A TISZA Párt győzelme után középpontba került az oktatásügy. 10 év hiábavalónak tűnő munkája után a Civil Közoktatási Platform is bízhat abban, hogy segíteni tudja a számára fontos szemlélet és értékek megjelenését az oktatásban. A miniszter személye mellett erre az is biztosíték, hogy a TISZA választási programjának közoktatásról szóló fejezete nagymértékben épül javaslatainkra.
Az alábbi cikkben összevetettük a TISZA programját a tavalyi év végén elkészült, a párt számára is eljuttatott azonnali javaslatcsomagunkkal. A tartalmi egyezések mellett természetesen vannak különbségek is. Ezek legtöbbje a különböző részletezettségből fakad. A TISZA programjában a közoktatás terén megjelenő, az összehasonlításban nem szereplő elemek lényege általában megfelel a CKP azonnali programjában szereplő elemeknek. Lényegi eltérést csak az egyházi iskolák esetében látunk, ugyanis a TISZA programja kimondja, hogy „Az egyházi intézményfenntartóknak továbbra is biztosítjuk az eddigi működés feltételeit.” Ezzel szemben az azonnali program az egyházi intézményátvételek 2009-es szabályainak helyreállítását és felülvizsgálatot javasol.
A szak- és felnőttképzés programja a köznevelésénél kevésbé kidolgozott, az eltérések többsége valószínűleg ebből ered. Reméljük, hogy az oktatási kormányzattal ezeken a területeken is ki tud alakulni szakmai párbeszéd.
Köszönjük mindazon CKP-s és azon kívüli szakemberek, oktatási szereplők munkáját, akik részt vettek dokumentumaink létrehozásában!
A TISZA Párt választási programja oktatási fejezetének és a CKP azonnali intézkedéscsomagjának összevetése
1. Önálló Oktatási Minisztérium létrehozása
Mindkét dokumentum kiemelt célként kezeli az oktatás önálló minisztériumi szintre emelését.
AZONNALI: „Önálló Oktatási Minisztérium vagy az oktatás mellett rokonágazatokat (kultúra, tudomány, ifjúság, sport…) is képviselő minisztérium létrehozása a négy alágazatért felelős egyenrangú (helyettes) államtitkárságokkal…”
TISZA: „Önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre…” „Az oktatást önálló minisztérium fogja irányítani.”
2. A tankötelezettség korhatárának emelése
A tankötelezettség felső korhatárát mindkét program 18 évben határozza meg.
AZONNALI: „Tankötelezettség azonnali felemelése 18 éves korig…”
TISZA: „A tankötelezettségi korhatárt 18 évre emeljük.”
3. Az intézményi és igazgatói autonómia visszaállítása
Közös pont az iskolák gazdálkodási és szakmai önállóságának, valamint az igazgatók jogköreinek visszaadása.
AZONNALI: „Az iskolák számára önálló költségvetés biztosítása, az igazgatók (intézményvezetők) számára döntési jogkörök visszaadása…”
TISZA: „Visszaadjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját; az igazgatók érdemi munkáltatói és gazdálkodói jogosítványokat kapnak.”
4. Szabad tankönyvválasztás / Tankönyv-monopólium megszüntetése
Mindkét anyag fontosnak tartja, hogy az iskolák és pedagógusok szabadabban választhassanak taneszközöket.
AZONNALI: „A szabad tankönyvválasztás megvalósítása érdekében a jegyzékre kerülés tantárgyanként maximált számának eltörlése, a tankönyv-engedélyezés rendszerének újraindítása…”
TISZA: „Megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot; erős minőségbiztosítással megtámogatott, sokszereplős taneszközpiacot építünk ki.”
5. Részvétel az Erasmus és Horizont (Horizon) programokban
A felsőoktatás és a tudomány nemzetközi vérkeringésébe való visszatérés is mindkét helyen megjelenik.
AZONNALI: „A felsőoktatási és a KEKVA-törvény módosítása, különös tekintettel […] az Erasmus és Horizont programokba való újbóli bekapcsolódás követelményeire”
TISZA: „Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.”
6. Társadalmi és szakszervezeti párbeszéd
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonása a döntéshozatalba mindkét javaslatcsomagban sarkalatos pont. Mindkét dokumentum szakítana azzal a gyakorlattal, amely mellőzi az érdekképviseleteket, és visszaemelné őket az érdemi döntéshozatalba.
