2016.

—–JÚNIUS—–

Közoktatás:

1. Elfogadták az oktatási törvények módosítását, benne az iskolák teljes államosítását, ill. a szakmai érettségi középszinten való letételének engedélyezését.
2. Megjelent a kormányrendelet a KLIK átalakításáról.
3. Kihirdették az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszűntetését.
4. Bejelentették a nem pedagógus végzettségű nevelést segítő dolgozók béremelését – ami valójában nem is jelent emelést.
5. Komplex természettudományos tárgy a szakképzéseben

Nyilvánosságra hozták az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható OKJ szakképesítések szakmai kerettanterveit, valamint a szakgimnáziumi közismereti kerettanterv módosított tervezetét (uott, 1. melléklet). Utóbbiban a 9. évfolyamon heti 3 óra komplex természettudományt terveznek, és 11.-12. évfolyamon 2-2 órában választani lehet egy másik, az ágazat által meghatározott természettudományos tantárgyat vagy informatikát; e két-két óra felhasználható nyelvoktatásra vagy az emelt szintű érettségire való felkészülésre.

6. Újabb módosításcsomag jelent meg a köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és szakképzési hozzájárulási törvényhez.

Nagy jelentőségű módosítások:

• szakmai elméleti tantárgyat oktató tanárnak nem kell pedagógiai végzettség
• az igazgató a tankerület, ill. a szakképzési centrum egyetértésével a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét, kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján –  az nem világos, hogy ez központi vagy intézményi értékelési rendszer lesz
• a felnőtt iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyamok száma fele a nappali évfolyamokénak

CKP:

1. Jogi utak keresése

Milyen jogi lehetőségeink vannak az oktatási jogsértésekkel, alapjogsértésekkel szemben TASZ, EKINT, CKP megbeszélés

Mind a TASZ, mind az EKINT kész az együttműködésre. Elsősorban – és ez a CKP-s jogászok véleményével is találkozik – egyéni sérelmek alapján indított pereket látnak célszerűnek.

2. Kockás infó
3. Digitális Oktatás Stratégia konzultáció

Horváth Ádám, a DOS szakmai vezetője fontosnak tartotta kikérni a CKP szervezeteinek véleményét, megbeszélésre kerül sor vele.

4. Állásfoglalás a szakképzésről
5. Alaproblémák (rendszerszintű problémák) vitája

—–JÚLIUS—–

Közoktatás:

1.Kihirdették a Szakképzési Centrumokhoz tartozó iskolák intézményvezetői pályázatának eredményét.

Több iskolában eredménytelennek hirdették a pályázatot annak ellenére, hogy volt jogilag megfelelő, a tantestület által támogatott pályázó.

2. Megjelent az EFOP pályázati témák listája.

A kiírt pályázatok túlnyomó többsége központi, vagyis meghatározott pályázóra kiírt.

3. Elkészült és közigazgatási és társadalmi vitára került a Digitális Oktatási Stratégia tervezete.
4. Új rendeletek, benne: pályázat kiírása nélküli munkakörök, munkakörök, fizetési osztályok).

Teljes szöveg: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16104.pdf

CKP:

1. Stratégiai dokumentum (alapproblémák)

A 3. munkacsoport folyamatosan dolgozik a stratégiai dokumentumon.

2. Digitális Oktatási Stratégia

CKP hivatalos felkérést kapott a véleményezésre azzal, hogy juttassa el a tervezetet a tagszervezeteknek is. Ez  megtörtént.

3. Jogi ügyek

A TASZ-szal és az EKINT-tel együttműködve folytatódik a lehetséges jogi lépések feltérképezése az alapjogsértések, a tanszabadságsértés ügyében.

—–AUGUSZTUS—–

Közoktatás:

1. Rohamtempóban átalakították a szakképzést

Semmi jel nem mutat arra, hogy a kormány elállna a szakgimnáziumok tanterveinek és érettségijének a szeptember 1-jén induló tanévvel történő átalakításától, annak ellenére, hogy még nem ismertek se az érettségi követelmények, se a szakmai, se a közismeretei kerettantervek, de még a tantárgyi órakeretek sem.

2. Lezárult a Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia vitája.
3. Újabb esetek jutottak tudomásunkra, amikor az NGM indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánította a Szakképzési Centrumok tagintézményei intézményvezetői pályázatait.
4. Módosult a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendelet.

Bekerült, hogy a pedagógus végzettségű NOKS dolgozókra is vonatkozik az előmeneteli rendszer, ill. hogy azok a pedagógusok, akik hét évvel az öregségi nyugdíjkorhatáron belül vannak, ill. akik szakvizsgával rendelkeznek, 2014 áprilisáig megvolt a 14 év szakmai gyakorlatuk, és feltöltötték a portfóliójukat, automatikusan a Pedagógus II. fokozatba kerülnek.

5. Nagyobb szabadságot kapnak a pedagógusok a kerettantervtől való eltérésben, csak a NAT a kötelező.

Megjelent a kerettantervekkel kapcsolatos szabályozás módosításáról szóló tervezet. Az OFI mintatanterveket készít, amelyben jelölik az elhagyható tartalmakat. Végül ez a rendelet nem jelent meg szeptember 1-ig, de a „rugalmas kerettanetervek” felkerültek az OFI honlapjára.

6. Órakedvezmények

Egy július végi jogszabály-módosítással 2 órás óraszám-kedvezményt kaptak az osztályfőnökök, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanárok. A szabályozás azonban nem teszi egyértelművé, hogy a 22-26 órás kötelező óraszám ennek alapján hogyan módosul.

7. Szakmaszerkezeti döntés

Módosult a  2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés – de csak csekély mértékben. Továbbra is csak elenyésző számú helyet kapnak az alapítványi iskolák a korlátozottan beiskolázható szakmákban, így számos iskola bezárhatja kapuit.

8. Augusztus 20-a után megjelent a szakképzés átalakítását szabályozó jogszabályok nagy része.

Egy héttel a tanévkezdés előtt hivatalosan is ismertek lettek a közismereti kerettantervek, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, az új, már a 2017-es érettségin kötelező szakmai tantárgyak emelt szintű követelményei. Még mindig csak munkaanyagként érhetőek el a középszintű érettségi követelmények és a szakmai kerettantervek – annak ellenére, hogy holnaptól a szakképző évfolyamokon az utóbbiak alapján kell folyjon a tanítás.

A kerettantervi rendelet megjelenését megelőzően minisztériumi közlemény kötelezte az iskolákat arra, hogy a még hatályos rendelet helyett a közleményben megjelent (a majdani a rendeletmódosítás részét képező) kerettantervek alapján készítsék el helyi tantervüket.

CKP:

1. Szakképzés átalakításának kritikája

A szakképzés átalakításával kapcsolatos CKP állásfoglalás elérhető itt. Ezt augusztus 11-én elküldtük kb. ötven érintettnek, cselekvésre szólítva fel őket. Eljuttattuk az állásfoglalást a szakképzésben érintett minisztériumoknak, a parlamenti pártoknak (a Jobbik kivételével), a Parlament kulturális bizottsága tagjainak, az iskolafenntartó egyházaknak, az MKIK-nak, VOSZ-nak, MGYOSZ-nak, a Köznevelési Kerekasztal szervezeteinek,a szülői és diákszervezeteknek.

Választ csak három párttól (DK, Együtt, LMP) kaptunk. A szakképzéssel kapcsolatban emellett az MSZP és a PM megszólalt. Más megszólítottak egyáltalán nem foglalkoztak a problémakörrel.

A szakképzés átalakításával kapcsolatban – az állásfoglalástól függetlenül – számos megkeresés érkezett a médiából, amelynek igyekeztünk eleget tenni.

2. Digitális Oktatási Stratégia vitája

Aktívan részt vettünk a Digitális Oktatási Stratégia vitájában. A társadalmi egyeztetés keretében küldött részletes véleményünk itt olvasható.

3. Intézményvezetői pályázatok – nyílt levél

Gyűjtöttük azokat az eseteket, amikor az NGM indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánította a Szakképzési Centrumok tagintézményei intézményvezetői pályázatait. A Tanítanék ez ügyben hamarosan nyílt levélben fordul Varga Mihály miniszterhez.

4. Jogszabálytervezetek kritikája

Véleményt alakítottunk ki a jogszabályokról, tervezetekről. A kerettantervi szabályozáshoz készült TANOSZ és Könyvtárostanárok Egyesülete vélemény elérhető itt és itt.

5. Stratégiai dokumentum

Tovább folyik a stratégiai dokumentum (alapproblémák) vitája. Jelenleg az iskolastruktúra, a szakképzés, az oktatás személyi feltételei témákról folyik a vita a munkacsoportban. Külön anyag készül az SNI/ BTMN probléma részletes tárgyalására.

6. Felmérés a közoktatással kapcsolatos véleményekről

A rendszerszintű munkacsoport szakértők bevonásával online kérdőívet készített a közoktatás kérdéseivel kapcsolatos pedagógusi és társadalmi vélemények felmérésére.

7. Kérdések Palkovics Lászlóhoz

Az Index nyilvános szülői értekezletre gyűjtött kérdéseket. Ehhez egy kérdéscsokrot összeállított a CKP, egy másikat a Tanítanék Mozgalom. A kérdések az adásban nem hangzottak el. Bár a célunk nem igazán a válasz megismerése volt, hanem a problémák összegyűjtése, kíváncsian várjuk a válaszokat is.

——SZEPTEMBER—–

Közoktatás:

1. Szakmaszerkezeti döntés

Elkészült a 2017/18-as tanévre szóló szakmaszerkezeti döntés tervezete. A tervezet szerint a korlátozottan támogatható szakképesítéseknél kizárólag állami, ill. egyházi fenntartók kapnak finanszírozott létszámot!!! Az egyetlen kivétel az Artistaképző. Az alapítványi és magániskoláknak, akik eddig sokszor „problémás” gyerekekkel foglalkoztak, ill. a gimnáziumi érettségi utáni szakképzés zömét folytatták, mostantól nem lesz lehetőségük ilyen képzésekre – vagy csak nagy pénzekért indíthatnának oktatást.

A helyek szétosztása mellett az egész elgondolás – hogy néhány vállalkozás megkérdezése alapján évente meghatározzák, hogy három, ill. öt év múlva milyen szakképesítésekre lesz szükség – abszurditásáról, indokolatlanságáról bővebben itt olvashat.

2. Nyugdíj előtt álló pedagógusok átverése

Egy júliusi rendelet szerint azok a pedagógusok, akiknek max. 7 évük van a nyugdíjig, minősítés nélkül léphetnek a pedagógus 2 osztályba, ami kb. 25 ezer Ft fizetésemelést jelent számukra. Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Csak a legutóbbi fizetéskor derült ki, hogy a sikertelenséget úgy kell értelmezni, hogy arra sem vonatkozik a lehetőség, aki jelentkezett minősítésre, de végül nem töltötte fel portfólióját. (Akár azért, mert a jelentkezés után szembesült az eljárás visszásságaival, akár azért, mert bízott a pedagógus sztrájkbizottság követeléseinek sikerében.) A PSZ a sztrájkbizottság összehívását kérte az ügyben.

3. Ingyenes nyelvi és informatikai képzés

Ingyenes, iskolai rendszerű nyelvi – pontosabban informatikai és vállalkozói ismeretekkel kombinált nyelvi – képzést hirdetett az NGM. A képzést csak állami szakképző intézmények indíthatják, de a kijelölt 700 intézménynek fogadniuk kell minden jelentkezőt, aki valamilyen szakképesítéssel rendelkezik – függetlenül attól, hogy az iskolákban vannak-e a felnőttképzéshez szükséges speciális tudással rendelkező, ezt vállaló tanárok. A képzés után Kis- és középvállalkozások ügyvezetője OKJ szakképesítést lehet szerezni – de annak se kell visszafizetni a képzés árát, aki nem vizsgázik le. Az alapítványi és magániskolákban, amelyeknek az ilyen típusú felnőttképzésben gyakorlatuk van, csak pénzért szerezhető meg ez a szakképesítés.

