A TISZA Párt győzelme után középpontba került az oktatásügy. 10 év hiábavalónak tűnő munkája után a Civil Közoktatási Platform is bízhat abban, hogy segíteni tudja a számára fontos szemlélet és értékek megjelenését az oktatásban. A miniszter személye mellett erre az is biztosíték, hogy a TISZA választási programjának közoktatásról szóló fejezete nagymértékben épül javaslatainkra.
Az alábbi cikkben összevetettük a TISZA programját a tavalyi év végén elkészült, a párt számára is eljuttatott javaslatcsomagunkkal. A tartalmi egyezések mellett természetesen vannak különbségek is, különösen a szak- és felnőttképzés esetén. Reméljük, hogy az oktatási kormányzattal ezeken a területeken is ki tud alakulni szakmai párbeszéd.
Köszönjük mindazon CKP-s és azon kívüli szakemberek, oktatási szereplők munkáját, akik részt vettek dokumentumaink létrehozásában.
A TISZA Párt választási programja oktatási fejezetének és a CKP azonnali intézkedéscsomagjának összevetése
1. Önálló Oktatási Minisztérium létrehozása
Mindkét dokumentum kiemelt célként kezeli az oktatás önálló minisztériumi szintre emelését.
AZONNALI: „Önálló Oktatási Minisztérium vagy az oktatás mellett rokonágazatokat (kultúra, tudomány, ifjúság, sport…) is képviselő minisztérium létrehozása a négy alágazatért felelős egyenrangú (helyettes) államtitkárságokkal…”
TISZA: „Önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre…” „Az oktatást önálló minisztérium fogja irányítani.”
2. A tankötelezettség korhatárának emelése
A tankötelezettség felső korhatárát mindkét program 18 évben határozza meg.
AZONNALI: „Tankötelezettség azonnali felemelése 18 éves korig…”
TISZA: „A tankötelezettségi korhatárt 18 évre emeljük.”
3. Az intézményi és igazgatói autonómia visszaállítása
Közös pont az iskolák gazdálkodási és szakmai önállóságának, valamint az igazgatók jogköreinek visszaadása.
AZONNALI: „Az iskolák számára önálló költségvetés biztosítása, az igazgatók (intézményvezetők) számára döntési jogkörök visszaadása…”
TISZA: „Visszaadjuk az intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját; az igazgatók érdemi munkáltatói és gazdálkodói jogosítványokat kapnak.”
4. Szabad tankönyvválasztás / Tankönyv-monopólium megszüntetése
Mindkét anyag fontosnak tartja, hogy az iskolák és pedagógusok szabadabban választhassanak taneszközöket.
AZONNALI: „A szabad tankönyvválasztás megvalósítása érdekében a jegyzékre kerülés tantárgyanként maximált számának eltörlése, a tankönyv-engedélyezés rendszerének újraindítása…”
TISZA: „Megszüntetjük az állami tankönyv-monopóliumot; erős minőségbiztosítással megtámogatott, sokszereplős taneszközpiacot építünk ki.”
5. Részvétel az Erasmus és Horizont (Horizon) programokban
A felsőoktatás és a tudomány nemzetközi vérkeringésébe való visszatérés is mindkét helyen megjelenik.
AZONNALI: „A felsőoktatási és a KEKVA-törvény módosítása, különös tekintettel […] az Erasmus és Horizont programokba való újbóli bekapcsolódás követelményeire”
TISZA: „Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.”
6. Társadalmi és szakszervezeti párbeszéd
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonása a döntéshozatalba mindkét javaslatcsomagban sarkalatos pont. Mindkét dokumentum szakítana azzal a gyakorlattal, amely mellőzi az érdekképviseleteket, és visszaemelné őket az érdemi döntéshozatalba.
AZONNALI: „A társadalmi – szakmai egyeztetések rendszere újraszervezésének elindítása az érintettek részvételének biztosítása jegyében”
TISZA: „A minisztérium érdemi együttműködést alakít ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonja azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.”
