Január 21-én a Magyar Közlöny 17. számában megjelent a régóta várt kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről. A Civil Közoktatási Platform a kormányrendeletet a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja.
Állásfoglalásunkban összefoglaljuk a NAT-2020-szal kapcsolatos alapproblémákat. Az egyes tantárgyi tartalmakról, ill. a szakterületek speciális szempontjairól az adott területek ismerőinek a feladata állást foglalni. Ezeket az állásfoglalásokat a CKP folyamatosan nyilvánosságra hozza.
A NAT-tal kapcsolatos anyagaink, összefoglalóink – köztük a CKP korábbi NAT javaslata, az alterNATiva – a ckpinfo.hu/nat oldalról érhetők el.
A NAT-2020-szal kapcsolatos alapproblémák:
- Nem volt szakmai egyeztetés, a dokumentum „illegalitásban” készült.
- Ez a NAT nem nemzeti, mert kirekeszti a tanulók kétharmadát: nem vonatkozik a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra.
- Ez a NAT nem alaptanterv, mert a részletesen előírt tananyag kitölti, sőt túlhaladja a rendelkezésre álló időkeretet.
- A tanulók túlterheltségét nem csökkenti, a heti óraszám összességében alig lett kevesebb, a tananyagtartalom egyes területeken számottevően növekedett is.
- A merev szabályozás, a részletező előírás lehetetlenné teszi a helyi igényekhez, a tanulók közötti különbségekhez történő alkalmazkodást, akadályozza az esélyegyenlőtlenségek kezelését; továbbra is kötelezőek és nem választhatóak a kerettantervek.
- A frázispuffogtató magyarkodás nem segíti a hazafiságot; a szövegben megjelenik az alattvalóvá nevelés szándéka.
- A bevezetőben esetlegesen megjelenő pedagógiailag korszerűnek vehető elveknek és céloknak a részletek gyakran ellentmondanak.
- A bevezetésre képtelenül kevés a hátralévő idő: lehetetlen a tankönyvrendelésig, ill. a tanév kezdetéig tankönyveket írni és kiadni, a pedagógusokat felkészíteni, helyi tanterveket kidolgozni.
A NAT-2020 a Fidesz múltba révedő, ötlettelen oktatáspolitikájának újabb kordokumentuma, melyet a pedagógiában kevésbé jártas, a rendelet hosszú szövegében kevésbé elmélyedő közvélemény számára néhány jól hangzó, ugyanakkor közelebbről megvizsgálva üres szólammal próbál „eladni”, így a magyar közoktatás válságán annyira sem képes enyhíteni, mint az egyébként egy jó alaptantervtől egyáltalán elvárható volna.
Indoklás[1]:
- Az új NAT kialakítása előtt az oktatásért felelős miniszter nem végezte el törvényben rögzített feladatát, nem vizsgáltatta meg az előző NAT (NAT-2012) beválását. Az új NAT kialakításához szükséges alapvető információk nem álltak rendelkezésre.
- Az új NAT kialakításának nem volt, de legalábbis szakmai körökben nem ismert a koncepciója. A 2017-ben Dr. Csépe Valéria akadémikus által összeállított koncepciónak a NAT 2020 nem felel meg, tehát a professzorasszony elaborátuma nem szolgálhatott jelen rendelet koncepciójául.
- A 2020-ban megjelent NAT alapvetően eltér mind a 2012. évi alaptantervtől, mind a 2018 augusztusában ismertté vált tervezettől. Így nem tekinthető a régi NAT kisebb módosításának sem, illetve nem azonosítható a tervezettel Mivel az oktatásért felelős minisztérium csak a tervezetet véleményeztette szakemberekkel, érdeklődőkkel és szervezetekkel, a 2020-ban megjelent NAT semmilyen egyeztetési folyamatban nem szerepelt. (Mindezek miatt kiadása jogilag is aggályos.)
- A tervezet, illetve a végleges NAT-2020 elkészítésének folyamata, a munka költségei, valamint a résztvevők névsora ma sem ismert. Elfogadhatatlan, hogy ilyen nagy szakmai jelentőséggel bíró dokumentum gyakorlatilag „illegalitásban” készüljön el.
- A NAT-2020 sem lett – nevével ellentétben – nemzeti. Középfokon teljesen kirekeszti a szakképző iskolákban és a szakiskolákban tanulókat, illetve az érettségi tantárgyakon túli képzés szempontjából a technikumok és szakgimnáziumok tanulóit. E képzésekben lehetetlen teljesíteni a NAT-ban leírtakat. A túlterhelés, a totális műveltségmeghatározás miatt a NAT nem ALAPtanterv, a középfokon tanulók több mint felének kirekesztése miatt pedig nem nemzeti.
