Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon a Magyar-kormány oktatással és gyermekügyekkel foglalkozó minisztériuma, amely az ötödik Orbán-kormány Belügyminisztériumából történt kiválással jött létre. Létrejöttének dátuma a Magyar-kormány megalakulásával egy időben, 2026. május 13-a.
Élén Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter áll.
Lannert Judit az új oktatási és gyermekügyi miniszter
„36 éve vagyok oktatáskutató, nem csak iskolák irányításáról lesz szó, egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes rendszert akarunk építeni” – mondta Lannert Judit miniszterjelölt hétfőn a parlament Oktatási Bizottságának meghallgatásán. Munkásságról az Eduline írt egy összefoglaló cikket.
Nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy Lannert Judit lett 2026-tól Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere. Szakmai munkássága és korábbi együttműködéseink alapján úgy látjuk, hogy a leendő miniszter az oktatás jövőjéről, a rendszer előtt álló kihívásokról, valamint a XXI. századi oktatási célokról a Civil Közoktatási Platformhoz hasonló alapelvek mentén gondolkodik, emellett jól ismeri a korszerű pedagógiai megközelítések lehetőségeit. Erre a bizottsági meghallgatásán adott válaszaiban is megerősítést kaptunk, ugyanis számos ponton egybecsengett akár a 100 pont-ban, akár az Azonnali intézkedésekben megfogalmazott javaslatainkkal.
A miniszterjelölti meghallgatás bemutatkozó részének készült felvétel átirata ITT olvasható.
Rendezvényünkön tartott előadása alapján is bízunk abban, hogy munkáját az együttműködés fogja jellemezni, mely kiterjed a civil és szakmai szervezetekkel való együttműködésre is.
Reméljük továbbá, hogy a döntéshozatal során hasznosítani tudja a CKP által készített szakmai anyagokat, köztük a tavaly bemutatott 100 pont című oktatáspolitikai beavatkozási javaslatcsomagot, amely az oktatás valamennyi alrendszerére – a közoktatásra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre – kiterjed, és széles szakmai konszenzusra épül.
Államtitkárok
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jön létre:
- Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság
- Közoktatásért Felelős Államtitkárság
- Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság
- Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság
Kereki Judit a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős szakállamtitkár. Kereki Judit közgazdász, gyógypedagógus, több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció kérdéskörével, valamint a korai ellátórendszer fejlesztési lehetőségeivel. Kutatóként, egyetemi docensként, hazai és uniós projektek szakmai vezetőjeként, számos publikáció és módszertani anyag szerzőjeként kiemelkedő szakmai munkát végzett. Rendszerszintű gondolkodása és gyakorlati tapasztalata meghatározó értéket képvisel a következő évek munkájában.
Négy felnőtt gyermek édesanyjaként személyesen is pontosan érti a családok mindennapi kihívásait és felelősségét.
Naderi Zsuzsanna a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság munkáját fogja vezetni. Naderi Zsuzsanna közgazdász, közgazdász-tanár és okleveles könyvvizsgáló. Közel harminc éve foglalkozik szakmai oktatással és képzéssel, jelentős tapasztalatot szerezve a köz-, a magán-, valamint a nonprofit szektorban egyaránt. Intézményfejlesztési és vezetői munkáját mindig az együttműködésre, a gyakorlati megoldásokra és a hosszú távú gondolkodásra építette. Jól ismeri az iskolák és a vállalkozások világát is, képesek hidat építeni az oktatás és a munka világa között. Három felnőtt gyermek édesanyjaként személyesen is érti azokat a kihívásokat, amelyekkel a fiatalok és a családok szembesülnek az életpálya tervezés és a munka világába való belépés során.
Katz Sándor lett a felsőoktatásért felelős államtitkár. Katz Sándor nemzetközileg elismert fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is. Az elmúlt években az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatójaként bizonyította vezetői képességeit és együttműködésre építő szemléletét. Különösen fontos, hogy egyszerre érti a tudományos kiválóság, az egyetemi autonómia és a modern intézményvezetés szempontjait. Olyan vezető, aki nemcsak kiváló tudós, hanem képes közösségeket építeni és hosszú távon gondolkodni a magyar felsőoktatás jövőjéről.