7. Segítő szakemberek
Mindkét dokumentum felismeri a nevelést és oktatást segítő szakemberek kapacitásának hiányát, és a valós szükségletekhez igazítaná azt. Mindkét anyag specifikusan és nevesítve is kitér a pedagógiai asszisztensekre, akiknek a jelenléte kritikus a differenciált oktatásban és az SNI/BTMN gyerekek integrációjában.
AZONNALI: „Koncepció kidolgozása a pszichológusok, fejlesztést folytató pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők létszámának, feladatkörének a szükségletekhez igazítására…”
TISZA: „Országos programot indítunk az iskolapszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és pedagógiai asszisztensek számának növelésére; a finanszírozást a valós szükségletekhez igazítjuk.”
8. Az SNI és BTMN tanulók esélyteremtése és ellátása
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztésének garantálása szintén közös cél.
AZONNALI: „A szakértői bizottsági határozatokban a vizsgált SNI, BTMN minősítésű gyermekek, tanulók fejlesztésére kötelezően fordítandó óraszámok rögzítése és megvalósulásuk ellenőrzése…”
TISZA: „Kötelező esélyteremtő minimumokat határozunk meg (SNI/BTMN-ellátás, fejlesztő órák, szakszolgálati kapacitás…)[…] és biztosítjuk az ehhez szükséges finanszírozást.”
9. Felsőoktatási autonómia
Bár a megoldási javaslat mértéke eltér (az AZONNALI módosítana, a TISZA megszüntetne), mindkét program célkeresztjében ott van az alapítványi modell átalakítása a felsőoktatásban. A felsőoktatásban a KEKVA-modell kritikája mellett mindkét dokumentum nevesíti a szenátusok (az egyetemi autonómia hagyományos testületei) jogköreinek védelmét vagy visszaállítását.
AZONNALI: „A felsőoktatási és a KEKVA-törvény módosítása, különös tekintettel a kuratóriumok működése átláthatóságának és elszámoltathatóságuknak biztosítására…”
TISZA: „Megszüntetjük a KEKVA-modellt, visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját.”
10. Szakképzett óvodapedagógusok biztosítása az óvodákban egész nap
Mindkét dokumentum határozottan kiáll amellett, hogy a gyerekekkel az óvodában töltött teljes idő alatt (délután is) megfelelő végzettségű szakember foglalkozzon.
AZONNALI: „Óvodában szakképzett óvodapedagógus foglalkoztatásának újbóli előírása a délutáni időszakra is; óvodai nevelő középfokú végzettségűek óvodapedagógusként való foglalkoztathatóságának tiltása”
TISZA: „Biztosítjuk, hogy az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
11. Rugalmas óvodai átmenet és rendszer
A rugalmasság bevezetése a kisgyermekkori nevelésben és az intézmények közötti átmenetben mindkét helyen megjelenik.
AZONNALI: „A kötelező óvodáztatás alapelvének megőrzése mellett a belépés szabályainak, valamint az óvodába járás rugalmas kezelésének biztosítása;”
TISZA: „Bővítjük a korai fejlesztés kapacitását; rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenetet alakítunk ki.”
12. Bérrendezés (pedagógusok és nevelést segítők)
A bérek rendezése, értékállósága, és kiemelten a nem pedagógus munkakörben dolgozó (NOKS / nevelést és oktatást segítő) munkatársak fizetésének emelése mindkét programban szerepel.
AZONNALI: „NOKS és technikai dolgozók béremelése; pedagógusok és egyéb oktatásban dolgozók bére értékállóságának biztosítása”
TISZA: „A szakmai szervezetekkel együttműködve többéves, kiszámítható bérfelzárkóztatást hajtunk végre.” „25%-kal növeljük a nevelést és oktatást segítő dolgozók bérét.”
13. A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése
A pedagógusok óraterhelésének mérséklése egyértelmű közös cél.
AZONNALI: „Pedagógusok 2011 előtti kötelező tanítási óraszámának visszaállítása és a túlmunka kifizetése”
TISZA: „Csökkentjük az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot.”