- A NAT-2020 a teljes központi tartalomszabályozás, a „totális műveltségmeghatározás” paradigmáját képviseli, azt az elvet, hogy a NAT-ban szereplő tartalmaknak a teljes tanulási időt ki kell tölteniük. Ez az elképzelés korszerűtlen, alkalmazásával súlyosan sérülnek a gyerekek, a társadalom érdekei. Nem felel meg a valóságnak, a NAT-2020-ban szereplő azon állítás, hogy a központi szabályozás csak 80%-ig adja meg a tanítandó tartalmakat, hiszen a legtöbb tanuló számára már a NAT-ban szereplő tananyag és követelményrendszer is olyan terjedelmű, hogy a rendelkezésre álló tanulási idő egészében sem tanulható, illetve tanítható meg.
- Ugyanakkor nemcsak arról van szó, hogy a NAT-ban szereplő tartalom felemészt minden tanulási időt, és nem hagy teret az egyéni, differenciált fejlesztés igényeinek teljesítésére, hanem arról is, hogy az óraszámok lényegében változatlanul hagyásával (egyek esetekben – pl. természettudományok(!) – óraszámcsökkenés(!) mellet nem kevesebb, inkább több), a megtanulhatón is lényegesen túlterjeszkedő tananyagmennyiséggel a NAT fenntartja az iskolai tanulók és a pedagógusok mára már elviselhetetlenné vált túlterhelését.
- A 2018-ban napvilágot látott tervezet szemléletmódjával homlokegyenest ellentétesen a NAT visszatért a 2012-es hagyományokhoz, és ismét az iskolai ideológiai indoktrináció eszközévé vált. A társadalmi, politikai, ideológiai szempontból érzékenyebb műveltségi területek leírásában markánsan érvényesül egy frázispuffogtató szövegekbe ágyazott nacionalizmus, a nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség kiegyensúlyozott szemlélete helyett a tartalmatlan és önmaga céljai ellen forduló „magyarkodás”. (A gyerekek ezt már nem „veszik be”, inkább tartják nevetségesnek.) Jutott azonban hely az alaptantervben az alattvalóvá nevelés szándékának megfogalmazására is.
- A NAT-2020 átemelt a 2018. évi tervezetből pedagógiai szempontból korszerű, a szakmában szinte konszenzussal vállalt szövegrészeket. E tekintetben azonban erősen válogatott, a nem átemelt részek között ugyanis számos nagyon fontos elvi, módszertani, pedagógiai elvárás fogalmazódott meg. Ezeknek a tudományos, módszertani szempontból elfogadható átvett részeknek a súlyát is csökkenti az a tény, amely érvényesült már a tervezetben is, hogy a NAT-2020 műveltségi területeket leíró részeinek többsége már nem követi ezeket az alapelveket, pedagógiai szempontból hagyományosabb felfogás jellemző rájuk, azaz a részletes kifejtés a kitűzött alapelveknek sokszor ellentmondó. Ráadásul hatalmas ellentét feszül a korszerű pedagógiai-módszertani elvek és az iszonyatos tananyagmennyiség között.
- Még a pedagógiai, neveléstudományi szempontból elfogadható, a tervezetből átemelt részek sem jelentenek azonban semmi újdonságot. A pedagógiában régóta jól ismert alapelvekről van szó, amelyek már a 2002. és 2007. évi alaptanterveket is jellemezték.
- A rendelet szövege súlyos szerkesztési hibáktól is terhes. Ilyen pl. az alapokat, módszertani alapelveket, alapcélokat leíró rész is. Bizonyos témák (pl. a pedagógiai értékelés) több részfejezetben is újra és újra megismétlődnek.
- A NAT-2020 jól láthatóan kiemelt szerepet próbál biztosítani a digitális pedagógia és tartalmak lehetőségeinek. Ugyanakkor a diákok felé megfogalmazott új elvárások sem valami korábbi helyett jelennek meg, hanem újabb, a tananyagot bővítő ismeretekként a korábbi hagyományos tartalmak mellett. Ez újabb terheket ró a diákokra – és persze a pedagógusokra is – „természetesen” változatlan időkeretben…
- A NAT-2020 jól láthatóan egy olyan tartalmi szabályozás része, amelyben a kerettantervek alkalmazása kötelező, vagyis továbbra sem térünk vissza a korábbi, a kerettantervek választhatóságára épülő szabályozáshoz, pedig ez a jól működő oktatási rendszereket jellemző autonómia miatt erősen indokolt lenne.