Az iskoláknak felkészülési idő nélkül kell az új szakképesítést oktatni. A tanárok egy része nem bánja, ha kijelölik erre a fizetett különmunkára, kérdés azonban, hogy hogyan tudják beilleszteni az órákat a tanrendbe, hogyan bírják majd a túlterhelt tanárok ezeket a nem várt pluszórákat.

4. Még mindig nem jelent meg az összes jogszabály a szakgimnáziumi képzésekhez

Tévesen jeleztük, hogy tanévkezdésre nem jelentek meg a szakmai kerettantervek: augusztus 31-én ugyanis már olvashatóak voltak a Közlönyben. Azóta (augusztus 31-én, ill. szeptember 16-án) megjelentek az NFM és az EMMI által felügyelt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei is, így már csak a HM által felügyelt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei hiányoznak.  Jogi nonszensz, hogy a kerettantervi rendelet korábban jelent meg, mint azok a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyekre épülniük kell.

Továbbra sem jelentek meg a középszintű szakmai érettségi követelmények, csak az általános követelmények tervezete került társadalmi egyeztetésre. Ennek megjelenése után kerülhetnek csak egyeztetésre a részletes követelmények.

5. Tanulói terhelés, NAT és kerettanterv felülvizsgálata, kerettantervi kötöttségek enyhítése

Augusztus 31-én megjelent az a rendelet, de ez nem azt jelenti, hogy a tanár autonóm módon határozhatja meg, hogy mit tanít, csak annak a gyakorlatnak a legalizálását jelenti, amely szerint a megtanulhatatlan mennyiségű tananyag egy részét a tanár eddig is kénytelen volt elhagyni. A rendelkezés ugyanis szó szerint így hangzik: „Az iskola, a pedagógus a tantárgyi kerettanterv helyi alkalmazása során a tematikai egységekben előírt tevékenységektől, ismeretektől, fejlesztési követelményektől – a Nat.-ban meghatározott fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak kivételével – eltérhet, a kerettantervben meghatározott tananyag tartalmakat elhagyhat. A tantárgy felszabaduló órakerete a pedagógus döntése alapjánátcsoportosítható ismétlésre, gyakorlásra az adott tanulócsoport szükségletei szerint.”

A tervezet sem változtatna a magas heti óraszámokon, csak az elsősöknek és másodikosoknak  engedné meg, hogy a 45 perces órából 15 perc ne oktatással teljen.

A tanulói terhek könnyítését a NAT és a kerettantervek átdolgozásától kellene várnunk. Ez a munka Nemzeti Kerekasztal e célból létrehozott bizottsága keretében már megkezdődött. A nyilvánosság, a szakma egyelőre nem tud arról, mik lesznek az átdolgozás lépései, lesz-e koncepcionális változás, kiket vonnak be a munkába. Annyi került nyilvánosságra, hogy az új NAT bevezetésére csak a 2018/2019-es tanévtől kerülhet sor.

6. A Tanodapályázaton nem nyertek az alapítványi tanodák

A tanodák támogatására 2015 őszén írtak ki pályázatot, márciusi elbírálási határidővel. Az eredményhirdetés azonban csak a héten történt meg: bár a kiosztható összeg 5,3 milliárd Ft volt, a csaknem ezer pályázó közül összesesen 170-en kaptak támogatást. A nyertesek listáját nem hozták nyilvánosságra, mint ahogy az elutasított pályázók sem ismerkedhettek meg eddig a bírálattal, az elutasítás okával. Így nem tudunk felelősen következtetéseket levonni arra vonatkozóan, milyen szempontok alapján utasították el számos ismert, sikeres, régóta működő tanoda pályázatát, ugyanakkor miért támogatták olyan, kevesebb hátrányos helyzetű tanulót elérő egyházi pályázókét, amelyek csak most kívánnak tanodát létrehozni.

Feltételezésünk szerint a döntés beleillik az alapítványi oktatás intézményeinek ellehetetlenítését célzó folyamatba, amelynek előző lépéseként az alapítványi szakképzők nem kaptak államilag támogatott keretet a korlátozottan támogatható szakképesítések oktatására.

CKP:

1. Újabb nyílt levél az igazgatói kinevezésekről

A Varga Mihálynak írt igazgatói kinevezésekkel kapcsolatos levelünkre nem érkezett válasz. Most a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa fordult nyílt levélben Balog Zoltánhoz egy hasonló eset miatt. Azt javasolja, változtassák meg a jogszabályokat úgy, hogy a tantestület egyetértése legyen szükséges az intézményvezetői kinevezéshez.

2. Tanodapályázatok

A CKP jelenleg tájékozódik, és ha alapot talál a jogi lépésekre, megadja a segítséget ehhez az érintetteknek.

——OKTÓBER—–

Közoktatás:

1. Elfogadták a Digitális Oktatási Stratégiát

Kidolgozásában a CKP is részt vett.

2. Most jelentek meg a középszintű szakmai érettségi már májusban érvényes általános szabályai

Bár ezek a szabályok már a 2017. májusi érettségin érvényesek lesznek, az új szakmai tárgyak részletes szabályai még mindig csak az NSZFH oldalán elérhető munkaanyagból ismerhetők meg.

3. Módosítani kívánják a gyermekvédelmi törvényt

Az egyéni képviselői indítványt október 26-án tárgyalják. A javaslat szerint „Egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval – háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel, – illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel.” A „súlyos veszélyeztetés” pedig a Gyvt. 72. §-a értelmében alapot adhat a gyermek azonnali kiemelésére.

A TASZ állásfoglalását, amelyet eljuttatott a képviselőknek, kérve, hogy ne szavazzák meg az indítványt, a Civil Közoktatási Platform is aláírta.

SNI-s szülői szervezetek SNI-s gyermekek esetén aggályosnak tartják azt a pontot is, amely szerint „A szűrővizsgálatot elrendelő határozat-közegészségügyi vagy járványügyi okból a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

4. NAT felülvizsgálat

Palkovics László nyilatkozata szerint hamarosan elkészül az új Nemzeti Alaptanterv. A koncepció kidolgozása a Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjában már zajlik, egy előzetes tervet tavasszal már tárgyalt a kerekasztal.  A kidolgozásnak nem volt széles szakmai nyilvánossága, nem tudni arról sem, hogy a tervezetet vitára kívánják-e bocsátani. A CKP nyár elején ezzel kapcsolatban kiadott állásfoglalása most is érvényes.  A PDSZ kérdést intézett Palkovics László államtitkárhoz, amelyben választ kér arra, hogy

• Milyen jogszabály alapján történt meg szakemberek felkérése/megbízása a NAT koncepciójának és/vagy a NAT-egészének az elkészítésére?
• A felkért/megbízott szakemberek milyen szervezetet/szervezeteket/testületeket képviselnek? Kik ők?
• Mire, és milyen teljesítési határidőre szól megbízásuk?
• Milyen módon kívánja az EMMI megvalósítani az új NAT megalkotása előtti széles társadalmi és szakmai egyeztetési folyamatban, a közoktatás tartalmi szabályozása átalakításának kérdéseinek megvitatását?

5. Kötelező gimnáziumi felvételi terve

Több fórumon is nyilvánosságra hozták azt az elképzelést, hogy csak azok tanulhassanak tovább gimnáziumban, akik megfelelnek egy központi felvételin. Hofmann Rózsa elképzelését tavasszal Parragh László elevenítette fel, jelezve, hogy mindent megtesz a felvételi idei bevezetésének érdekében, mivel a gyengébb tanulóknak csak a szakképzésben lehet helye.

Az elképzelés megvalósulása esetén csökkenni fog a gimnáziumban továbbtanulók száma általában, és tovább nehezedik a gyengébb iskolákból, hátrányos helyzetből jövő, vagy később érő gyermekek továbbtanulási esélye.

Míg a világban az általános képzés szerepe, hossza nő a specializált szakképzés rovására, addig nálunk az élethosszig tartó tanulásra, benne a felelős választáson alapuló szakmatanulásra képessé tevő gimnáziumot ellehetetlenítik, az érettségit adó szakképzésben pedig az általános képzés szerepét csökkentik, a változtatást lehetetlenné teszik.

Ennek veszélyeiről bővebben itt írunk.

6. Köznevelési Kerekasztal átalakításának terve

A Köznevelési Kerekasztal üléséről szóló, az iskolafenntartóknak eljuttatott összefoglaló alapján a Köznevelési Kerekasztalt felváltja a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal. Ennek a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló szerepet szánnak, tagjai közt lennének a kormányzati oldal, a szakszervezetek, a szakmai, a szülői és a diákszervezetek képviselői. Nem világos még sem a szervezet hatásköre, sem az egyes oldalak képviselői kiválasztásának módja, se az, hogy a szakmai oldalon képviseltethetik-e magukat a civil szervezetek. A CKP ezügyben kérdéssel és javaslatokkal kíván fordulni az EMMI-hez.

7. Köznevelési törvény módosításának tervezete

A tervezet visszaállítaná azt a korábbi szabályt, amely szerint az érettségire vonatkozó lényeges változtatások csak 2 évvel előre hozhatók.

Mint köztudott, a CKP egyik követelése volt, hogy a változások csak felmenő rendszerben legyenek bevezethetők, de ezt nem tudtuk elérni. A javasolt módosítás a 2017-es érettségit nem érinti, azt a még meg sem jelent szabályok szerint kell megtartani.

8. Látszatintézkedések a korai iskolaelhagyás megelőzésére

Az EMMI társadalmi vitára bocsátotta a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia cselekvési tervét. A tervezet lényegében csak adminisztrációs előírásokat tartalmaz a korai iskolaelhagyással kapcsolatban. A Magyar Pedagógiai Társaság ezzel kapcsolatos álláspontja itt olvasható.

CKP:

1. Operatív munkacsoport megalakulása
2. Levélváltás Lázár Jánossal a szakképzés ügyében

Most érkezett reakció a CKP állásfoglalására, Lázár Jánostól kaptunk meglehetősen arrogáns hangú választ.
Az eredeti levelet, Lázár János válaszát és az Ügyvivő Testület viszonválaszát itt olvashatja.

3. Sikerrel indult az közoktatási közvélemény-kutatás

OFOE közvéleménykutatás: a pedagógusok, szülők és tanulók véleményet a közoktatás aktuális kérdéseiről, 1 hét alatt 4000 kitöltés

4. Sajtónyilatkozat a Magyar Hírlap CKP-vel kapcsolatos cikke nyomán

A cikk és a válasz itt olvasható.

5. Reagálás a Jobbik nemzeti konzultációjának oktatással kapcsolatos kérdésére

A CKP támogatja a több szülői szervezet által jegyzett, a Jobbik “Valódi nemzeti konzultációja” egyik oktatást érintő kérdésére (“Egyetért-e Ön azzal, hogy a beilleszkedni nem akaró, társaikat zavaró és a pedagógusok munkáját ellehetetlenítő gyerekeket bentlakásos oktatási intézményekben kellene elhelyezni?”) reagáló és azt, illetve annak mögöttes tartalmát elítélő véleményét. A nyilatkozatot itt olvashatja.

6. Nyilatkozat a kötelező gimnáziumi felvételi kapcsán

….Vigyázat, a kapuk záródnak!

—–NOVEMBER—–:

Közoktatás:

1. Megjelent Magyarország Nemzeti Ifjúsági Stratégiájának 2016-2017. évekre vonatkozó cselekvési terve

A terv bevezető szövegének stílusa meglehetősen idegborzoló.  A cselekvési terv elemei között vannak elvileg támogathatóak, de nem látszik, mit tesznek ezek érdekében. A témára az anyag elemzése után visszatérünk.

2. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Változtatás nélkül jelent meg az a rendelet, amelynek tervezete ellen a szakszervezetek erőteljesen tiltakoztak (l. előző hírlevelünket). A rendelet a sikertelen minősítési folyamatban részt vett, nyugdíj előtt álló pedagógusokat nem sorolja automatikusan a Pedagógus II. fokozatba, november 15-ig új minősítésre kell jelentkezniük. Összesen 1300 pedagógusról van szó.

3. Megjelent az EU oktatási jelentése

A magyar nyelvű összefoglaló itt, a teljes angol anyag itt olvasható.

Rétvári Bence sikerként kommunikálta, hogy a kiadvány szerint néhány ponton az európai átlag felettiek Magyarország mutatói, illetve, hogy nőttek az oktatásra fordított kiadások. A legfontosabb kritikával, az esélyegyenlőtlenségekkel kapcsolatban azt mondta, azok megoldására állami fenntartású, központosított iskolarendszerre van szükség.

A jelentés hangneme azonban egyáltalán nem annyira dicsérő, mint Rétvári nyilatkozatából kitűnik. Ráadásul a statisztikai adatok sok esetben nem tükrözik a valóságos folyamatokat, a pozitív változások sokszor a definíciók, a számítási mód változásából következnek. 

4. OFI kérdőív pedagógusoknak a NAT-ról

A NAT felülvizsgálat legitimációs lépéseként az OFI kérdőívben tett fel néhány kérdést a pedagógusoknak a tartalmi szabályozás elemeire vonatkozóan.

A pedagógusok kérdőívvel való megkérdezése „dicséretes dolog”, de egyáltalán nem helyettesíti az érdemi társadalmi egyeztetési folyamatot. Ráadásul itt csak a pedagógusokról van szó. Hol vannak a szülők, a tanulók, az oktatás körül dolgozó nem pedagógusok?

A véleménykérés során az alapkérdések nem kerülnek elő: kell-e egyáltalán tananyag a NAT-ba, kell-e a NAT-ban pontos óraszám kiosztásokat definiálni, miképpen értendő az, hogy a NAT a szakgimnáziumokra és a szakközépiskolákra is vonatkozik stb.

5. Nemzeti Tehetség Program

Társadalmi egyeztetésre került a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról szóló kormány-előterjesztés tervezete.

A tervezet a korábbiakhoz képest jelentős előrelépés, mert a tehetséggondozásban a tehetségesek különböző csoportjait nevesíti, és a tehetségeseknek szóló programok indítására teszi a hangsúlyt.

Nem látjuk azonban indokoltnak egy újabb rendszer, a minősített tehetséggondozó műhelyek beléptetését – erős a gyanúnk, hogy ennek egyetlen célja az EU-s források lehívása.

A cselekvési terv sem jelent megoldást azokra az alapproblémákra, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben rejlenek.  A program a tehetségek felismerését, és a már felismert tehetségek fejlesztését tűzi ki célul, nem foglalkozik azonban azzal, hogy a tehetség „csinálható”, konstruálható” is.  Magyarország teljesítménye a tehetségnevelés terén azért rossz, mert a gyermektársadalom nagyobbik részétől elzárjuk a kibontakozás lehetőségeit.

6. A szakszolgálatokra vonatkozó rendelettervezet a szülők számára elfogadhatatlan változtatást tartalmaz

A rendelettervezetben ugyan szerepel néhány, a szakszolgálatok által üdvözölt „közérzetjavító” intézkedést, de nem tartalmazza az általuk kért szervezeti változtatásokat.

A nem állami fenntartású oktatási intézményeket és az önkormányzatokat, és rajtuk keresztül a szülőket sújtja a tervezetnek az a pontja, amely szerint az utazó gyógypedagógusi és konduktori szolgáltatás csak a tankerületek és az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények számára ingyenes.

A Csak Együtt van Esély csoport nyílt levelet küldött  a rendeletmódosítással kapcsolatban Balog Zoltánnak, Palkovics Lászlónak, Czibere Károlynak és Czeizel Barbarának.

7. Jobb későn, mint soha? Egyeztetésen a középszintű szakmai érettségi részletes követelményei

Azok a követelmények, amelyek alapján a szakgimnáziumokban májusban szakmai tárgyból  érettségizni kell, végre rendelettervezet formájában is megfogalmazódtak. Nem apróbb módosításokról van szó, hanem egy olyan teljesen új érettségi tantárgy követelményeiről, amely minden szakgimnazista számára kötelező – annak is, aki tavaly februárig azt hitte, hogy más, nem szakmai tárgyból fog ötödik érettségi tárgyként érettségizni.

8. Egerbe kerülnek az OFI tartalmi feladatai

Társadalmi egyeztetésre került az a jogszabály, amely szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutató-fejlesztő feladatait januártól az egri felsőoktatási intézmény veszi át. Az EKE veszi át az OFI kerettantervekkel, tankönyvfejlesztéssel és tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos feladatait is.

Mint már korábban többször kifejtettük, elfogadhatatlannak tartjuk mind azt, hogy Magyarországon nem lesz önálló oktatási kutatóhely, mind azt, hogy a kutatási–fejlesztési–tankönyv-kiadási feladatokat átvevő egyetem kijelölése az érintettekkel való egyeztetés nélkül, szakmán kívüli szempontok alapján történt.

9. Nem sikerült megakadályozni a gyermekvédelmi törvény módosítását

A CKP a TASZ-hoz csatlakozva levélben kérte a képviselőket, ne támogassák Selmeczi Gabriellának a gyermekvédelmi törvény módosítására tett javaslatát. A Parlament szociális bizottsága nem fogadta a benyújtott ellenzéki javaslatokat, így az eredeti szöveg kerül hamarosan a Parlament elé.

 

 

CKP:

1. Nyílt levél a szakszolgálatokra vonatkozó rendelettervezet miatt

A Csak Együtt van Esély csoport nyílt levelet küldött  a rendeletmódosítással kapcsolatban Balog Zoltánnak, Palkovics Lászlónak, Czibere Károlynak és Czeizel Barbarának.

2. Együttműködés a Független Diákparlamenttel

A 2016/17-es Független Diákparlament november 18-20. között tartotta alakuló plenáris ülését. Az ülésen munkacsoportok alakultak, amelyek az ülés során kialakított és elfogadott tematikájuk alapján az év folyamán javaslatokat dolgoznak ki a diákok által felvetett kérdésekre.  Az ülésen az FDP kérésére részt vettek a CKP erre vállalkozó szakértői (Nahalka István, Radó Péter, Ercse Kriszta, Juhász Ágnes), hogy háttérismereteket biztosítsanak egyes bonyolult témákhoz. A CKP és az FDP együttműködése folytatódik: egyrészt a témacsoportok részére szakértőket biztosítunk, másrészt januártól CKP-FDP Akadémia néven 3-4 témában online kurzusokat tartunk a diákparlament küldöttei számára.

A részt vevő CKP szakértők mindegyike számára felemelő élmény volt megtapasztalni a rendezvény és az FDP szervezettségét, a diákok felelős hozzáállását, problémalátását, együttműködését.

3. Sajtónyilatkozat és szakmai anyag az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő 2016 c. kiadványával kapcsolatban

November 15-én eljuttattuk a sajtónak A CKP állásfoglalása Rétvári Bence alternatív valóságáról c. sajtóanyagunkat. Honlapunkra a sajtóanyag mellett felkerült a jelentés egyes pontjainak mélyebb szakmai elemzése is. A témával kapcsolatos írásokat megtalálja itt: Az Európai Bizottság oktatási jelentése – van-e oka a kormánynak örülni?

4. Levél Palkovics Lászlónak a Kerekasztal átalakításának apropóján

A sajtóból, illetve a közzétett összefoglalóból értesültünk a Köznevelési Kerekasztal átalakításának a tervéről. A CKP Ügyvivő Testülete Palkovics Lászlóhoz írt levelében összefoglalta azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új oktatáspolitikai egyeztető fórum demokratikus, hatékony, legitim legyen.

5. Levelezés az EMMI-vel a NAT átalakítási munkálatairól

Mint arról október 25-i hírlevelünkben tudósítottunk, a PDSZ levélben kért információkat Palkovics László államtitkártól a NAT átalakításával kapcsolatban.

A levélre most megérkezett a válasz, amely itt olvasható. Ebből kiviláglik, hogy egy jelentős szakmai feladatra (NAT fejlesztése, koncepció kialakítása) teljesen esetlegesen hoztak össze egy munkacsoportot: a kerekasztal tagjainál vagy az államtitkárságnál bárki jelentkezhetett.

Palkovics László szerint megszólításra kerültek a pedagógus szakmai szervezetek is. Eddig azonban még nem sikerül találni tagjaink között olyan szervezetet, amely felkérést kapott volna részvételre. Olyanról viszont tudunk, amelynek jelentkezésére nem érkezett válasz.

A levélnek a NAT tartalmára vonatkozó része is elfogadhatatlan. A NAT munkálatok szakmai kérdéseivel kapcsolatos álláspontunkat hamarosan nyilvánosságra hozzuk.

—–DECEMBER—–

Közoktatás:

1. Közzétették a PISA eredményeket

December 6-án közzétették a 2015-ös PISA mérés eredményeit. A sokkoló eredményekről számos cikk született, ezeket külön sajtószemlében tettük elérhetővé. Kiemelnénk Nahalka István elemzését. A Civil Közoktatási Platform december 19-i rendezvényén teszi közzé elemzését.

2. Közzétették a TIMSS vizsgálat eredményeit

A TIMSS (Nemzetközi Matematika és Természettudomány Trendvizsgálat) a 4. és 8. évfolyamos tanulók tanterv alapú tudását vizsgálja a matematika és a természettudomány terén. A 2015-ös magyar TIMSS-eredmények valamivel az átlag felett vannak, és lényegileg nem romlottak az utóbbi négy év során. Nőtt azonban a rosszul és a jól teljesítők közötti különbség,  és a negyedik évfolyam végére kialakuló teljesítményszakadékok nálunk a legnagyobbak Európában.

3. Lázár János a tanárokat hibáztatja a PISA eredmények miatt

A tanárok, a szülők és a diákok körében nagy felháborodást keltett, hogy Lázár János a kormányinfón kijelentette: a rossz eredményekért nem az oktatásirányítás, hanem a tanárok felelnek. A miniszter szerint a kormány megadta a megfelelő keretrendszert, de ezt már nem nekik kellene megtöltenie tartalommal, hanem a tanároknak.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének tanárokat hibáztató nyilatkozata csak olaj volt a tűzre.

A nyilatkozatokra szülői szervezetek, magánszemélyek és a Független Diákparlament is reagáltak.

4. Akkorák a bajok, hogy ezt már a Nemzeti Pedagógus Kar sem hagyja szó nélkül

A Nemzeti Pedagógus Kar december 10-i küldöttgyűlése több, a pedagógustársadalmat érintő ügyben a kormány intézkedéseit és oktatáspolitikáját bíráló állásfoglalást fogadott el. Ezekben felhívta a figyelmet a pedagógusok bérezésével, a pedagógus álláshelyek betöltésével és az MA-végzettségekkel kapcsolatos anomáliákra, illetve kijelentette, hogy közoktatás problémáinak megoldása érdekében az ad hoc intézkedések helyett átfogó célkitűzések kialakítására, paradigmaváltásra van szükség.

5. Balog Zoltán meghallgatása és felháborító magatartása az Igazságügyi Bizottságban

December 5-én került sor Balog Zoltánnak, mint az emberi jogi, civil és egyházi kérdésekért felelős miniszternek a meghallgatására az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában. A meghallgatás során Kész Zoltán független képviselő fel kívánta tenni a Civil Közoktatási Platform kérdéseit a szegregációval és a civilek döntés-előkészítésbe való bevonásával kapcsolatban, azonban a miniszter megtagadta a választ. A témáról CKP hírei között olvashat bővebben.

