megvalósítását,
af) elemzi és értékeli a felsőoktatásra vonatkozó piaci igényeket, gondoskodik a munkaerőpiaci, illetve a kutatás-fejlesztési és egyéb szolgáltatási igényekhez illeszkedő kapacitáselosztásról, illetve fejlesztési koordinációról,
ag) koordinálja a felsőoktatási ágazat tehetséggondozási feladatait,
b) felel a felsőoktatási intézmények fenntartóival való kapcsolattartásért, segíti a fenntartók más ágazatokat érintő kormányzati koordinációját,
c) meghatározza a magyar állami ösztöndíjrendszer igénybevételének kereteit,
d) felügyeli a hallgatói és képzési hitelrendszer működtetését,
e) ellátja az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogrammal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
f) együttműködik a Kormány feladatkörében érintett tagjával a köznevelést érintő feladatokban.
128. § (1) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány ifjúságpolitikájának kialakításáért,
b) koordinálja a határon túli fiatalokkal való együttműködés rendszerét,
c) közreműködik a kora gyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
d) irányítja a tehetségüggyel kapcsolatos feladatokat,
e) ellátja a Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő feladatokat,
f) felel a Kormány gyermektáboroztatási programjának alakításáért,
g) felel – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának alakításáért,
h) ellátja az önkéntességgel kapcsolatos feladatokat,
i) ellátja az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatait, amelynek ellátásához és az ifjúsági szolgáltatások szervezetrendszerének működtetéséhez az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. és a miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.
(2) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében
a) felel a gyermekek napközbeni ellátásának rendszeréért,
b) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos jogszabályokat.
129. § (1) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében előkészíti a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat, és működteti a pályakövetési rendszert.
(2) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.
A teljes kormányrendelet ITT érhető el.