Az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ezért egy olyan szemléletváltáson dolgozik, amely egyszerre jelent gyermekközpontú gondolkodást, jövőképes tudást és 21. századi iskolát.
Ennek a területnek a vezetésére két kivételes szakember került: Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárként, Csapodi Csaba pedig közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként dolgozik majd az oktatás megújításáért és a magyar gyerekek jövőjéért.
Marietta közel negyven éve dolgozik azért, hogy az iskola valóban a gyermekekről szóljon. Tanítóként, pedagógusként, intézményalapítóként és szakmai vezetőként generációk életére volt hatással. A Gyermekek Háza alapítójaként olyan pedagógiai szemléletet képvisel, amely az elfogadásra, a személyre szabott támogatásra és a tanulás örömére épül. Különösen fontos számára az inkluzív oktatás és az SNI gyermekek támogatása. Gyakorlati tapasztalata, embersége és szakmai hitelessége meghatározó érték lesz a következő évek munkájában.
Csaba közgazdász, matematikatanár, egyetemi oktató és kutató, aki az elmúlt 25 évben a közoktatás és a tanárképzés számos területén szerzett tapasztalatot. Tanított középiskolában és egyetemen, részt vett tanterv- és tankönyvfejlesztésben, érettségi vizsga átalakításában, valamint hazai és nemzetközi oktatási projektek vezetésében. Különösen fontos, hogy egyszerre érti a tanári hivatás mindennapi valóságát és az oktatáspolitikai rendszerszintű kihívásokat is.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium előtt álló feladatok és a szakmai céljaink ahhoz , hogy valóban megvalósuljanak, stabil, felkészült és jól együttműködő minisztériumi háttérre is szükség van.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkári feladatokra Dr. Benedek Bulcsú Balázs került.
Több mint húszéves közigazgatási és kodifikációs tapasztalattal érkezik, és pontosan tudja, hogy egy minisztérium akkor működik jól, ha a szakmai döntések mögött gyors, átlátható és hatékony szervezet áll.
A tárca parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs lesz.
Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.
(Forrás: Lannert Judit hivatalos Facebook oldala.)
A Minisztérium feladatai, jogköre
A május második hetében, a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az új gyermek- és oktatásügyi miniszter felel az oktatás minden szintjéért (köznevelés, felsőoktatás, szak- és felnőttképzés), valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért. Ezen felül vétójoggal is élhet minden olyan jogszabály és kormánydöntés esetében, amely a saját területét érinti.
Alább olvasható a A Kormány 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletéből az oktatási- és gyermekvédelmi miniszterre vonatkozó rész:
13. Az oktatási és gyermekügyi miniszter feladat- és hatásköre
124. § (1) Az oktatási és gyermekügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány
a) felnőttképzésért,
b) felsőoktatásért,
c) köznevelésért,
d) – a 147. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – gyermek- és ifjúságpolitikáért,
e) szakképzésért
felelős tagja.
(2) A miniszter – a Kormány ügyrendjében foglaltak szerint – a feladatkörében vétót gyakorolhat a jogszabályok és a Magyar Közlönyben kiadásra kerülő kormányhatározatok tervezetei tekintetében.
(3) A miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feletti fenntartói joggyakorlás és egyéb, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében jogszabályban meghatározott jogkör vagy feladat tekintetében a Kormány közigazgatás-fejlesztésért felelős tagja.