6. Parlamenti vitanap a közoktatásról

Érdektelenségbe fulladt az Országgyűlés november 28-i közoktatási vitanapja.  A PISA-eredmények tükrében megmosolyogtató Halász János kijelentése, miszerint a vitanapnak semmi értelme, hiszen tavasszal ellentétben „ma nyugalom van, a pedagógusok megbecsültek, a gyerekek egyre inkább versenyképes tudást szereznek. ”

7. Titoktartási nyilatkozatot íratnak alá a tanárokkal a szakképzési centrumokban

A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került szakképzési központokban alkalmazott pedagógusoktól titoktartási nyilatkozatot követelnek meg.  Az aláírandó dokumentumban ez áll: A tevékenységem során előttem ismertté vált olyan tényekről, adatokról illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem adok, melynek kiszolgáltatása az állam, közigazgatási szerv, a munkatársam vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következménnyel járna.

Itt olvashatja szakértőnk véleményét a nyilatkozattétel jogi hátteréről.

8. Lázár János nyilatkozata az egyházak és a keresztény szellem kiemelt szerepéről

Egy református oktatási intézmény megnyitóján Lázár János kifejtette, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények, az oktatásnak pedig az lehet a legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből. A kormány ennek rendeli alá az új Nemzeti alaptantervet és a magyar oktatáspolitika megszervezését. Lázár alaptörvényt sértő megnyilatkozása ellen tiltakozott a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete és a Független Diákparlament.

9. Jogszabályok és -tervezetek

Az oktatási tárgyú kormányrendeleteket módosító rendelet tervezete elsősorban a háttérintézmények  megszüntetésének és a KLIK átalakításának következményeit igyekszik kezelni.  Ennek során azonban kimondásra kerül, hogy a jogszabály a tankönyvrendelések elfogadásához központi jóváhagyás, a „főKLIK” engedélye szükséges, illetve, hogy az iskolai könyvtáraknak nem juthat pénz  a KELLÓ-nak az OFI beolvasztásából adódó tőkegyarapodásából.

Megjelent az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szakpolitika keretstratégiájának 2014–2020 évekre vonatkozó cselekvési terve, ill. a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017–2018. évi cselekvési programja (utóbbi tervezetéről korábban véleményt mondtunk)

10. Az OFI szétdarabolása – mégsem Egerbe, hanem az EMMI-be kerülnek az OFI kutatás-fejlesztési feladatai  

Azért az Eszterházy Egyetem – amelyik hivatalosan az OFI jogutódja ­– sem marad stafírung nélkül: megkapja a teljes tanártovábbképzést.

Két hete a jogszabálytervezet alapján még arról tudósítottunk, hogy a könyvek fizikai előállításán kívül minden Egerbe kerül. Úgy látszik, van olyan eset, amikor hatása tud lenni a társadalmi egyeztetésnek – ha nem is olyan, amit szerettünk volna.

Részleteket még az OFI dolgozói sem tudnak. Információink szerint a minisztériumban egy főosztályt hoznak létre, ehhez tartozik majd az oktatáskutatás, a módszertani, a tankönyv- és tananyagfejlesztés.

11. December 29-án megjelentek a májusi érettségi követelményei
12. Év végi jogszabály-alkotási dömping

December 16. és 30-a között 22 közlönyben mintegy 80 oktatást is érintő jogszabályt módosítottak vagy adtak ki. Témájuk megismerhető az OPKM közlönyfigyelőjéből. Ez is alátámasztja a jogszabályalkotással kapcsolatos kritikánkat: a jogszabályok előkészítetlensége, az egyeztetés hiánya és a mindent szabályozni kívánó hozzáállás miatt a feleslegesen sok, követhetetlen gyorsasággal változó jogszabály születik.

 

 

 

CKP:

1. Elkészült a Kockás könyv

Elkészült a Kockás könyv, a Civil Közoktatási Platform elemzése a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igénylő problémáiról és azok lehetséges megoldásáról.  A Kiút az oktatási katasztrófából alcímű szakmai anyag három változatban érhető el. A részletes elemzést tartalmazó Kockás könyv mellett az anyag lényegét összefoglaló Kockás füzet, és a hagyományos és az általunk jónak tartott szemléletet összefoglaló Kockás táblázat is elolvasható és letölthető a ckpinfo.hu/kockaskonyv címről.

2. DECEMBER 9. : 5 éve fogadták el az új köznevelési törvényt

Ez az évforduló alkalmat adott a Kockás Könyv bemutatására és CKP által készített, a NER oktatáspolitikájának adatokkal alátámasztott elemzését tartalmazó tanulmány bemutatására

3. A NAT felülvizsgálatával kapcsolatos lépések

Mint arról korábbi hírlevelünkben tudósítottunk, Palkovics László válaszolt a PDSZ kérdéseire a NAT előkészítésével kapcsolatban.

Az ott szereplő – több témában valótlannak bizonyult – információk alapján szakmai véleményt alakítottunk ki a NAT átalakításának szakmai követelményeiről, és sajtóközleményt adtunk ki a NAT átalakítás folyamatáról.

A PDSZ a CKP állásfoglalásának megfelelő választ küldött Palkovics Lászlónak, szakmai véleményünket pedig eljuttattuk Csépe Valériának, a Kerekasztal NAT-tal foglalkozó munkacsoportja vezetőjének.

4. Sajtóközlemény a kormány konzultációs gyakorlatáról

A közleményben utaltunk Palkovics Lászlóhoz írt levelünkre, és azokra a levélben kifejtett feltételekre, amelyek mellett az új Köznevelés-startégiai kerekasztal legitim szervezetnek lenne tekinthető. Annak érzékeltetésére, hogy mihez vezet az egyeztetés hiánya a törvénykezésben, példákat hoztunk a követhetetlen, gyakori, felesleges jogszabálymódosításokra.

5. Nincs válasz a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalról írt levelünkre

Palkovics László a mai napig nem válaszolt az új Köznevelés-startégiai kerekasztallal kapcsolatban november 29-én neki személyesen átadott levelünkre, annak ellenére, hogy december 8-án újabb levélben jeleztük, hogy a kérdések tisztázása veszélyezteti a legitim döntés-előkészítési fórum létrehozását.

6. Levél Andreas Schreiernek, az OECD oktatási igazgatójának

A Köznevelési Kerekasztal november 29-i ülésén részt vett és felszólalt Andreas Schreier, az OECD oktatási igazgatóságának vezetője. Az MTI tudósítása szerint pozitívan nyilatkozott a magyar közoktatásban és szakképzésben elindított változásokról. Az Ügyvivő testület szükségesnek tartotta levélben megkérdezni Schreier urat arról, hogy az MTI tudósítása megfelel-e a valóságnak, valóban jónak tartja-e az OECD, ami Magyarországon történik, és véleményünk szerint ellentétes az OECD irányelveivel.

7. Megválaszolatlan kérdések és nyílt levél Balog Zoltánnak

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának december 5-i ülésén Balog Zoltán nem volt hajlandó válaszolni a Kész Zoltán független képviselő által feltett kérdésekre, mivel a képviselő jelezte, hogy azokat a Civil Közoktatási Platform fogalmazta meg.
A CKP  A Miniszter félrenéz – de ez az, amit nem tehet meg című nyílt levélben fejtette ki, miért elfogadhatatlan Balog Zoltán magatartása.

8. Sajtótájékoztató

A december 19-i sajtótájékoztató és panelbeszélgetés videója hozzáférhető itt.

2017.

 

—–JANUÁR—-

Támadás a civilek ellen

A civilek ellen indított kampány keretében Németh Szilárd név szerint említette a Történelemtanárok Egyletét és a Tanítanékot. A TTE-t arra példaként hozta fel, hogy a szakmai álca politikai törekvéseket takar, hiszen a történelemkönyvek bírálata, a történelematlasszal kapcsolatos petíció politikai megnyilvánulás, amit az is bizonyít, hogy a Tanítanék honlapján folyik az aláírásgyűjtés.

Válaszunk:

A CKP Ügyvivő Testülete CKP január 13-án, pénteken 14 órára nemzetközi sajtótájékoztatót hívott össze a Mozsár Kávézóba.

A Tanítanék Mozgalom Civilek vagyunk, és büszkék vagyunk rá című sajtónyilatkozattal válaszolt.

Közoktatás:

1. Köznevelési Kerekasztal – beszámoló és átalakítás

A kerekasztal eddigi tevékenységéről és az átalakítással kapcsolatos tervekről Palkovics László a Kerekasztal novemberi ülésén beszélt, azonban a prezentáció csak később került nyilvánosságra. Ez sok esetben leleplezi a hivatalos oktatásirányítás által folytatott propagandát.

A januári kerekasztalon mutatták be az Összefoglaló a Köznevelési Kerekasztal számára a magyar köznevelési rendszer teljesítményéről a 2015. évi nagy tanulói teljesítményvizsgálatok, különös tekintettel a PISA-vizsgálat eredményei alapján c. anyagot.

2. Az ombudsman állásfoglalása a kétnyelvű érettségi feltételeinek megváltoztatásáról

Az ombudsman megállapította az alapjog-sértést, és felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy „a tárca jogalkotással összefüggő szakmai tevékenysége és az előzetes tervezés során a jövőben hangsúlyosabban legyen figyelemmel a garanciális elvek, így a kellő felkészülési idő biztosítására, valamint a felmenő rendszer követelményének érvényesítésére„.

 

CKP:

1. Támogatjuk a TTE aláírásgyűjtését

Január 9-én a Történelemtanárok Egylete felhívást tett közzé, amelyben kiállt a szabad tankönyvválasztás mellett. A szabad tankönyvválasztás, a tankönyvpiac szabadsága a CKP egyik fontos követelése,  a tanári autonómia egyik feltétele, ezért a CKP támogatja a TTE petícióját.

Németh Szilárd támadása óta a TTE felhívásának aláírása ma már sokkal többet jelent, mint hogy valaki kiáll az oktatás szabadsága mellett. A jogainkat, a véleményünket kifejező civil szervezetek léte, jövője is múlik rajta. Ezért kérünk mindenkit, akinek fontos az oktatás és az ország jövője: szülőket, nagyszülőket, tanárokat, tanulókat és egyszerű állampolgárokat, hogy a legalapvetőbb polgári jogaink megvédése érdekében csatlakozzanak a felhíváshoz, és ezt aláírásukkal is jelezzék.

2. Kiadjuk a Kockás könyvet és a Kockás füzetet

A Romankovics Kiadó 400 000 Ft támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap ismeretterjesztő kiadványokra kiírt pályázatán a Kockás könyv kiadására. (A pályázatot a kiadó a kérésünkre adta be.) A könyv 400 példányban, február közepéig, a füzet 1000 példányban, január végéig fog megjelenni.

3. Meghívás a kerekasztalra

A CKP, a Tanítanék és a szakszervezetek meghívást kaptak a Köznevelési Kerekasztal január 10-i ülésére, amelynek témája a PISA értékelés és a kerekasztal éves terve volt.

Válaszlevelünkben megírtuk, miért nem fogadhatjuk el a meghívást.  Ugyanakkor emlékeztettünk arra, hogy már novemberben jeleztük, hogy a tervezett új érdekegyeztetési fórumban való részvételtől nem zárkózunk el, amennyiben az megfelel a legitimitás, demokratikus működés követelményeinek.

4. A CKP és a Kerekasztal átalakítása

A tervezett új érdekegyeztető fórum potenciális résztvevőihöz eljuttattuk feltételeinket, és kértük, hogy ők is álljanak ki azok érdekében.  A megkereséseket azonban a civilek elleni támadás hatására  leállítottuk addig, míg egyértelművé nem válik az oktatási kormányzat álláspontja a kritikus civil szervezetekkel kapcsolatban.