AZONNALI: „A társadalmi – szakmai egyeztetések rendszere újraszervezésének elindítása az érintettek részvételének biztosítása jegyében”
TISZA: „A minisztérium érdemi együttműködést alakít ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonja azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.”
7. Segítő szakemberek
Mindkét dokumentum felismeri a nevelést és oktatást segítő szakemberek kapacitásának hiányát, és a valós szükségletekhez igazítaná azt. Mindkét anyag specifikusan és nevesítve is kitér a pedagógiai asszisztensekre, akiknek a jelenléte kritikus a differenciált oktatásban és az SNI/BTMN gyerekek integrációjában.
AZONNALI: „Koncepció kidolgozása a pszichológusok, fejlesztést folytató pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők létszámának, feladatkörének a szükségletekhez igazítására…”
TISZA: „Országos programot indítunk az iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és pedagógiai asszisztensek számának növelésére; a finanszírozást a valós szükségletekhez igazítjuk.”
8. Az SNI és BTMN tanulók esélyteremtése és ellátása
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztésének garantálása szintén közös cél.
AZONNALI: „A szakértői bizottsági határozatokban a vizsgált SNI, BTMN minősítésű gyermekek, tanulók fejlesztésére kötelezően fordítandó óraszámok rögzítése és megvalósulásuk ellenőrzése…”
TISZA: „Kötelező esélyteremtő minimumokat határozunk meg (SNI/BTMN-ellátás, fejlesztő órák, szakszolgálati kapacitás…)[…] és biztosítjuk az ehhez szükséges finanszírozást.”
9. Felsőoktatási autonómia
Bár a megoldási javaslat mértéke eltér (az AZONNALI módosítana, a TISZA megszüntetne), mindkét program célkeresztjében ott van az alapítványi modell átalakítása a felsőoktatásban. A felsőoktatásban a KEKVA-modell kritikája mellett mindkét dokumentum nevesíti a szenátusok (az egyetemi autonómia hagyományos testületei) jogköreinek védelmét vagy visszaállítását.
AZONNALI: „A felsőoktatási és a KEKVA-törvény módosítása, különös tekintettel a kuratóriumok működése átláthatóságának és elszámoltathatóságuknak biztosítására…”
TISZA: „Megszüntetjük a KEKVA-modellt, visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját.”
10. Szakképzett óvodapedagógusok biztosítása az óvodákban egész nap
Mindkét dokumentum határozottan kiáll amellett, hogy a gyerekekkel az óvodában töltött teljes idő alatt (délután is) megfelelő végzettségű szakember foglalkozzon.
AZONNALI: „Óvodában szakképzett óvodapedagógus foglalkoztatásának újbóli előírása a délutáni időszakra is; óvodai nevelő középfokú végzettségűek óvodapedagógusként való foglalkoztathatóságának tiltása”
TISZA: „Biztosítjuk, hogy az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
11. Rugalmas óvodai átmenet és rendszer
A rugalmasság bevezetése a kisgyermekkori nevelésben és az intézmények közötti átmenetben mindkét helyen megjelenik.
AZONNALI: „A kötelező óvodáztatás alapelvének megőrzése mellett a belépés szabályainak, valamint az óvodába járás rugalmas kezelésének biztosítása;”
TISZA: „Bővítjük a korai fejlesztés kapacitását; rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenetet alakítunk ki.”
12. Bérrendezés (pedagógusok és nevelést segítők)
A bérek rendezése, értékállósága, és kiemelten a nem pedagógus munkakörben dolgozó (NOKS / nevelést és oktatást segítő) munkatársak fizetésének emelése mindkét programban szerepel.
AZONNALI: „NOKS és technikai dolgozók béremelése; pedagógusok és egyéb oktatásban dolgozók bére értékállóságának biztosítása”
TISZA: „A szakmai szervezetekkel együttműködve többéves, kiszámítható bérfelzárkóztatást hajtunk végre.” „25%-kal növeljük a nevelést és oktatást segítő dolgozók bérét.”
13. A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése
A pedagógusok óraterhelésének mérséklése egyértelmű közös cél.
AZONNALI: „Pedagógusok 2011 előtti kötelező tanítási óraszámának visszaállítása és a túlmunka kifizetése”
TISZA: „Csökkentjük az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot.”
14. Depolitizálás és a tankerületi rendszer átalakítása
Mindkét program felülvizsgálná és radikálisan átalakítaná a jelenlegi központosított fenntartói és irányítási rendszert. Alapvető problémaként tekint a politikai kinevezettekre, és a szakmai/etikai alapú vezetőválasztás mellett teszi le a voksát.