14. Depolitizálás és a tankerületi rendszer átalakítása
Mindkét program felülvizsgálná és radikálisan átalakítaná a jelenlegi központosított fenntartói és irányítási rendszert. Alapvető problémaként tekint a politikai kinevezettekre, és a szakmai/etikai alapú vezetőválasztás mellett teszi le a voksát.
AZONNALI: „A jelenlegi köznevelési és szakképzési fenntartók és irányítók (KK, NSZFH, tankerületek, centrumok, egyetemek) szerepének felülvizsgálata, hatáskörük ideiglenes szabályozása a centralizált fenntartói szerkezet megszüntetéséig elkerülhetetlenül szükséges átmenet idejére”
TISZA: „Radikálisan átalakítjuk a Klebelsberg Központ működését és hatáskörét…” „a tankerületeket megszabadítjuk a politikai befolyástól.”
15. Dereguláció és szakmai szabadság
Bár a súlypontok eltérnek, mindkét program lazítana a jelenlegi, erősen központosított tantervi előírásokon, és nagyobb szabadságot adna a pedagógusoknak a tanítás megszervezésében. A felesleges előírások, hivatali utasítások megszüntetése és a pedagógusok/intézmények terheinek mérséklése szintén közös célkitűzés.
AZONNALI: „Kerettantervek kötelezőségének megszüntetése”; „az intézményi tanulásszervezési szabályok (pl. tanórák hossza, csoportok összetétele) erőteljes deregulációja”.
TISZA: „Partnernek tekintjük a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, és velük egyetértésben módosítjuk a Nemzeti Alaptantervet (NAT)…”; „Kiterjesztjük az iskolák és pedagógusok módszertani szabadságát.”.
16. A szakképzés irányításának egységesítése
A szakképzés leválasztása helyett mindkét javaslat az egységes, oktatásért felelős tárca (minisztérium) alá rendelné vissza ezt a területet is.
AZONNALI: „Az oktatás egységes ágazati irányításának megvalósítása a négy alágazat – közoktatás, szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés – megfelelő súlyának és önállóságának biztosításával…”.
TISZA: „A szakképzést ismét a közoktatás részévé tesszük, annak irányítása az oktatásért felelős minisztérium alá kerül.”.
17. A pedagógusképzés és továbbképzés megújítása
Az alapképzés és a már pályán lévő tanárok továbbképzésének reformja szintén közös célkitűzés – bár a pedagógusképzés reformja jellegénél fogva az azonnali intézkedésekben nem szerepel, a 100 pontban azonban kiemelt feladatnak jelöli meg a pedagógusképzés tartalmi átalakítását.
AZONNALI: „A pedagógus-továbbképzés sokszereplős rendszerének és nagyobb rugalmasságának visszaállítása, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Oktatási Hivatal monopóliumainak megszüntetése”.
TISZA: „Korszerűsítjük a pedagógusképzés rendszerét, tartalmát és struktúráját, átalakítjuk annak intézményrendszerét.”; „Átfogó – tartalmi és strukturális – modernizációs programot készítünk a pedagógusképzésre, pedagógus-továbbképzésre…”.
18. Felnőttképzés és élethosszig tartó tanulás
A felnőttkori tanulás rendszerének megerősítése és hozzáférhetővé tétele mindkét dokumentumban kiemelt helyen szerepel, azonban az azonnali intézkedésekben részletesebben, konkrétabban jelennek meg a teendők, mint a TISZA programjában. A TISZA programjából nem látszik egyértelműen a felnőttképzés kettős célja, és nem foglalkozik a közművelődést érintő feladatokkal.
AZONNALI: „A felnőttkori tanulás célrendszerének rögzítése, a kettős – gazdasági és egyéni/társadalmi – cél egyértelművé tétele”; „az alacsony képzettségűeknek az alapkészségekhez, illetve a digitális, valamint a munkába álláshoz elengedhetetlen kompetenciákhoz jutáshoz és a támogató szolgáltatásokhoz való jogának deklarálása”.
TISZA: „A felnőttképzést az élethosszig tartó tanulás rendszerévé tesszük, amely minden ember számára elérhető.”.