5. Válasz Balog Zoltánhoz, ill. Lázár Jánoshoz írt levelünkre

Balog Zoltánhoz a parlamenti meghallgatásával kapcsolatban írt nyílt levelünkre – pontosabban csak annak utolsó, a Köznevelési Kerekasztal átalakításával kapcsolatos pontjára – Palkovics Lászlótól kaptunk választ. A válasz lényeg, hogy nem értik, miből gondoljuk, hogy ők nem állnak velünk szóba, hiszen meghívnak a kerekasztal üléseire.

Hasonló szellemben válaszolt Lázár János a szakképzési állásfoglalásunkkal kapcsolatos levelezésben.

6. Elindult a CKP-FDP Akadémia

Témák: A NAT-tól az óratervig (Nahalka István); A közoktatás és a munka világa (Juhász Ágnes); Demokratikus iskolák (Fóti Péter); Diákjogok és érvényesítésük (Deák Dániel). Az online kurzusokhoz még lehet csatlakozni itt.

7. A Civil Közoktatási Platform levele Balog Zoltánhoz: mire számíthatnak az oktatási civil szervezetek?

A CKP Ügyvivő testülete a civilek elleni támadás kapcsán 2017. január 12-én levélben kérdezte meg Balog Zoltánt: Milyen jellegű kapcsolatot kíván az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezen új politika keretei között kiépíteni az oktatáspolitikai döntésekkel számos területen egyet nem értő, kritikus oktatási civil szervezetekkel? Milyen feladatok hárulnak a Minisztériumra az „új civil politika” megvalósítása során? Vagyis mire számítsunk? A teljes levél – amelyre eddig nem kaptunk választ – itt olvasható.

8. Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Civil Közoktatási Platform a civilek elleni támadás kapcsán

A 2017. január 11-én a budapesti Mozsár Kávézóban tartott sajtóértekezleten a Platform számos tagszervezete képviseltette magát.  Ercse Kriszta szóvivő mellett a kormánypárti papagájkommandó által nevesítve is megtámadott Történelemtanárok Egyesülete és Tanítanék Mozgalom nevében Miklósi László és Törley Kata szólt a sajtó megjelent képviselőihez, a külképviseletek jelenlévő munkatársaihoz, a szolidaritásukat jelenlétükkel megerősítő CKP szervezetek képviselőihez, érdeklődőkhöz. A sajtótájékoztatóról honlapunkon részletesen beszámoltunk.

9. Az alapvető jogok biztosához fordult a Platform Ügyvivő Testülete az érettségi változtatások miatt

Kérjük annak megállapítását, hogy alapjogokat sért, hogy az új, már a május-júniusi érettségin kötelező szakgimnáziumi érettségi tárgy követelményeit csupán 2016. december 28-án hozták nyilvánosságra, a nyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét is előkészítés nélkül változtatták meg, és hogy nem tisztázott, megkaphatják-e tanulási nehézséggel küzdők az érettségin az őket megillető könnyítéseket

A beadvány és annak összefoglalója elolvasható a honlapon.

10. Szakgimnazisták nyílt levele az oktatási döntéshozókhoz

Érettségi előtt álló szakgimnazista diákok levélben fordultak a döntéshozókhoz: azt kérik, hogy tegyék lehetővé, hogy szabadon megválaszthassák ötödik érettségi tárgyukat, és hogy idén lehessen még a régi követelmények szerint vizsgázni idegen nyelvből. A levél itt olvasható és támogatható.

—-FEBRUÁR—–

Közoktatás:

1. Pölöskei Gáborné váltja Odrobina Lászlót az NGM szakképzésért felelős helyettes államtitkári posztján
2. Közeledik az érettségi és felsőoktatási jelentkezés határideje, de a diákok kérésére nem érkezett válasz
3. Hiányzó feltételek, aggályos bevezetés – az ombudsman a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött felsőoktatási felvételiről

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.  Székely László ombudsman arra is rámutatott, hogy a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre. Ez sértette az oktatáshoz való jogot azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is.

4. Ingyenes lehet az első középfokú nyelvvizsga és a KRESZ-vizsga

Az oktatási kormányzat az ombudsmannak a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének elhalasztását és a feltételek megteremtését kérő jelentésére a nyelvvizsga ingyenessége bevezetésének ígéretével reagált. Ami nem csak azért cinikus válasz, mert a magánúton való felkészülés költsége messze meghaladja a nyelvvizsgadíjat, hanem azért is, mert a nyelvvizsgát kiváltó érettségi eddig is ingyenes volt.

5. Szigorítják az iskolai kirándulásokat

A tankerültek azonnali hatállyal megtiltották az iskoláknak, hogy a kirándulásokon a buszok este 11 és hajnali 4 között közlekedjenek. Az intézkedés megkötött szerződéseket, befizetett utazásokat, színházlátogatásokat érint, és semmibe veszik a szülői jogokat.

A tankerületi levél pontosan mutatja, hogy működik ma az oktatásirányítás.

Szabályozási kényszer, egyeztetési szándék, a jogszerűség vizsgálata, a célszerűség, a következmények vizsgálata nélkül. Nemcsak az iskolákkal és a szülőkkel nem történt egyeztetés, hanem a fuvarozók szakmai szervezetivel sem, pedig az ő javaslataikkal talán valóban lehetett volna növelni az iskolai kirándulások biztonságát. Most viszont sokszor a buszok helyett a szülők viszik ki saját kocsijaikkal a gyerekeket – ez talán biztonságos?

 

 

 

CKP:

1. Félrecsúszott az oknyomozás, hazudik az Origo

Soros-pénzből szervezik a Tanítanék-tüntetést címmel jelentetett meg „leleplező” cikket az Origó. Állításukat arra alapozzák, hogy a Tanítanék – amely mozgalomként nem rendelkezhet bankszámlával – a támogatásokat az Alapítvány a Tanszabadságért bankszámlaszámára kéri, és ez az alapítvány korábbi beszámolói szerint korábban kapott Soros-támogatást.

Ha folytatták volna az oknyomozást, kideríthették volna, hogy a  támogatási időszak már lejárt, amikor a Tanítanék Mozgalom létrejött. Az Alapítvány nem költött a Tanítanékra – nem is volt erre szükség, mivel a tüntetéseken gyűjtött és a számlára beérkező összegek mindig elegendőek voltak a költségek fedezésére.

A CKP nyilatkozata itt olvasható.

2. Sajtótájékoztató és nyílt levél a Rétvári-nyilatkozat kapcsán

„Átláthatatlan a kockás inges szervezet” címmel jelent meg számos valótlan állítást tartalmazó cikk a Magyar Hírlapban.

A cikk miatt a CKP nyílt levelet írt Rétvári Bencének Nem a Civil Közoktatási Platform, hanem a Köznevelési Kerekasztal átláthatatlan címmel.

3. Tanárok a Gödörben

Sikerrel zárult a Civil Közoktatási Platform „Tanárok a Gödörben – Van Kiút!” című rendezvénye.

4. Szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos lépések

A diákok február 9-én a sajtó nyilvánossága előtt adták át a diákok nyílt levelét támogató csaknem 3000 aláírást Palkovics Lászlónak az érettségivel kapcsolatban

Az oktatási ombudsman február 13-án fogadta a diákokat, az FDP, a CKP, a Tanítanék képviselőit, érintett szülőt, iskolaigazgatót; jogosnak ismerte el a panaszt, és azt ígérte, támogatólag továbbítja a kéréseket Palkovics Lászlónak

Az aláírók és a panasz beadói eljuttatták pontosított javaslataikat Balog Zoltánnak, személyes találkozót kérve

• A TASZ és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is az ombudsmanhoz fordult, kiegészítve és támogatva a CKP beadványát
• A  köznevelési államtitkárság február 24-én a javaslatokat elutasító levelében jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a személyes találkozást, mivel az érettségivel nincs semmi probléma, minden szabályosan történt (ezzel a CKP levélben felsorolt problémás esetekről bántóan tájékozatlan válasz született)
• A CKP, a Független Diákparlament és a Szülői Összefogás válaszlevelében eredménytelennek és a javító intézkedésekhez szükséges immáron elégtelen idő miatt befejezettnek nyilvánítja az EMMI-vel való diskurzust. Az eredménytelenségért, a diákok hátrányos megkülönböztetésért, a diákokat közvetlenül ért és érő hátrányokért egyértelműen az EMMI a felelős.

5. Közös nevező – Mire volt jó, és mire nem a Karátson Gábor kör rendezvénye

A Karátson Gábor kör szakmai konferenciát szervezett, amelynek szekcióiba egy-egy kormánypárti és „liberális” oktatáspolitikust hívott meg előadónak. Meghívójukban azt a célt jelölték meg, hogy a konferencia tanulságai alapján kidolgozzák az oktatásügyi közmegegyezés pontjait. Felkérést kapott előadóként Nahalka István és Arató László, és meghívót kapott a konferenciára a CKP.  A levelezőlistákon vita folyt a részvételről. Arra jutottunk, hogy a rendezvényt csak konferenciaként, és nem többként szabad kezelni, az előadók és a résztvevők nem a CKP képviseletében vesznek részt, és a  szervezőknek felajánlottuk a későbbi egyeztetést.

A konferencián jó és nyitott párbeszédek indultak meg, azonban a 200, véletlenszerűen megjelent résztvevő  nem reprezentálja a teljes társadalmat, egy konferencia megállapításai nem terjeszthetők „nemzeti” ,”társadalmi” konszenzusként a parlament elé. Az egyeztetést a CKP továbbra is csak a Kockás könyv első fejezetében lefektetett társadalmi egyeztetési alapelvek alapján tudja elképzelni.

6. Jön az új NAT-tervezet – mire lesz jó a társadalmi vita?

Sajtóhírek szerint márciusban társadalmi vitára bocsátják az új NAT koncepcióját.

Eddig teljes titokban zajlott a NAT koncepció kialakítása, így nem tudjuk, valóban a koncepciót, vagy inkább egy kidolgozott tervezetet bocsátanak majd vitára. Félünk, hogy az utóbbiról van szó – akkor pedig a vitának már nincs sok értelme.

A CKP már az átalakítás tervének bejelentésekor, 2016 júniusában állásfoglalást adott ki a NAT és a kerattantervek átalakításának, a tartalmi szabályozásnak az elveiről, tényeiről. A koncepció kialakításába a CKP 59 tagszervezete közül egyet sem (köztük egyetlen jogilag bejegyzett civil szervezetet sem) vontak be, az ezzel foglalkozó munkacsoport vezetőjéhez eljuttatott javaslatainkra – ill. más szakmai szervezetek javaslataira – semmilyen reagálás nem érkezett.  A folyamattal kapcsolatos sajtóközleményünk itt olvasható

—-MÁRCIUS—-

Közoktatás:

CKP:

1. Állásfoglalás a kilencosztályos iskolára vonatkozó kormányjavaslatról

A CKP szervezetei a munkacsoportok vitája után szakmai állásfoglalást fogadtak el a kormány iskolaszerkezeti ötletéről, amely szerint  épüljön be a struktúrába, az általános iskola nyolc évfolyama elé egy egyéves iskolaelőkészítő, az óvoda és az alapoktatás közötti távolságot áthidaló nevelési szakasz.

Az állásfoglalás és annak részletes szakmai indoklása a CKP honlapján (ckpinfo.hu), a szakmai anyagok között olvasható.

2. A Civil Közoktatási Platform támogatja a „Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk” kezdeményezést.

A Civil Közoktatási Platform örömmel értesült arról, hogy a civil szféra szervezetei közös ÁLLÁSFOGLALÁST jelentetnek meg, támogatnak az állampolgári jogon létrehozott szervezetek – angolul beszédes nevű non-governmental organizations (NGO-s), azaz nem kormányzati szerveződések – védelme érdekében.