AZONNALI: „A jelenlegi köznevelési és szakképzési fenntartók és irányítók (KK, NSZFH, tankerületek, centrumok, egyetemek) szerepének felülvizsgálata, hatáskörük ideiglenes szabályozása a centralizált fenntartói szerkezet megszüntetéséig elkerülhetetlenül szükséges átmenet idejére”
TISZA: „Radikálisan átalakítjuk a Klebelsberg Központ működését és hatáskörét…” „a tankerületeket megszabadítjuk a politikai befolyástól.”
15. Dereguláció és szakmai szabadság
Bár a súlypontok eltérnek, mindkét program lazítana a jelenlegi, erősen központosított tantervi előírásokon, és nagyobb szabadságot adna a pedagógusoknak a tanítás megszervezésében. A felesleges előírások, hivatali utasítások megszüntetése és a pedagógusok/intézmények terheinek mérséklése szintén közös célkitűzés.
AZONNALI: „Kerettantervek kötelezőségének megszüntetése”; „az intézményi tanulásszervezési szabályok (pl. tanórák hossza, csoportok összetétele) erőteljes deregulációja”.
TISZA: „Partnernek tekintjük a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, és velük egyetértésben módosítjuk a Nemzeti Alaptantervet (NAT)…”; „Kiterjesztjük az iskolák és pedagógusok módszertani szabadságát.”.
16. A szakképzés irányításának egységesítése
A szakképzés leválasztása helyett mindkét javaslat az egységes, oktatásért felelős tárca (minisztérium) alá rendelné vissza ezt a területet is.
AZONNALI: „Az oktatás egységes ágazati irányításának megvalósítása a négy alágazat – közoktatás, szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés – megfelelő súlyának és önállóságának biztosításával…”.
TISZA: „A szakképzést ismét a közoktatás részévé tesszük, annak irányítása az oktatásért felelős minisztérium alá kerül.”.
17. Szakképzés intézményrendszere és tartalma
Az intézményrendszerre vonatkozó intézkedésekben jelentős az eltérés. Bár hosszú távon a CKP is a szakképzésbe való későbbi belépést tartja elérendőnek, az intézményrendszer megváltoztatását most nem tartjuk időszerűnek. Amennyiben a szakmatérkép a korábbi szakmaszerkezeti döntés visszahozását, vagyis az iskolai képzési lehetőségeknek a pillanatnyi munkaerőpiaci igényekhez való igazítását jelenti, azt messzemenően ellenezzük.
AZONNALI: „Szakképzési centrumokban a kancellári rendszer megszüntetése, a módosított hatásköri szabályok szerinti főigazgatói és gazdasági vezetői állásokra pályázatok kiírása”.
TISZA: „Újragondoljuk a szakképzés intézményrendszerét, a technikumi érettségit és a pályaválasztás időzítését, hogy nyitva maradjanak a továbbtanulási utak.”
„Országos, ágazatonként működő szakmai grémiumokkal évente frissülő szakmatérképet készítünk.”
18. A pedagógusképzés és továbbképzés megújítása
Az alapképzés és a már pályán lévő tanárok továbbképzésének reformja szintén közös célkitűzés – bár a pedagógusképzés reformja jellegénél fogva az azonnali intézkedésekben nem szerepel, a 100 pontban azonban kiemelt feladatnak jelöli meg a pedagógusképzés tartalmi átalakítását.
AZONNALI: „A pedagógus-továbbképzés sokszereplős rendszerének és nagyobb rugalmasságának visszaállítása, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Oktatási Hivatal monopóliumainak megszüntetése”.
TISZA: „Korszerűsítjük a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, átalakítjuk annak intézményrendszerét.”; „Átfogó – tartalmi és strukturális – modernizációs programot készítünk a pedagógusképzésre, pedagógus-továbbképzésre…”.
19. Felnőttképzés és élethosszig tartó tanulás
A felnőttkori tanulás rendszerének megerősítése és hozzáférhetővé tétele mindkét dokumentumban kiemelt helyen szerepel, azonban az azonnali intézkedésekben részletesebben, konkrétabban jelennek meg a teendők, mint a TISZA programjában. A TISZA programjából nem látszik egyértelműen a felnőttképzés kettős célja, és nem foglalkozik a közművelődést érintő feladatokkal.
