A Dialógus az oktatásért fórumsorozat ötödik alkalommal tartott fórumot, 2023. április 26-án. A téma a státusztörvény és annak következményei, amennyiben bevezetésre kerül.
A programon számos szakember szólalt meg. Többek között Ercse Kriszta oktatáskutató, Nahalka István oktatáskutató, Zeller Judit jogász, Borbáth Katalin pszichológus, Gyurkó Szilvia.
Rávilágítottak, hogy a törvény várható hatásai károsak a pedagógusokra és a diákokra nézve.
Zeller Judit szerint a törvény sérti az emberi méltósághoz való jogot, a tisztességes munkafeltételekhez való jogot, a véleményszabadságot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a döntési szabadságot.
Nahalka István oktatáskutató szerint a teljesítményértékelési rendszer alkalmatlan és értelmetlen, mivel csak a minősítésre és nem a fejlesztésre összpontosít. A pedagógusok munkájának értékelése nem mérhető a szándékolt módon, és nem várható el tőlük, hogy az értelmetlen elvárásoknak megfelelően dolgozzanak. Büntetéssel a színvonal javítása nem hatékony megoldás. Nahalka István úgy véli, hogy nem kellene visszafejlődni a büntetéses rendszerre.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az oktatásban a pedagógusoknak nagy felelőssége van a gyerekek szocializációja és személyiségfejlődése terén, így az önállóságuk nélkül nem lehet megvalósítani az igazi célokat. Az oktatási rendszer jelenlegi hibái között szerepel, hogy a döntési jog nem a nevelőtestületnél, hanem a kívülálló tankerületnél van, ami nem engedi érvényesülni a szakmai szempontokat. Emellett a bevezetni kívánt státusztörvény nem a valódi problémákat oldja meg, hanem csak a hatalom kontrollját erősíti, és bántalmazó módon cselekszik a gyerekekkel és tanáraikkal szemben.
Borbáth Katalin szerint a bizonytalanság és a fenyegetettség érzése, valamint a megélhetés lehetőségének megkérdőjelezettsége komoly stresszt és szorongást okozhat a pedagógusokban, ami hatással lehet az oktatás minőségére és a tanulókra is. A szakszervezetek szerepe és hatékonysága is kérdéses ebben a helyzetben. Sokan nem hisznek abban, hogy a szakszervezetek bármit is tehetnek az oktatás helyzete javítása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy más megoldásokat kell találni, hogy javuljon a pedagógusok helyzete és ezzel együtt az oktatás minősége is.
Gyurkó Szilvia előadásában kiemelte, hogy a gyerekek akkor vannak jól, ha a körülöttük lévő felnőttek is jól vannak. Sajnos a tanárok hiánya miatt sok olyan személy marad a rendszerben, akik nem valók tanárnak és káros hatást gyakorolnak a gyerekekre. A megnövekedett iskolai konfliktusok száma is ezt tükrözi. Azt is elmondta, hogy az ideális iskolai élet nem csak kortársaik közötti kapcsolatokból áll, hanem fontosak a felnőtt minták is. Biztonságos kötődések és valódi kapcsolatok alakulnak ki a pedagógusokkal, de ezek az áthelyezések miatt sérülhetnek. Szerint csak olyan döntéseket szabad hozni, amelyek a gyerekek érdekeit szolgálják, de az áthelyezhetőség nem ebbe a kategóriába tartozik.
Az oktatási rendszer változásai és a státusztörvény bevezetése további kockázatokat jelentenek az oktatás szereplőinek számára. Hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie az oktatási rendszernek és felmérhetetlen milyen hatásai lehetnek a pedagógusok mentális egészségére és a tanulók fejlődésére. Az oktatás minőségének javítása és a pedagógusok támogatása kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítsuk a jövő nemzedékek sikerét és boldogulását.