125. § (1) A miniszter a köznevelésért való felelőssége keretében előkészíti
a) a köznevelésre, a köznevelési intézmények fenntartására, a tankönyvellátásra, a Pedagógus Karra és a külhoni magyarok köznevelésére,
b) – a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben – az oktatási nyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a közneveléséért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ennek keretében
aa) kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit,
ab) meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,
b) felel az iskolai rendszerű köznevelés irányításáért,
c) ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,
d) működteti az országos köznevelési vizsgarendszert,
e) közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó tanterem- és tornaterem-fejlesztési feladatok ellátásában, valamint ellátja a köznevelési intézménnyel egybeépített vagy azzal azonos ingatlanon elhelyezkedő tanterem- és tornaterem-üzemeltetési, továbbá az egyéb iskolaüzemeltetési feladatokat,
f) felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakrendszeri nyilvántartások, valamint e szakrendszerekhez kapcsolódó ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepciójának meghatározásáért,
g) koordinálja a köznevelési ágazat tehetséggondozási feladatait.
126. § (1) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében előkészíti a szakképzésre és a szakképző intézmények fenntartására vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében
a) meghatározza a szakképzés megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, információs rendszerének és adatkezelésének feltételeit, a szakképzés finanszírozásának elveit, és a szakképzés során a tanulókat, illetve a képzésben részt vevőket megillető juttatások részletes szabályait,
b) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítést nyújtó vizsgáztatás szabályait és eljárási rendjét, valamint e vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
c) meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait,
d) közreműködik a köznevelési és a felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában,
e) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítések rendszerét.
127. § (1) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében előkészíti
a) a felsőoktatásra,
b) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésére,
c) az államilag elismert nyelvvizsgáztatásra és a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére,
d) a külhoni magyarok felsőoktatására
vonatkozó jogszabályokat.
(2) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében
a) felel a felsőoktatás irányításáért, e tekintetben
aa) kidolgozza a felsőoktatási ágazat fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását,
ab) kialakítja a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának kereteit, kidolgozza és működteti az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodásokat, felügyeli azok teljesülését,
ac) koordinálja a felsőoktatási intézmények együttműködésével megvalósuló tudományos innovációs parkokkal, nemzeti laborokkal, kiválósági központokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat,
ad) koordinálja a felsőoktatást érintő értékteremtő, közösségfejlesztő, harmadik missziós kezdeményezéseket,
ae) gondoskodik a külhoni felsőoktatási stratégia kidolgozásról, és koordinálja annak megvalósítását,
af) elemzi és értékeli a felsőoktatásra vonatkozó piaci igényeket, gondoskodik a munkaerőpiaci, illetve a kutatás-fejlesztési és egyéb szolgáltatási igényekhez illeszkedő kapacitáselosztásról, illetve fejlesztési koordinációról,
ag) koordinálja a felsőoktatási ágazat tehetséggondozási feladatait,
b) felel a felsőoktatási intézmények fenntartóival való kapcsolattartásért, segíti a fenntartók más ágazatokat érintő kormányzati koordinációját,
c) meghatározza a magyar állami ösztöndíjrendszer igénybevételének kereteit,
d) felügyeli a hallgatói és képzési hitelrendszer működtetését,
e) ellátja az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogrammal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
f) együttműködik a Kormány feladatkörében érintett tagjával a köznevelést érintő feladatokban.
128. § (1) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége keretében
a) felel a Kormány ifjúságpolitikájának kialakításáért,
b) koordinálja a határon túli fiatalokkal való együttműködés rendszerét,
c) közreműködik a kora gyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
d) irányítja a tehetségüggyel kapcsolatos feladatokat,
e) ellátja a Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő feladatokat,
f) felel a Kormány gyermektáboroztatási programjának alakításáért,
g) felel – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának alakításáért,
h) ellátja az önkéntességgel kapcsolatos feladatokat,
i) ellátja az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatait, amelynek ellátásához és az ifjúsági szolgáltatások szervezetrendszerének működtetéséhez az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. és a miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.
(2) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében
a) felel a gyermekek napközbeni ellátásának rendszeréért,
b) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos jogszabályokat.
129. § (1) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében előkészíti a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat, és működteti a pályakövetési rendszert.
(2) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.
A teljes kormányrendelet ITT érhető el.