19. Szociális támogatások és esélyegyenlőség
A hátrányos helyzetű és rászoruló tanulók/hallgatók anyagi támogatásának kiterjesztése mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tetten érhető.
AZONNALI: „Az oktatáshoz kapcsolódó szociális támogatások kiterjesztése a technikumok és szakképző iskolák mellett a gimnáziumra, a szakiskolára, a szakképzésben az előkészítő évfolyamokra, a műhelyiskolára és a Dobbantóra”.
TISZA: „…erősítjük az oktatás esélyteremtő szerepét.”; „Magasabb szociális ösztöndíjat biztosítunk a rászorulóknak.”.
20. Adatalapú oktatásirányítás és visszacsatolás
Mindkét anyag hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszert adatokra, mérésekre és azok elemzésére (visszacsatolásra) kell építeni.
AZONNALI: Fontosnak tartják „Az intézkedések érdemi megalapozása vitákkal, felmérésekkel és hatásvizsgálatokkal; hatásuk nyomon követését, a visszacsatolást…”. Továbbá a méréseknél céljuk a „hozzáférés biztosítása elemzések végzésére”.
TISZA: Egyértelműen rögzítik: „Nyílt adatokra épülő, mérésre és visszacsatolásra támaszkodó, rugalmasan fejleszthető oktatási rendszert építünk ki.”. Ezen felül „Nyilvános, fejlesztést támogató adat-ökoszisztémát hozunk létre (iskolai, mérési, vizsga- és beiskolázási adatok összekapcsolása)…”.
21. Háttérintézmények érdemi bevonása és tiszta feladatköre
A minisztérium munkáját támogató szakmai háttérintézmények szerepének és profiljának tisztázása mindkét javaslatban helyet kapott.
AZONNALI: Szükségesnek látják „A döntés-előkészítésben kulcsszerepet játszó, tudástermelő háttérintézmények: oktatáskutatás és -fejlesztés, stratégiai tervezés, szakmai támogatás intézményrendszere kialakításának megkezdése” nevű folyamatot.
TISZA: Hasonlóan fogalmaznak: „A központi feladatokat a minisztériumi irányítási feladatokon túl tiszta profilú háttérintézményekre osztjuk.”.
22. Szegregáció elleni fellépés és inklúzió nyomon követése
Az esélyegyenlőség biztosításán (amit már korábban is érintettünk) túl, a szegregáció konkrét felszámolása és monitorozása is mindkét szövegben megjelenik.
AZONNALI: Követelik a „szegregációra alkalmat adó jogszabályi rendelkezések eltörlése” megvalósulását.
TISZA: Az adatrendszerüket „külön inklúziós mutatókkal (szegregáció, SNI/BTMN ellátottság, lemorzsolódás)” egészítenék ki.
23. A technikumi érettségi és a szakképzésből való továbbtanulás
Mindkét dokumentum problémásnak tartja a szakképzés jelenlegi érettségi rendszerét, és fontosnak tartja, hogy a továbbtanulási utak nyitva maradjanak a szakmát tanuló fiatalok előtt. Nem világos, hogy a TISZA dokumentumában mit jelent a pályaválasztás időzítésének újragondolása.
AZONNALI: Célja a „Teljes értékű érettségi lehetőségének visszaállítása a 12. év végén a technikumokban” , valamint a „Nappali érettségiszerzés újbóli lehetősége a szakmai vizsga után”.
TISZA: Vállalják, hogy „Újragondoljuk a szakképzés intézményrendszerét, a technikumi érettségit és a pályaválasztás időzítését, hogy nyitva maradjanak a továbbtanulási utak.” .
24. Szakszolgálati kapacitások és szakértői bizottságok megerősítése
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek (SNI, BTMN) vizsgálatát és fejlesztését végző hálózat megerősítése és finanszírozásának javítása szintén közös pont.
AZONNALI: Szükségesnek látják „A szakértői bizottságok pénzügyi feltételeinek, szakember-ellátottságának javítása” lépést.
TISZA: „Kötelező esélyteremtő minimumokat határozunk meg (SNI/BTMN-ellátás, fejlesztő órák, szakszolgálati kapacitás…)[…] és biztosítjuk az ehhez szükséges finanszírozást.” .
