A CKP éves plenáris gyűlését 2026. április 21-én tartották hibrid formában. Az ülésen 20 szervezet képviseltette magát, közülük hatan online csatlakoztak.
A megbeszélés elején a jelenlévő szervezetek képviselői röviden beszámoltak aktuális tevékenységükről. Több szervezet is kiemelte a kormányzati intézkedésekből adódó nehézségeket, ugyanakkor az áprilisi szavazás eredményeképpen megváltozott politikai helyzet számukra is reményre adott okot a jövőbeli terveket illetően.
Juhász Ágnes előterjesztette a 2025-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót. A CKP forrásait továbbra is a CKP Alapítvány a Tanszabadságért kezeli. A pénzügyi beszámolót a plenáris gyűlés egyhangúan elfogadta, 1 tartózkodással. Az Alapítvány hivatalos pénzügyi beszámolója május végén a honlap alapítványi aloldalán olvasható lesz.
Ezután tájékoztatta a megjelenteket a CKP jelenlegi, aggodalomra okot adó anyagi helyzetéről. A szervezet vagyona jelenleg közel 1,5 millió forint, amiből az éves fizetési kötelezettségek levonása után mintegy 1 millió forinttal gazdálkodhatnak. Mivel a korábbi AIT (Aquincum Institute of Technology) támogatás a következő legalább két évben nem számíthatunk, a magánadományokból befolyó pénz minden erőfeszítésünk ellenére minimális, működésre fordítható pályázati forráshoz nem jutunk, a szervezetek megszavazták a tagdíjfizetési kötelességet, ám ezek befizetése lassan halad. Juhász Ágnes figyelmeztetett: amennyiben nem sikerül a tagdíjakat maradéktalanul beszedni és emellett alternatív forrásokat felkutatni, a szervezet az idei év őszétől nem fog tudni működni.
Ezt követően Juhász Ágnes összefoglalta a CKP 2025-ös tevékenységéről írásban kiküldött szakmai beszámolót. A beszámoló itt olvasható.
A CKP a tavalyi évben is erőteljes szakmai munkát végzett, és két komoly anyagot mutatott be: a „100 pontban 2025” című oktatáspolitikai beavatkozási javaslatokat, valamint egy, a kormányváltást követő azonnali teendőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A honlapon számos cikk, nyílt levél (pl. Bódis Krisztáról), a NAT-vizsgás levelezés, és a javaslatcsomagok háttéranyagai jelentek meg. A szervezet beszámolt különböző előadásokról (pl. Susánszky Pál tüntetéskutatása) és nemzetközi jelentéseket (pl. OECD) is szemlézett. Saját témáik mellett az oktatási és civil mozgalmak híreit is közvetítették, folyamatosan vezették az események kronológiáját, és előre jelezték a várható történéseket. Az Önfejlesztő Közösségek projekt nyolc alkalommal tartott tematikus workshopot. A szervezet hét alkalommal véleményezett jogszabályokat, és 2025-ben az eddigiekhez képest ezen a téren komoly sikereket értek el. A tagszervezeteket és az aktivistákat két levelezőlistán tájékoztatták, illetve kérdezték meg a véleményüket. A Faliújság is aktív maradt, jelenleg valamivel több mint 200 feliratkozóval működik.
Juhász felvetette: fontos lenne, hogy a tagszervezetek járuljanak hozzá az elkészült anyagok ismertté tételéhez. Várhatóan sokan fordulnak majd javaslataikkal az új kormányzathoz – ennek során vegyék figyelembe és lehetőség szerint jelenítsék meg a 100 pontot és az azonnali intézkedéseket. Arra kérte a résztvevőket, hogy figyeljék a közösen használt levelezőlistát, és osszák meg ott saját oktatáspolitikai javaslataikat, lehetőleg még mielőtt azt közzétennék, hogy kiderülhessen a javaslatok esetleges más területekre tett hatása.
A beszámolóhoz hozzászólás nem érkezett.