3. 3. Levél  Balog Zoltánnak a társadalmi egyeztetés javasolt formájáról

A CKP Ügyvivő Testülete levélben fordult Balog Zoltán miniszterhez, amelyben megbeszélést kezdeményezett egy, a Kockás könyv első fejezetében leírtakon alapuló, a szakmai előkészítést a mainál lényegesen magasabb színvonalon biztosító, az egyes kérdésekben az érintettek érdemi, diskurzust lehetővé tevő részvételére épülő társadalmi egyeztetési szisztémáról.

4. Állásfoglalás kérése a szakmai érettségin igénybe vehető kedvezményekről

Állásfoglalás-kérést fogalmaztunk meg a tanulási nehézséggel küzdő tanulók szakmai érettségin igénybe vehető kedvezményeivel kapcsolatban.

A szakgimnazisták nyilt levelére adott hivatalos EMMI válasz szerint a szakmai vizsgatárgyra is érvényesek  a felmentésekre és a könnyítésekre vonatkozó általános szabályok. A valóságban azonban ezek nem mindig értelmezhetők a szakmai vizsgatárgyra vonatkozóan.

5. Egy alternatíva van – „választhatunk”; állásfoglalás az iskolaszerkezet átalakítására vonatkozó javaslat társadalmi vitájáról
6. Sajtóanyag a NAT-koncepció bejelentéséhez

Március 6-án bejelentették, hogy a Kerekasztal másnap összeül, megtárgyalja a NAT koncepcióját és a kilencosztályos iskola tervét. A CKP fontosnak tartotta a sajtó előzetes tájékoztatását a koncepciók kialakításának problémáiról.  Az alábbiakban olvasható az újságíróknak küldött tájékoztató anyag, és a feltenni javasolt kérdések. (A megjelent cikkek tanúsága szerint a tájékoztatás nem volt hatástalan.)

7. Kockás könyv terjesztése

A kiadványokat eljutattuk sok magánszemélyhez és intézményhez.

8. TTE aláírásgyűjtés sikere

Közös fellépésünkkel elértük: a következő tanévtől az érettségin használandó OFI atlasz átdolgozott változata névmutatót, fokhálózatot, sőt, – a minisztérium korábbi kifejezett ellenkezése ellenére – kronológiát is tartalmaz majd. Ugyanakkor változatlanul követeljük a szabad atlasz- és tankönyvválasztás megteremtéséhez szükséges intézkedések mielőbbi meghozatalát.

 

—-ÁPRILIS—-

Közoktatás:

1. Taigetosz-törvény
2. Kötelező középiskolai felvételi

 Palkovics László bejelentette, hogy 2019-től minden középfokú iskolába és iskolatípusba egyetlen és ugyanazon központi felvételi megírása után juthatnak be azok, akik elérik a központilag előírt ponthatárt.

CKP:

1.  Taigetosz törvény véleményezés

Húsvétkor kellett volna véleményezni a 100.000 gyereket hátrányosan érintő törvénymódosítást

A Civil Közoktatási Platform ezt az eljárást elfogadhatatlannak tartja, mivel kizárja az érintettek lehetőségét a valódi és érdemi tájékozódásra, elemzésre és értékelésre, illetve véleményalkotásra.

A tervezetben több lényeges módosítás szerepel, köztük olyan is, amely mintegy százezer – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű – tanulóra nézve  súlyos és káros következményekkel járhat, a pedagógusokra pedig olyan feladatokat hárít, amelyek ellátására őket nem készítették fel. .

2. Kérdőív a NAT-ról , a tartalmi szabályozás koncepciójáról

A CKP úgy döntött, hogy maga kezdeményez párbeszédet a közoktatás legfontosabb tartalomszabályozó eleméről. Kiindulópontként a kormányzati koncepció mellett közreadjuk a CKP alternatív javaslatát is. A két koncepció legfontosabb eltéréseit táblázatba is foglaltuk.

3. Közlemény a Karátson Gábor Kör Közös Nevező c. dokumentumához kapcsolódva

A Civil Közoktatási Platform felajánlja a Karátson Gábor Körnek együttműködését, kompetenciáit és erőforrásait egy jól szervezett, érdemi, széleskörű társadalmi egyeztetés megszervezésére és lebonyolítására.

——MÁJUS——

Közoktatás:

1. A parlament megszavazta a Taigetosz törvényt

A CKP és több szakmai szervezet tiltakozása ellenére a kormánypárti többség elfogadta a Taigetosz törvényt.

2. Lezajlott az írásbeli szakmai érettségi a szakgimnáziumokban
3. Utójáték a tankönyvrendeléshez

A tankönyvrendelés leadása, a rendelési felület lezárása után sok iskolát a rendelés módosítására, nem állami tankönyvek rendelésének államiakkal való lecserélésre szólított fel a tankerület.

CKP:

1. EBBŐL A GÖDÖRBŐL MÁSSZUNK KI EGYÜTT- Sajátos Nevelési Igény – Gödör Klub, május 23.

Szakmai fórum szülők, szakemberek, diákok számára a sajátos nevelési igényű gyermekek közoktatásbeli ellátásáról, az integráció kérdésköréről, a tervezett törvénymódosítások várható hatásairól.

A rendezvényen készült hangfelvételek és képek itt érhetőek el.

2. Száz pontban a közoktatás megújításáért – tézisek egy új oktatási törvényhez

A CKP-tag Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság munkacsoportja 100 pontban foglalta össze azokat a téziseket, amelyek egy kormányváltás esetén haladéktalanul meghozandó közoktatási törvény alapjául szolgálhatnak. A tézisek itt olvashatók.

—–JÚNIUS—-

Közoktatás:

1. Taigetosz törvény

A folytatódó tiltakozások ellenére Áder János aláírta a törvényt. Ezek után 50 képviselő aláírásával az Alkotmánybíróság elé küldték az ellenzéki képviselők.

2. Civil törvény

A Civil törvényt is megszavazta a kormánypárti többség, lényegi változtatás nélkül. A civil szervezetek a lehetséges ellenállás formáiról egyeztetnek…

CKP:

—–JÚLIUS—-

Közoktatás:

CKP:

—–AUGUSZTUS—-

Közoktatás:

1. Csépa Valéria bejelenti: az új NAT kidolgozása 100 szakember bevonásával elindult

A CKP-hoz tartozó szakmai szervezetek egyike sem kapott sem felkérést a részvételre, sem információt a munkálatokról.

2. Intézményvezetők botrányos leváltásai, kinevezései

Indoklás nélkül nyilvánítottak érvénytelennek támogatást kapott intézményvezetői pályázatokat, neveztek ki a nevelőtestület által nem támogatott vezetőket az iskolák élére.

3. Változik a létszámszámítás?

Sok tankerületben tényként kezelik, a Klebelsberg Központ vezetőinek nyilatkozatai szerint csak terv, hogy a pedagóguslétszám meghatározásánál a maximálisnál kisebb létszámú osztályok esetén a jelenleginél alacsonyabb finanszírozott óraszámmal számolnak.

4. Hazafias testnevelés

Kormányhatározat kötelezi az EMMI-t, hogy a testnevelés kerettantervbe építse be a hazafias és honvédelmi nevelést.

5. Ombudsmani jelentés a fogyatékos tanulókkal kapcsolatos mulasztásokról

A magyar állam jelenleg nem tesz eleget a kiszolgáltatott, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak, nemzetközi jogi kötelezettségeinek – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

6. Szakmai érettségik – lesújtó eredmények

Több szakgimnáziumi ágazaton katasztrofális lett a szakmai érettségi tárgyak eredménye. A botrányos gépész ágazati szakmai érettségi hatására lemondott a tételkészítő bizottság vezetője.

CKP:

—–SZEPTEMBER—-

Közoktatás:

1. Az Alapvető Jogok Biztosának vizsgálata lezárult

„Szakemberhiány, az iskolába való eljutás ellehetetlenülése, kézbesítőnek használt szülők” – állapítja meg a biztos az SNI tanulók oktatáshoz, fejlesztéshez való hozzáféréséről szóló közleményben.

2. A pedagógus-szakszervezetek elutasítják a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt

Hét pedagógus-szakszervezet nyilatkozatban utasítja el a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt és tagadja meg az abban való részvételt: kormányhatározat helyett az egyeztetési kötelezettség Alaptörvényben való rögzítését tartják szükségesnek, és Országos Egyeztető Fórum létrehozását és haladéktalan összehívását követeleik.

3. Státuszlap 5 éves kor helyett 3 éves korban

Szeptembertől a védőnők már hároméves korban megkezdik azt a szűrést, amit korábban öt éves korban indítottak el.

CKP:

1. 60 fősre bővült a CKP

Az új tagszervezet: Szülői Hang Közösség. (szuloihang.hu)

2. Levél az államtitkárnak az új NAT-tal kapcsolatosan

Az új NAT-tal kapcsolatosan eddig megjelent információk alapján CKP úgy véli, hogy a jelenlegi munkálatok rendkívül veszélyes irányba haladnak, Szeptember 4-én levélben fordultunk Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárhoz. Ebben azt kértük, hogy az EMMI – a Csépe Valéria által vezetett munkacsoporttal párhuzamosan – bízzon meg egy másik szakmai csoportot is a feladattal, és 2017 december 31-ig jöjjön létre két, egymástól markánsan eltérő szakmai javaslat a tartalmi szabályozásra.

Kérésünk: Legyen alternatív NAT-koncepció, legyen vita!

3. Sajtóközlemény: A NAT előkészítése nem úgy zajlik, ahogy az EMMI állítja

A CKP sajtóközleményében cáfolta az EMMI állításait, miszerint a „Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával.”

4. Állásfoglalás a tankönyves piac helyzetéről

Tagszervezetünk, a TANOSZ „A tankönyvek „ingyenességének” ára és következményei” címmel adott ki állásfoglalást a tankönyvpiac helyzetéről.

5. CKP javaslatcsomag a közoktatás újjáélesztésére

A javaslatcsomag a következő, reményeink szerint demokratikus kormányzat oktatáspolitikai programjának kidolgozását is segítheti.

6. NE LŐJETEK!- tiltakozó akció az iskolai hazafias testnevelés ellen

A Hívatlanul Csoport NE LŐJETEK! címmel elindított tiltakozó akciójához a CKP, illetve 16 tagszervezet, valamint több mint 1000 magánszemély csatlakozott már az első napokban.

—–OKTÓBER—-

Közoktatás:

1. Megalakult az Országos Köznevelési Tanács

A testület kiemelt feladati közt szerepel a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében való közreműködés, valamint javaslattétel a köznevelést érintő szakmai, tartalmi kérdésekben a Kormánynak.

2. Túlórákban rejti el az állam a pedagógushiányt

A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma, ezt azonban még a sajtó kérésére sem hozzák nyilvánosságra.

3. Felújított iskolai mosdót adott át ünnepélyesen a miniszterelnöki megbízott és az államtitkár

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott és Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közösen adta át a Gubányi Károly Általános Iskola felújított mosdóját. Az iskolamosdók felújításának programját több cég is támogatja, teszik hozzá, idén öt iskolában sikerült felújítani a mosdókat.

4. Tantrend lesz a hazafiság

Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű rendezvényen úgy nyilatkozott: nem születhet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos a hazafias nevelés. Mint mondta, cél, hogy az iskolákban is tudatosítsák a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá neveljék őket.

5. Használhatók a régi történelem atlaszok

A Magyar Közlöny legutóbbi számában rögzítették, hogy az idei érettségin (aminek az őszi vizsgái két hét múlva kezdődnek) a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó – és több szakmai szervezet, pedagógus által kritizált – középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is.

5. Új NAT: bemutatták a szakembereket

Az egyik munkacsoport a „curriculum fejlesztéséért” fog felelni, vezetője Katona Nóra, Csépe Valéria szerint „Európa legismertebb iskolapszichológusa”.  A „digitális technológia” munkacsoportot Juhos István fogja irányítani, aki a Geomatech projekt szakmai vezetője. A harmadik munkacsoport, amelynek a feladata a „tudásterület fejlesztése” lesz, Csapodi Csaba irányításával fog működni.