25. Digitális kompetenciák fejlesztésének hangsúlyozása
A 21. századi kihívásokra reagálva mindkét anyag kiemeli a digitális készségek fejlesztését, bár némileg más oktatási szakaszokra fókuszálva.
AZONNALI: A felnőttkori tanulásnál rögzítik „az alacsony képzettségűeknek az alapkészségekhez, illetve a digitális, valamint a munkába álláshoz elengedhetetlen kompetenciákhoz jutáshoz […] való jogának deklarálása” szándékát , valamint a „digitális képzésekben való részvételt lehetővé tevő eszközök, internethasználat biztosítása” feladatot.
TISZA: A közoktatásban „a módosított nemzeti alaptanterv szerinti követelményrendszer alapja a nyelvi–természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lesz” , továbbá „A pedagógusképzésben kiemelt szerepet kap a digitális kompetenciák fejlesztése.” .
26. Szakértői támogatás biztosítása az intézményeknek
Mindkét javaslatcsomag felismeri, hogy a fejlesztéseket és az oktatási tervek megvalósítását az intézmények számára nyújtott külső szakmai/szakértői támogatással kell segíteni.
AZONNALI: Hangsúlyozzák az „intézmények és a pedagógusok segítését, a változtatások alkalmazására képessé tételét szolgáló mechanizmus megalapozása” fontosságát.
TISZA: Az értékelések kapcsán rögzítik: „A külső értékelések eredményei megjelennek az iskolafejlesztési tervekben, amelyek megvalósításához szakértői támogatást adunk az intézmények számára.” .
27. Átláthatóság (transzparencia) és elszámoltathatóság megteremtése
Legyen szó pénzügyekről, alapítványi egyetemekről vagy igazgatói kinevezésekről, a transzparencia követelménye mindkét program alappillére.
AZONNALI: Célkitűzés a „Korrupcióellenes intézkedések és vizsgálatok” indítása , a „kuratóriumok működése átláthatóságának és elszámoltathatóságuknak biztosítására” irányuló törvénymódosítás , valamint „Az igazgatói, intézményvezetői pályáztatás átláthatóvá és demokratikussá tétele”.
TISZA: Rendszerszinten vállalják: „az oktatásfinanszírozást átláthatóvá tesszük”. Ezt a felsőoktatásban is érvényesítenék: „Nyitott és átlátható egyetemi rendszert építünk” , „Átlátható vezetőválasztást […] biztosítunk” , a tudományterületen pedig „Új, átlátható törvényt készítünk”.
28. Stabil, biztosított finanszírozási háttér és költségvetési garanciák
Az oktatás alulfinanszírozottságának megszüntetése és a biztos források garantálása (mind központi, mind intézményi szinten) közös pont.
AZONNALI: Azonnali alapfeltételként határozza meg: „Költségvetési forrás biztosítása” , illetve „Az iskolák számára önálló költségvetés biztosítása”.
TISZA: Kiszámítható, növekvő pályát ígér: „Többéves finanszírozási pályát alakítunk ki; a GDP-arányos támogatást lépcsőzetesen az uniós/OECD-átlag közelébe visszük”.
29. A pedagóguspálya társadalmi megbecsültségének helyreállítása
A pedagógusok munkakörülményeinek javításán túl (amit már érintettünk) mindkét javaslat külön hangsúlyt fektet a szakma presztízsének és a tanárok iránti bizalomnak a visszaépítésére.
AZONNALI: A teljes intézkedéscsomagot egy új időszak kezdeteként, „Bizalomerősítést és kármentést szolgáló intézkedések” formájában definiálja.
TISZA: Explicit célként tűzi ki: „Jelentősen növeljük a pedagóguspálya vonzerejét és megtartóképességét.” , amihez hozzáteszi, hogy „Szemléletformáló kampányt indítunk az oktatás, az oktatásban dolgozók és a pedagógusok jobb megbecsülése érdekében.”.
Az összehasonlítást készítette: Hay Anna Klára