AZONNALI: „A felnőttkori tanulás célrendszerének rögzítése, a kettős – gazdasági és egyéni/társadalmi – cél egyértelművé tétele”; „az alacsony képzettségűeknek az alapkészségekhez, illetve a digitális, valamint a munkába álláshoz elengedhetetlen kompetenciákhoz jutáshoz és a támogató szolgáltatásokhoz való jogának deklarálása”. „„A Nemzeti Művelődési Intézet és a hozzárendelt képzés- és támogatásfelügyelet visszavétele állami kézbe.”
TISZA: „A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé tesszük, amely minden ember számára elérhető.”.
20. Szociális támogatások és esélyegyenlőség
A hátrányos helyzetű és rászoruló tanulók/hallgatók anyagi támogatásának kiterjesztése mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tetten érhető.
AZONNALI: „Az oktatáshoz kapcsolódó szociális támogatások kiterjesztése a technikumok és szakképző iskolák mellett a gimnáziumra, a szakiskolára, a szakképzésben az előkészítő évfolyamokra, a műhelyiskolára és a Dobbantóra”.
TISZA: „…erősítjük az oktatás esélyteremtő szerepét.”; „Magasabb szociális ösztöndíjat biztosítunk a rászorulóknak.”.
21. Adatalapú oktatásirányítás és visszacsatolás
Mindkét anyag hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszert adatokra, mérésekre és azok elemzésére (visszacsatolásra) kell építeni. Az Azonnali emellett külön foglalkozik az eKréta rendszerrel és az adatbiztonsággal.
AZONNALI: Fontosnak tartják „Az intézkedések érdemi megalapozása vitákkal, felmérésekkel és hatásvizsgálatokkal; hatásuk nyomon követését, a visszacsatolást…”. Továbbá a méréseknél céljuk a „hozzáférés biztosítása elemzések végzésére”. „„Az oktatási nyilvántartás (eKréta) szabályozásának adatvédelmi, valamint célszerűségi és hatékonysági szempontú áttekintése”.
TISZA: Egyértelműen rögzítik: „Nyílt adatokra épülő, mérésre és visszacsatolásra támaszkodó, rugalmasan fejleszthető oktatási rendszert építünk ki.”. Ezen felül „Nyilvános, fejlesztést támogató adat-ökoszisztémát hozunk létre (iskolai, mérési, vizsga- és beiskolázási adatok összekapcsolása)…”.
21. Háttérintézmények érdemi bevonása és tiszta feladatköre
A minisztérium munkáját támogató szakmai háttérintézmények szerepének és profiljának tisztázása mindkét javaslatban helyet kapott.
AZONNALI: Szükségesnek látják „A döntés-előkészítésben kulcsszerepet játszó, tudástermelő háttérintézmények: oktatáskutatás és -fejlesztés, stratégiai tervezés, szakmai támogatás intézményrendszere kialakításának megkezdése” nevű folyamatot.
TISZA: Hasonlóan fogalmaznak: „A központi feladatokat a minisztériumi irányítási feladatokon túl tiszta profilú háttérintézményekre osztjuk.”.
22. Szegregáció elleni fellépés és inklúzió nyomon követése
Az esélyegyenlőség biztosításán (amit már korábban is érintettünk) túl, a szegregáció konkrét felszámolása és monitorozása is mindkét szövegben megjelenik.
AZONNALI: Követelik a „szegregációra alkalmat adó jogszabályi rendelkezések eltörlése” megvalósulását.
TISZA: Az adatrendszerüket „külön inklúziós mutatókkal (szegregáció, SNI/BTMN ellátottság, lemorzsolódás)” egészítenék ki.
23. A technikumi érettségi és a szakképzésből való továbbtanulás
Mindkét dokumentum problémásnak tartja a szakképzés jelenlegi érettségi rendszerét, és fontosnak tartja, hogy a továbbtanulási utak nyitva maradjanak a szakmát tanuló fiatalok előtt. Nem világos, hogy a TISZA dokumentumában mit jelent a pályaválasztás időzítésének újragondolása.
AZONNALI: Célja a „Teljes értékű érettségi lehetőségének visszaállítása a 12. év végén a technikumokban” , valamint a „Nappali érettségiszerzés újbóli lehetősége a szakmai vizsga után”.
TISZA: Vállalják, hogy „Újragondoljuk a szakképzés intézményrendszerét, a technikumi érettségit és a pályaválasztás időzítését, hogy nyitva maradjanak a továbbtanulási utak.” .