6. Még mindig akadozik a KRÉTA rendszer

Bár hamarosan befejeződik az új tanév első hónapja, továbbra is ezer sebből vérzik a Központilag bevezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA)

7. Nőtt az oktatásra szánt pénzt

A kormány egyre több pénzt szán az oktatásra, így lassan sikerül elérnünk a 2000-es év körüli szintet ismét.

8. Az építőipari ágazatban a szakmunkástanulók fele nem jut el a bizonyítványig

Az építőipari vállalkozókat tömörítő szövetség azt javasolja, hogy a szakmunkástanulók nyáron dolgozzanak, télen tanulnak, hogy „ne legyen törés a folyamatokban.” Az ágazat rövid idő alatt 80 ezer munkást veszített.

9. Az EMIH tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megvásárolta a Zsigmond Király Egyetemet.

10. Már csak a pecsét hiányzik a CEU megállapodásról

A CEU a New York állambeli  Bard College-dzsal kötött olyan együttműködési megállapodást, amely alapján az ott folytatandó képzéseit a kormány betudja az anyaországban folytatott oktatási tevékenységnek. Ezzel elhárult az akadály a CEU további működése elől. Közben a kormány  módosította a törvényt, s ezzel egy év haladékot ad a CEU-nak, hogy megfeleljen az új feltételeknek. A CEU felszólította a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, és küldje tovább a Parlamentnek jóváhagyásra.

11. Egyre többen mennek külföldre tanulni

Az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat.

CKP:

1. Radó Péter: a magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban

Az ELTE Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselete által rendezett Hogyan tovább, közoktatás? című előadáson az oktatáskutató arról beszélt, hogy a hét évvel ezelőtti kormányváltás után az akkor bejelentett változások következményeképpen tudni lehetett, hogy lejtőre kerül majd a hazai oktatás. A teljesítményromlás nem volt kétséges, ezt pedig nem csak a PISA-eredményekből, hanem az összes lehetséges eredményességi indikátorból tudjuk.

—–NOVEMBER—-

Közoktatás:

1. EMMI: nincs baj a PISA eredményekkel

Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg – hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.

2. Óráról hívták ki az idős tanárt, hogy kirúgják

A PDSZ ügyvédje szerint az iskolákban esetenként méltatlanul bánnak a nyugdíjkorhatárt elérő kollégákkal. Volt, akit tanóráról hívott ki az intézményvezető, hogy közölje vele: hónapokkal korábban elérte az öregségi korhatárt, ezért már nem taníthat tovább, sőt már rég nem dolgozhatna az iskolában. Ott helyben, közös megállapodással meg is szüntették közalkalmazotti jogviszonyát

3. Tudományegyetemen terjesztik a Lokált

A Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az ELTE-n, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

CKP:

 

1. CKP rendezvény: pártok oktatáspolitikai elképzelései

A Civil Közoktatási Platform meghívására 10, a választáson is induló párt politikusa mondta el terveit arról, mit és hogyan változtatna, ha tehetné.

2. Gimnáziumbezárás: A Szülői Hang továbbította a szülők véleményét az iparkamarának és a legnagyobb cégeknek

A szülők döntő többsége fontosnak tartja, hogy minél többen szerezzenek érettségit, tanulásra, önállóságra és Készségfejlesztésre szeretnék ösztönözi gyerekeiket. A válaszadók 89% szerinte egy 13-14 éves gyermek nem tud megfelelő pályaválasztási döntést hozni.

3. Ne legyen kötelező 2020-tól a nyelvvizsga

A jelenleg érvényes szabályozás szerint 2020-tól csak az tanulhat tovább, aki rendelkezik B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgával. A CKP követeli a rendelkezés megváltoztatását, és javaslatokat tesz a nyelvtudás más módon való fejlesztésére.

—–DECEMBER—-

Közoktatás:

1. Honvédelmi Intézkedési Terv

Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”.

2. Visszavonul Hoffmann Rózsa

Visszavonul Hoffmann Rózsa, a KDNP politikusa, volt oktatási államtitkár, így neve már nem szerepel majd a Fidesz-KDNP országos választási listáján sem.

3. PIRLS felmérés: Javult a magyar gyerekek szövegértése

Jobb eredményt értek el a 10 éves magyar diákok az egyik legjelentősebb nemzetközi szövegértési felmérésen, mint valaha. A Magyar Nemzet információi szerint a javuló eredményeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.

4. Alkotmánybíróság: A kormány önkényesen különböztette meg a nyugdíj előtt álló tanárokat

Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendeletnek ezt a részét.

5. Drasztikusan csökken a magyar egyetemisták száma

Nappali képzésben 202 280-an vesznek részt a 2017/18-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés itt is folyamatos, 2007 és 2010 között például minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ezt követően azonban erőteljes zuhanás vette kezdetét. A mostani adat a 2002/03-as tanév óta a legalacsonyabb.

6. Tovább nő a sajátos nevelési igényű gyereke száma

Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. A KSH adatok szerint már több mint 87 400 SNI-gyermek jár  valamilyen típusú köznevelési intézménybe. Miközben pl. az általános iskolába járó diákok száma 9 ezerrel csökkent.

7. EU oktatási országjelentés: 6 célkitűzésből 4-ben az utolsók között vagyunk

A jelentés tragikus képet mutat – habár a kormányzati propaganda csak a pozitívnak minősített intézkedéseket emelte ki a dokumentumból (lásd: NAT-felülvizsgálat, kisgyermekkori nevelés, pedagógushallgatók számának növekedése). Korai iskolaelhagyás, alulteljesítők aránya, felnőttkori tanulás, felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma – messze az uniós átlag alatt vagyunk.

 

CKP:

1. PIRLS felmérés: tényleg akkora a siker?

Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi három mérés egyértelmű csökkenést mutató szövegértés eredményeit nem interpretálta hasonló módon.

2018.

—–JANUÁR—-

 

Közoktatás:

1. Megújult és újra dolgozik a Köznevelési Kerekasztal

A testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.

2. Balog Zoltán dönt innentől: ki alakíthat új iskolát

Április 1-én lép életbe az a törvény, amely szerint a miniszter engedélyéhez kötött, hogy magánszemély, alapítvány, illetve egyéb szakmai szervezet iskolát alapítson. Van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát.  Szakértők szerint az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályok merülnek föl.

3. Csúszik a kormány által beígért új NAT

2019-ben már biztos, hogy nem lép életbe a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv – vélik szakemberek. Balog Zoltán miniszter megbízottjának decemberben kellett volna előállnia a vázlatos tervvel, amelyről elindulhatott volna a szakmai vita, ám ez máig nem történt meg.

4. Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT)

Félelemkeltő kampányfogásként, az iskoláknak küldött hadüzenetként értékelik szakértők a HIT-et. A választás közelsége indokolhatja mindkettőt, ilyenkor a kormánynak hoz szavazatot minden olyan lépés, amikor elhitetik az emberekkel, hogy veszélyben vannak.

5. Alaptörvény-ellenes a csömöri iskola államosítása

A bírósági végzés elfogadta az önkormányzat érveit, miszerint a 2017. január 1-jén életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a szóban forgó törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg és alkalmazásait zárja ki.

6. Inflációkövető béreket vár a Nemzeti Pedagóguskar

A szervezet veszélyeztetve érzi a több lépcsőben megvalósult pedagógusbér-emelés eredményeit. Ugyan a pedagógusbérek a korábbinál jóval magasabbak, de szerintük nem arányosak a feladatokkal, és a garantált bérminimum körüli kezdő bérek nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát. Ezért javasolják a vetítési alap inflációkövető emelését, illetve hosszabb távon a minimálbérhez igazítását – a korábbi szabályozásnak megfelelően.

7. Továbbra is tart a tanárhiány

147 településről 333 pedagógus hiányzik a Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson feladott hirdetések alapján.

8. Több tízezer forintot kap sok pedagógus március végéig

Valamennyi érintett pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott még ez év első negyedévében megkapja az őt megillető illetmény-különbözetet- ígéri Rétvári Bence.

9. Megtiltották az iskoláknak, hogy önállóan nyilatkozzanak

A  Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Szakképzési Hivatal levelet küldött a szakképző iskoláknak, amiben kikötötték, mit kell tenniük, ha sajtómegkeresés érkezik hozzájuk: hírzárlatot elrendelni, adatokat gyűjteni, a kérdésekre választervezetet írni, majd elküldeni a hivatalnak, ahonnan iránymutatást küldenek. Az ügy előzmény, hogy a komáromi szakgimnázium tanára elmondta a sajtónak, hogy iskolájában rendszeresen szégyenfalra tették az igazgatói megrovásban részesült diákok nevét.

10. Bíróság mondta ki: Alaptörvényellenes volt az iskolák államosítása

Csömör nagyközség beperelte a magyar államot, amiért a KLIK-ek megalakításakor, 2013-ban elvette az önkormányzattól az iskola fenntartói jogát, majd a KK Tankerületi Központok létrehozatalát követően a működtetői jogát is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 8-ával kimondta, hogy a tavaly év elején életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény Alaptörvényt sért, és azzal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a szóban forgó törvény ide vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg, jövőbeli alkalmazását zárja ki.

 

CKP:

 

1. „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” akció a Független Diákparlament szervezésében

Az akciónap szervezői azt kérték diáktársaiktól, péntek délelőtt ne menjenek iskolába, helyette szervezzenek oktatási témájú beszélgetéseket vagy vegyenek részt a Független Diákparlament fórumain. Délután több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések „semmit rólunk nélkülünk” mottóját skandálták.

2. A Kossuth térre vonult a Tanítanék Mozgalom

Január 28-án ismét az oktatásügyért demonstrált a Tanítanék Mozgalom.

„Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából – írják az esemény leírásában.

3. Szülői Hang felmérése: Az iskola csak kifárasztja a gyereket

Az 5000 fős felmérés első részeredményei szerint a szülők többsége (82,9 százaléka) úgy véli, a gyermekek túlterheltsége olyan nagy mértékű az iskolákban, hogy nem jut kellő idejük az életkoruknak megfelelő játékra, sportra, családi és szabadidős programra. Az iskola nem nevel önállóságra, önálló gondolkodásra, véleménynyilvánításra és felelős döntéshozatalra. A válaszadók 64,6 százaléka ebből a szempontból 1-esre vagy 2-esre értékelte az oktatási rendszer teljesítményét.

4. Folytatódott a CKP rendezvénysorozata a pártok tervezett oktatáspolitikájáról

Az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.

5. Balog Zoltánt kérdeztük a Tartalmi szabályozás tervezett változásairól

Tervek szerint 2019 szeptember 1-én már az új NAT, kerettantervek és helyi tantervek szerint indul a tanév. A CKP által jelzett már korábban megfogalmazott aggályokat és kétségeket megerősíteni vagy cáfolni  egyaránt lehetetlen, hiszen sem a szakmai, sem a szélesebb közvélemény továbbra sem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal. Tekintettel a hátralévő, rendkívül kevés időre – 7 kérdéskörben várunk választ Balog Zoltántól az új NAT-tal kapcsolatosan.

 

6. Horváth Zita: a nyelvvizsga-előírásmarad 

CKP novemberben  állásfoglalást adott ki Ne legyen 2020-tól kötelező nyelvvizsga! címmel, amelyet eljuttattunk Balog Zoltánnak. Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár válaszlevelében kifejtette: nem tartják indokoltnak az intézkedés megváltoztatását.

7. Levél a Közoktatási intézményeknek: Hogyan reagáljunk a HIT-re

A CKP levélben fordult a közoktatási intézmények vezetőihez, hogy felhívja a figyelmüket a Honvédelmi Intézkedési Terv abszurditására. A CKP szakértői sajtónyilatkozatokban hívták fel a közvélemény figyelmét a problémára.