- A NAT-2020 előírja a tanórák számát. E tekintetben is a 2012. évi szabályozás hagyományait folytatja, előíró, mereven szabályozó jellegű. A korábbi NAT-okban szereplő megoldás alkalmazása (csak javaslat az óraszám-arányok minimumaira és maximumaira) az intézményi autonómia biztosítása szempontjából sokkal indokoltabb. A tanórák számát tekintve a heti kötelező órák számában csak minimális a csökkentés (minden évfolyamon jellemzően csak 1 óra/hét). A 2018. évi tervezet a szabadon választható órakeretet bővebben javasolta kialakítani az általános iskola felső tagozatától kezdődően, mint az elfogadott NAT-2020. Ez is a szabályozás merevségének egyik jele, tovább szűkíti a lehetőségét annak, hogy az iskolák alkalmazkodjanak a helyi igényekhez, illetve a tanulók szintjén érdemi differenciálás valósuljon meg.
- A NAT-2020 visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti, még a szocialista oktatási rendszerben érvényesülő módszerhez: ismét meghatározza a tantárgyakat és azok részletes tartalmát. Ez a lépés merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, több más megoldáshoz hasonlóan további központosítást és merev, részletező előírást jelent.
- A tartalom részletes előírása erősen korlátozza a saját tantervekre és elképzelésekre épülő taneszközök fejlesztését, a különböző iskolatípusok oktatási céljaihoz igazodó tankönyvek és egyéb oktatási eszközök kidolgozását.
- A differenciálás elvi megjelenítése mellett ezen alapvető feladat ellehetetlenítése, illetve a szakképző intézmények mostoha kezelése már önmagukban is súlyos problémákat jelentenek az esélyegyenlőtlenségek csökkentése szempontjából, azonban az elvi deklarációkon kívül a NAT-2020 semmilyen konkrét megoldást nem javasol ezen alapvető jelentőségű feladattal összefüggésben.
- A NAT-2020 implementációjára szánt időt, a három hónapot rendkívül kevésnek tartjuk. 2020. április 30-ig embertelen feladat a NAT-nak megfelelő helyi tantervek kidolgozása, „fizikai képtelenség” a tankönyvrendelés néhány héten belül esedékes kezdetéig a megfelelő tankönyvek kifejlesztése, a pedagógusok felkészítése, a következő tanévre való konkrét felkészülés, a megjelenő új tantárgyakra (pl. technika és tervezés, digitális kultúra, ill. a gimnáziumok 11. évfolyamán is megjelenő komplex természettudomány) pedagógusok képesítése.
Mindezek miatt a NAT-2020 kormányzati elfogadását és kiadását, az új dokumentum implementációjának megkezdését súlyos hibának tartjuk, javasoljuk a rendelet visszavonását.
Javasoljuk továbbá, hogy
- az oktatásért felelős miniszter hozza nyilvánosságra a 2018. évi tervezet, valamint a NAT-2020 készítésében közreműködő szakemberek névsorát, és mindkét munkálat összköltségével kapcsolatos adatokat;
- az oktatásért felelős miniszter végeztesse el, lehetőleg több független szakértői csoport felkérésével a NAT-2012 beválásának tudományos alapú elemzését;
- az oktatásért felelős miniszter bízzon meg legalább két szakmai csoportot egy-egy tartalmi szabályozási koncepció javaslat elkészítésével;
- az elkészült koncepcióknak, azok összevetésére építve történjék meg a valódi szakmai és társadalmi egyeztetése az ellentétes vélemények ütköztetésével, alapos szakmai vitákkal;
- az egyeztetési folyamatok eredményét felhasználva az oktatásért felelős miniszter döntsön, hogy milyen koncepció alapján kezdődjék el a NAT szövegének kidolgozása;
- a miniszter bízzon meg a tantervi munkálatokhoz, illetve az egyes műveltségi területekhez értő megfelelő létszámú szakemberekből álló munkacsoportot. E munkacsoportnak legyen feladata tevékenysége megfelelő nyilvánosságának megteremtése, és a kidolgozás során legyen kötelezettség számára az egyes felmerülő szakmai kérdésekben érintett szakmai csoportok és elismert szakértők időnkénti bevonása;
- az elkészült javaslat is essék át társadalmi egyeztetési folyamaton, ami sokkal többet jelentsen az egyszerű véleményeztetésnél! (Utóbbi esetén ugyanis a beérkező javaslatok tartalma a társadalom és a szakmai szervezetek számára ismeretlen szokott maradni, és garanciát sem jelent, hogy egyáltalán figyelembe veszik azokat.)
- a folyamat végén a munkálatok minden eredményét felhasználva a kormány alkossa meg a NAT-rendeletet;
- mindezzel párhuzamosan történjenek lépések alternatív oktatási programcsomagok fejlesztését célzó rendszer kiépítésére.
[1] Készítette: Nahalka István.