A Civil Közoktatási Platform üdvözli a budapesti Piarista Gimnázium által kezdeményezett, 28 egyházi iskola 1000 tanárának aláírásával, 2020. február 27-án kiadott állásfoglalást az oktatás mai helyzetéről.
Az aláírók – mint írják – a jövő nemzedékek iránti felelősségükből fakadóan érezték kötelességüknek a megszólalást, és a magyar oktatás egészének helyzetére kívánnak reflektálni.
Szakmai érveket soroló állásfoglalásukban a közoktatás legfőbb problémái között írnak az iskolai túlterheltségről, az autonómia hiányáról, a pedagógusok alacsony béréről és megbecsültségéről – melyeknek egyenes következménye az egyre fokozódó pedagógushiány -, az iskolák jelenleg közel sem elégséges szerepvállalásáról a társadalmi felzárkóztatásban, a minőségi tanári továbbképzésekről és tanárképzésről, melyek hiányában nem várható pedagógiai szemléletváltás.
Külön pontban fejtik ki véleményüket az új Nemzeti Alaptantervről és a kerettantervekről. Bár a NAT bevezetőjének pedagógiai szemlélete korszerű, azonban azt ellehetetleníti az előírt hatalmas tananyagmennyiség. Felróják a bevezetésre megszabott irreális határidőt és a szakmai egyeztetés elmaradását. Ezért sürgősen „meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál”. E nélkül a „várt megújulást – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák.”
Az állásfoglalás tartalma alapján kijelenthetjük, hogy fenntartótól függetlenül konszenzus van a megfogalmazott kritikákban a tanárok között. De ez nem véletlen, hiszen az igazi pedagógusok számára a gyerekek érdekeinek érvényesítése kell, hogy a legfontosabb legyen!
Ugyanakkor a CKP elítéli azokat a fenntartókat, melyek szűklátókörűen és megalkuvón, önös érdekből (tehát nem a diákjaik érdekeit szem előtt tartva) elhatárolódnak a jogos szakmai kritikáktól és saját kollégáiktól. Nem veszik észre, hogy legnagyobb köszönettel éppen ezeknek a pedagógusoknak tartoznak! Az aláírók kiállásukkal az egyházi oktatás jó hírét védik: bizonyítják, hogy van önálló, szabad véleményük és igazi tanáregyéniségekként nyíltan vállalják és vállalhatják azt. Továbbá cáfolják, néhány vezető megszólalásával ellentétben, – a kormány oktatás-finanszírozásban (is) megnyilvánuló megosztó szándéka ellenére – hogy nem lehet őket megvenni.
Osztjuk azt a véleményt, amit az állásfoglalás e mondata foglal talán legjobban össze: „A fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha ezek a kérdések másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest.”
Arra buzdítunk minden egyházi intézményben dolgozó kollégát, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, érjük el közösen az oktatás régóta várt megújulását!