8. Január 19-i tüntetés: a diákok 12 pontja

A Mit kíván a magyar diákság?  című listát a demonstráción olvasták fel a Független Diákparlament aktivistái.

 

—–FEBRUÁR—-

 

Közoktatás:

1. Lázár János: Kötelező gimnáziumi felvételire lenne szükség

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hódmezővásárhelyi szervezetének  ülésén  Lázás János kijelentette: személyes álláspontja szerint kötelező gimnáziumi felvételi bevezetésére lenne szükség annak érdekében, hogy azok válasszák ezt az oktatási formát, akik később egyetemen akarnak továbbtanulni. „Így elkerülhető lenne, hogy a gimnáziumban végigbukdácsoló diákok 18 évesen szembesülnek azzal, hogy szakmát kellett volna választani” – mondta.

2. Megjelent a Közoktatás Indikátorrendszere 2017 című kiadvány

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete által készített elemzés mintegy 100 mutatót és több száz grafikont tartalmaz. Az adatok alapján kijelenthető:
Bár néhány területen javulás történt, a magyar oktatás helyzete továbbra is nagyon rossz, és sok szempontból – elsősorban a különböző társadalmi helyzetű tanulók közötti esélykülönbségek,  a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés terén – tovább romlik.

 

CKP:

1. Lezárult a Pártok oktatáspolitikai elképzelései vitasorozat

A 4. rész témája: Pedagóguspolitika, társadalmi egyeztetés

A CKP által rendezett, moderált fórumsorozaton a parlamenti választásokon induló minden párt oktatáspolitikai szakértői részt vettek. Véleményük a legtöbb kérdésben nagyon közel állt egymáshoz. A pártok véleményét a CKP szakértői is értékelték.

A fórumon elhangzott vélemények összefoglalása, az azonosságok és különbségek bemutatása itt olvasható.

2. 9 ellenzéki párt aláírja az Oktatási Minimumot

2018.02.05.-én a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum, a Párbeszéd és az Új Kezdet aláírta a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat közvetítésével megalkotott Oktatási Minimumot. (A CKP által feldolgozott anyag itt érhető el.)

 

—–MÁRCIUS—-

 

CKP:

1. Aktív kampány a választások előtt az oktatási rendszer változásáért

A parlamenti választások előtti időszakban a CKP aktív facebook kampányt folytatott azzal a céllal, hogy az oktatást a választások alapkérdésévé tegye. A https://ckpinfo.hu/vanvalasztas-2/ oldalon a kampány során a  Tanterv- vs. gyermekközpontú iskola,  Diktátum vs. párbeszéd, Kirekesztő vs. befogadó iskolarendszer, Központosítás vs. autonómia témaköröket jártuk körül szakmai összefoglalókkal, az Oktatási Minimum kivonataival, sztorikkal, visszatekintésekkel, adatokkal, grafikákkal és kvízekkel.

2. Az elmúlt 2 év: számvetés

A Tanítanék mozgalom és a CKP is számos erőfeszítést tett, hogy változást érjen el.  A Tanítanék 30 társadalmi akciót szervezett, a CKP 60 megnyilatkozást tett állásfoglalások, sajtóközlemények, levélváltások formájában

—–ÁPRILIS—-

 

Közoktatás:

1. 2018: a magánkiadók tankönyveinek utolsó rendelési éve

A magánkiadású tankönyvek engedélyei 2018-ban lejárnak, tovább már a hivatalos rendelési folyamatban nem rendelhetők.

Hiába mutatta ki a TANOSZ (Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete), hogy az állami tankönyvkiadás és -terjesztés 2014 óta több közpénzbe került (tehát nem lett olcsóbb), mint az államosítás előtti.

Hiába tiltakozik a szakma és a szülők, hiába népszerűek a nem állami tankönyvek, az oktatási kormányzat eddig nem volt hajlandó tárgyalni a tankönyvi korlátozások feloldásáról.

2. Palkovics László: Tájékozatlanságot mutat az ellenzék Oktatási Minimuma

Az államtitkár kijelenti, hogy a kormány már megadta a helyes választ azokban a kérdésekben.

3. 2018. április 8. A FIDESZ- KDNP megnyeri a parlamenti választásokat

A pártszövetség megszerezte a parlamenti mandátumok 2/3-át.

4. Változik az oktatásirányítás

Balog Zoltán javaslata ellenére marad a csúcsminisztérium, amelynek vezetését nem vállalja. Az EMMI minisztere Kásler Miklós lesz. A szak- és felnőttképzés az NGM-ből kiváló Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül, melynek minisztere Palkovics László lesz. Helyére az EMMI-be Bódis Zoltán kerül oktatási államtitkárnak. A szak- és felnőttképzést Palkovics saját kezében tartja, helyettes államtitkárként marad Pölöskei Gáborné.

 

CKP:

1. Illúziók nélkül

A Platform visszatér a hétköznapi munkához: folytatja a megszokott szakmai, szakmapolitikai tevékenységet. Az alaptémák változatlanok. Illúziók nincsenek.

—–MÁJUS—–

CKP:

Ombudsmani jelentés a szakgimnáziumi érettségi visszásságairól

2017 elején a CKP – valamint tőle függetlenül a TASZ és az EKINT – beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, amelyben kérte, hogy állapítsa meg a szakgimnáziumi érettségi szabályozásának, ill. bevezetési módjának alapjogsértő voltát. Május 30-án kaptuk meg a választ, amely részletes vizsgálatok alapján megállapította az alapjogsértést. Elsősorban a felkészülési idő hiányát kifogásolta, amely sértette a jogbiztonságot és a felsőoktatáshoz hozzáférést. Külön kiemelte az SNI tanulók problémáját. Emellett megállapította, hogy a szakgimnazisták a továbbtanulásban hátrányban vannak, mivel míg a gimnáziumi 5. érettségi  tárgyhoz a középiskola  4-8 órás tárgya tartozik, addig a  szakgimnáziumira akár 26 órás tárgyból kellett felkészülni.

—-AUGUSZTUS—-

A Független Diákparlament javaslatcsomagja

Az FDP átadta idei éves munkájának eredményeképpen létrejött komplex oktatási javaslatcsomagját az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

—–SZEPTEMBER—-

 

Közoktatás:

1. Sikerült időre kiszállítani a tankönyveket

Ami régen alapvető volt, ma már sikernek számít.

CKP:

1. Kibővített ügyvivő testületi ülés a CKP feladatairól

A jelenlegi helyzetben nem látjuk értelmét az oktatási kormányzat megszólításának. Fontos feladat marad azonban a szakmai vélemények kialakítása és ismertté tétele. Ennek érdekében működtetjük Facebook oldalunkat és honlapunkat, tudósítunk tagszervezeteink akcióiról, állásfoglalásairól. Adott témákban az érintett szervezetek és szakértők kialakítják közös véleményünket.

2. Véleményeztük a Nemzeti Alaptanterv tervezetét

Augusztus végén került nyilvánosságra a NAT-2018 tervezet. A tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban ezen alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

A CKP és a HAT a tervezet elvetését, és egy a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban a szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított, új NAT javaslat elkészítését indítványozza, amelyhez a CKP felajánlja „alterNATíva” című NAT koncepcióját.

3. A Szülői Hang felmérést indít a tanárhiányról

Folyamatosan érkeznek a hírek az ország minden részéből az egyre súlyosbodó tanárhiányról. Mivel a kormány és a KLIK folyamatosan tagadja a problémát, az érintetteket kérdezte meg a Szülői Hang a tapasztalataikról.

 

—–OKTÓBER—-

 

Közoktatás:

1. Az Országgyűlés előtt az Oktatási Minimum

38 ellenzéki képviselő határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az Oktatási  Minimum Programról.

2. Strassbourgi ítélet: jogellenes a tankönyvellátók ellehetetlenítése

A strassbourgi Emberi Jogok Európai Bizottsága (EJEB)  szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.

3. PDSZ aláírásgyűjtése a közoktatásban dolgozókért

Cél: a túlterhelés csökkentése és az ágazatban dolgozók béreinek rendezése.

CKP:

1. Közzétettük tagszervezeteink NAT-tal kapcsolatos véleményét

Október végéig 15 szakmai szervezetünk küldött az EMMI-nek, ill. az Oktatás 2030 munkacsoportnak alapvetően egybecsengő, de szakterületük vonatkozásában egymást kiegészítő véleményt – többet az adott szakterület más szervezetei is aláírtak.

 

—–NOVEMBER—-

Közoktatás:

1. Lezárult a NAT tervezet vitája

Az EMMI Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály tárgyszerű levélben reagált a CKP NAT-bírálatára. (A válaszlevél itt olvasható.) A levélből kiderül, hogy egy fontos kifogásunkat – amelyet több kisgyermekneveléssel foglalkozó szervezet is bírálatának középpontjába állított – figyelembe vették. Kikerült a tervezetből az “iskolaéretleneknek” tervezett előkészítő évfolyam. Az általunk bírált többi ponton nincs lényegi változás.

2. A kormány felismerte: a szakképzést át kell alakítani

A preferálandó iskolatípus a szakgimnázium lett, ahol lehetőség van a korában elvett közismereti órák visszaállítására is. A jogszabályok módosítása tavaly kezdődött, a legfontosabb módosítások tavaszra várhatók. A változásokhoz támogató hátteret keresnek, ennek érdekében létrehozták a Szakképzési Innovációs Tanácsot. A SZIT munkájában három pedagógusszakszervezet is részt vesz. Azt az őszi törvénymódosítást azonban, amelye szerint a szakképzési centrumokba a főigazgató mellé/fölé kancellárokat helyeznek, a szakszervezetek tiltakozása ellenére vezették be. A gazdasági szereplők közül az MGYOSZ készített átfogó javaslatot. (Részletesebben lásd cikkünket.)

CKP:

1. Tanárhiány: a szülői felmérés eredménye

A nem reprezentatív felmérésben 5281 szülői visszajelzés 45%-ában jeleztek súlyos tanárhiányt. Mivel a tanárhiány a település méretétől függetlenül jellemző, országos tanárhiányról beszélhetünk.

 

—–DECEMBER—-

Közoktatás:

1. A magán-tankönyvkiadás ellehetetlenítése

Módosították a tankönyvrendeletet: Nem lehet meghosszabbítani a tankönyvengedélyeket (speciális esetek kivételével); kettőnél több tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre adott területen.

2.A tanodákat betagolják a közoktatás rendszerébe

A tanodákat is állami felügyelet alá vonták, egyúttal pályázaton elnyerhető pénzt biztosítva az előírásokat betartó, a lehetőséget időben kihasználni tudó tanodák részére.  2019. január elsejétől a gyermekjóléti alapellátás egyik fajtája lesz a tanoda. Emellett körülbelül 200 tanodát támogatnak majd, tanodánként 12-15 millió forinttal. 2019. június végéig minden intézménynek  minősíttetnie kell magát, amely tanoda jellegű szolgáltatást végez.

 

CKP:

1. Prima Primissima: L. Ritók Nóra és Falus Iván

Két tagszervezetünk vezetője is díjat kapott: A Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván egyetemi tanár, a Tanárképzők Szövetségének vezetője kapta a Prima Primissima díjat. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője pedig Prima díjat kapott.

A  Prima Primissima Közönségdíjat L. Ritók Nóra kapta.

2. SNI-s szülői szervezetek sikere: bevezették a gyermekek otthongondozási díját

A Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület más civil szervezetek – köztük a Csak Együtt van Esély Csoport – támogatásával hosszú  küzdelemben, számos akcióval elérte, hogy a kormányzat elismeri a fogyatékos gyermek otthongondozását az ápoló családtag munkájának és nyugdíjjogosultságot szerző időnek. 2019. január 1-től bevezették a gyermek otthongondozási díját (GYOD), mely havi 100.000 Ft.