A 2026-os évre vonatkozó stratégiához, mely pontokba szedve itt található, Ercse Kriszta tett szóbeli kiegészítést. Az évek óta változatlan – az edukációt, a szakmai támogatást, a szakmapolitikai diskurzust, a dokumentumalkotást, a médiajelenlétet és a CKP megerősítését célzó – stratégiába a megváltozott politikai környezethez igazodva bekerült egy új elem, a kormányzattal való konsturktív szakmai és partneri együttműködés. A szervezet nevesített egy olyan feladatot is, amelyet eddig is magáénak érzett, de most reális esélyt lát a megvalósítására: ez az aktív szerepvállalás a részvételiség kialakításának folyamatában. A stratégiát a kiegészítéssel együtt egy tartózkodással elfogadták.
Ezután Dömsödy Andrea mutatta be a CKP-ra mint szervezetre vonatkozó tervezett tevékenységeket. Három fő témát hozott a közös gondolkodásba: a munkacsoportok létrehozását, a bővítés stratégiáját és a CKP külső szervezetekben való képviseletét.
A munkacsoportok kapcsán felidézték a 2016-os alapstruktúrát, amikor három munkacsoport működött: a rendszerszintű (hosszú távú szakmai anyagok, pl. Kockás könyv), az azonnali (aktuálpolitikai reakciók) és az akció (utcai demonstrációk). Jelenleg leginkább az „azonnali” munkacsoport működik aktívan, amely a kormányzati intézkedésekre reagál. Felmerült a rendszerszintű munkacsoport újraélesztése , illetve egy ideiglenes „motivációs – beszervezési és mozgósítási” munkacsoport létrehozása az aktivitás növelése és további szervezetek bevonása érdekében. A munkacsoporti munkával kapcsolatban a meglévő levelezőlisták mellett felmerült egy új, úgynevezett „dashboard” típusú, interaktív informatikai csatorna létrehozásának ötlete is a jobb információáramlás érdekében.
A képviselettel kapcsolatban az az alapvető gond, hogy a CKP több ernyőszervezetnek is tagja, de a kapacitáshiány miatt nehezen tudják képviseltetni magukat. Delegáltakat kellene találni a Civilizáció nevű ernyőszervezetbe , a Gyermekjogi Civil Koalíció oktatási munkacsoportjába, az SNI-vel foglalkozó projektbe , valamint a Fővárosi Közgyűlés munkacsoportjaiba (pl. Fiatal Budapestért).
Ercse Kriszta röviden felvázolta a CKP szakmai vitasorozatának ötletét. Jelenleg számos eltérő, sokszor egymással nehezen kibékíthető szakmai anyag és jövőkép született az oktatásról (pl. a CKP 100 pontja, Lányi Andrásék „felforgatókönyve”, a Horváth Ádám nevével fémjelzett Tanulás és oktatás 2035-ben és Radó Péter anyagai). Ezért a javaslat egy nyílt, jól artikulált, nyilvános szakmai vitasorozat megszervezése, ahol ezeket a koncepciókat (és a mögöttük meghúzódó gondolkodásmódot) ütköztetik. A felek kicserélnék az anyagaikat, és egységes szempontrendszer mentén vitatkoznának (pl. egyéni tanulási utak, méltányosság értelmezése).
A plenáris ülés során két ponton alakult ki élesebb vita és véleménykülönbség.
Az egyik ilyen a tagbővítés dilemmája volt. A jelenleg 50-60 tagot számláló platform célzottan szólítana meg új vagy korábban passzív szervezeteket. Az ellenvéleményt megfogalmazók szerint azonban nem pusztán a létszámnövelés a cél. Tisztázni kell és „reklámanyagban” is kommunikálni, hogy milyen szakmai előnyökkel jár a csatlakozás (pl. sokféle nézőpont találkozása), és nem csupán a közös politikai ellenállás a kapocs.
A másik vita a leendő kormányzattal való viszony témájában történt. Megoszlottak a vélemények arról, hogyan juttassák el a CKP anyagait a az új szereplőkhöz (pl. Magyar Péterhez). Erős ellenvéleményként fogalmazódott meg, hogy a demokratikus érdekérvényesítés nem épülhet informális lobbizásra. A CKP-nak nem az a dolga, hogy magára vonja a politikusok figyelmét, hanem az, hogy felépítse saját szakmai bázisát, transzparens vitákat folytasson le, és megvárja (vagy kikényszerítse), amíg egy jövőbeli kormány létrehoz egy legitim felületet a civil partnerségre.
A plenáris ülés végül négy órányi közös gondolkodás után sikeresen zárult.