24. Szakszolgálati kapacitások és szakértői bizottságok megerősítése
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek (SNI, BTMN) vizsgálatát és fejlesztését végző hálózat megerősítése és finanszírozásának javítása szintén közös pont.
AZONNALI: Szükségesnek látják „A szakértői bizottságok pénzügyi feltételeinek, szakember-ellátottságának javítása” lépést.
TISZA: „Kötelező esélyteremtő minimumokat határozunk meg (SNI/BTMN-ellátás, fejlesztő órák, szakszolgálati kapacitás…)[…] és biztosítjuk az ehhez szükséges finanszírozást.” .
25. Digitális kompetenciák fejlesztésének hangsúlyozása
A 21. századi kihívásokra reagálva mindkét anyag kiemeli a digitális készségek fejlesztését, bár némileg más oktatási szakaszokra fókuszálva.
AZONNALI: A felnőttkori tanulásnál rögzítik „az alacsony képzettségűeknek az alapkészségekhez, illetve a digitális, valamint a munkába álláshoz elengedhetetlen kompetenciákhoz jutáshoz […] való jogának deklarálása” szándékát , valamint a „digitális képzésekben való részvételt lehetővé tevő eszközök, internethasználat biztosítása” feladatot.
TISZA: A közoktatásban „a módosított nemzeti alaptanterv szerinti követelményrendszer alapja a nyelvi–természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lesz” , továbbá „A pedagógusképzésben kiemelt szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése.” .
26. Szakértői támogatás biztosítása az intézményeknek
Mindkét javaslatcsomag felismeri, hogy a fejlesztéseket és az oktatási tervek megvalósítását az intézmények számára nyújtott külső szakmai/szakértői támogatással kell segíteni.
AZONNALI: Hangsúlyozzák az „intézmények és a pedagógusok segítését, a változtatások alkalmazására képessé tételét szolgáló mechanizmus megalapozása” fontosságát.
TISZA: Az értékelések kapcsán rögzítik: „A külső értékelések eredményei megjelennek az iskolafejlesztési tervekben, amelyek megvalósításához szakértői támogatást adunk az intézmények számára.” .
27. Átláthatóság (transzparencia) és elszámoltathatóság megteremtése
Legyen szó pénzügyekről, alapítványi egyetemekről vagy igazgatói kinevezésekről, a transzparencia követelménye mindkét program alappillére.
AZONNALI: Célkitűzés a „Korrupcióellenes intézkedések és vizsgálatok” indítása , a „kuratóriumok működése átláthatóságának és elszámoltathatóságuknak biztosítására” irányuló törvénymódosítás , valamint „Az igazgatói, intézményvezetői pályáztatás átláthatóvá és demokratikussá tétele”.
TISZA: Rendszerszinten vállalják: „az oktatásfinanszírozást átláthatóvá tesszük”. Ezt a felsőoktatásban is érvényesítenék: „Nyitott és átlátható egyetemi rendszert építünk” , „Átlátható vezetőválasztást […] biztosítunk” , a tudományterületen pedig „Új, átlátható törvényt készítünk”.
28. Stabil, biztosított finanszírozási háttér és költségvetési garanciák
Az oktatás alulfinanszírozottságának megszüntetése és a biztos források garantálása (mind központi, mind intézményi szinten) közös pont.
AZONNALI: Azonnali alapfeltételként határozza meg: „Költségvetési forrás biztosítása” , illetve „Az iskolák számára önálló költségvetés biztosítása”.
TISZA: Kiszámítható, növekvő pályát ígér: „Többéves finanszírozási pályát alakítunk ki; a GDP-arányos támogatást lépcsőzetesen az uniós/OECD-átlag közelébe visszük”.
29. A pedagóguspálya társadalmi megbecsültségének helyreállítása
A pedagógusok munkakörülményeinek javításán túl (amit már érintettünk) mindkét javaslat külön hangsúlyt fektet a szakma presztízsének és a tanárok iránti bizalomnak a visszaépítésére.
AZONNALI: A teljes intézkedéscsomagot egy új időszak kezdeteként, „Bizalomerősítést és kármentést szolgáló intézkedések” formájában definiálja.
TISZA: Explicit célként tűzi ki: „Jelentősen növeljük a pedagóguspálya vonzerejét és megtartóképességét.” , amihez hozzáteszi, hogy „Szemléletformáló kampányt indítunk az oktatás, az oktatásban dolgozók és a pedagógusok jobb megbecsülése érdekében.”.
Az összehasonlítást készítette Hay Anna Klára.