Március 6-án bejelentették, hogy a Kerekasztal másnap összeül, megtárgyalja a NAT koncepcióját és a kilencosztályos iskola tervét, és utána rövid sajtótájékoztatón mutatják be a két koncepciót.
A CKP fontosnak tartotta a sajtó előzetes tájékoztatását a koncepciók kialakításának problémáiról. Az alábbiakban olvasható az újságíróknak küldött tájékoztató anyag, és a feltenni javasolt kérdések. (A megjelent cikkek tanúsága szerint a tájékoztatás nem volt hatástalan.)
A kormány SzorgalmasanLátványosanDolgozunk-Kerekasztala ma délután ismét jelezni kívánja, hogy létezik, és csinálnak Valamit. Most éppen az új Nemzeti Alaptantervről gondolt az oktatásirányítás szelektíven összeválogatott csapata – vajon mit.
A sajtótájékoztató előtt szeretnénk Önöknek támpontokat adni, hogy a kormányzati megszokott sikerpropagandával szemben – az oktatás is erősödik! – mik a valós körülmények, és javasolnánk néhány érdemi kérdést. Hátha kapnak rá választ.
A NAT koncepciójának átalakítását már tavasszal bejelentették, azonban a munkálatokról a mai napig semmilyen információ nem szivárgott ki.
A PDSZ kérdésére Palkovics államtitkár úr azt válaszolta, hogy minden szakmai szervezetet megkerestek, felajánlva, hogy vegyen részt a munkálatokban. Ez azonban korántsem volt így. A CKP-hez csatlakozott 59 szervezet egyikéhez sem érkezett megkeresés. Nem kérték fel az együttműködésre az osztályfőnökök, magyartanárok, történelemtanárok, könyvtárostanárok, nyelvtanárok, nevelési tanácsadók, szakképzésben dolgozók, SNI-s szülők, roma gyerekekkel foglalkozók, pedagógiai szakértők hozzánk csatlakozott egyesületeit – még akkor sem, amikor jeleztük, hogy véleményüket szívesen elmondanák.
Hiába ígéri az EMMI, hogy a most nyilvánosságra kerülő tervezetet társadalmi vitára bocsátják, ha a koncepcióról magáról nem volt vita.
Az "egyeztetés" ebben a közoktatás szempontjából alapvető kérdésben is a NER-ben saját maga hazug karikatúrájává vált folyamatot jelenti: a kész anyagot lehet véleményezni, és ha szerencsénk van – ilyen ritkán szokott lenni -, valamilyen részletkérdésben változtatást lehet elérni.
Az igazi döntő kérdés ugyanis a koncepció maga. Széles szakmai körben konszenzusos egyetértés van abban, hogy a tartalomszabályozást egészen új alapokra kell helyezni.
Nem pusztán, nem egyszerűen a NAT megújítására (különösen nem egy „ráncfelvarrásra”) van szükség, hanem a tartalmi szabályozás teljes rendszerének újragondolására.
A CKP állásfoglalásában Nahalka István kifejtette, miről kellene – kellett volna – egyetértésre jutni a kidolgozás előtt:
milyen mértékig legyen központilag szabályozott az iskolákban tanított tartalom
- kell-e tananyag, és kellenek-e részletes követelmények a NAT-ba
- tényleg szükségesek-e kerettantervek
- lehet-e egy Nemzeti alaptanterv középfokon csak a diákság kisebb részéé, a gimnazistáké
- az alaptanterv tartalmazzon-e módszertani elemeket
- a tananyagmennyiség csökkentése nem elég a „túlterhelés” csökkentéséhez, a rossz terhelést kell megszüntetni
Nyilván át fogjuk tekinteni az anyagot, és kialakítjuk szakmai véleményünket. Bármilyen is lesz az, az nem változtat az eljárás egészére vonatkozó kritikánkon.
Ismételten hangsúlyozzuk: A jelenlegi oktatáspolitika legnagyobb hibája a valódi egyeztetések hiánya. Eltekint a szakmai-érintetti kompetenciáktól, saját, kétes minőségű erőforrásaiból dolgozik, hogy sajátos prioritásait érvényesíthesse.
Ezzel kapcsolatban már számos estben jeleztük javaslatainkat, amelyeket a közeljövőben újra a közvélemény elé tárunk.
Néhány, a sikerpropagandán túlmutató, érdemi kérdést, amelyre feltétlenül hasznos lenne választ kapni, ajánljuk a figyelmükbe:
- Ki vett részt a NAT koncepció kidolgozásának munkálataiban? Ki vezette azokat? Hogy választották ki a résztvevőket?
- Miért nem volt erről eddig semmilyen nyilvános információ?
- Miért nem kaptak a szakmai szervezetek semmilyen választ, ha szakterületükkel kapcsolatban javaslattal fordultak a feltételezett felelőshöz,a jelenlegi miniszteri biztoshoz, Csépe Valériához?
- Palkovics László tájékoztatása szerint minden szakmai szervezetet megkerestek, felajánlva, hogy vegyen részt a munkálatokban. Hogyan lehetséges akkor, hogy a CKP-ban részt vevő kb. 40 szakmai szervezet – köztük számos szakterület egyedüli képviselője – közül egy se kapott felkérést?
- Miért nem volt a koncepció kidolgozás előtt vita az alapkérdésekről: a tartalomszabályozás általános koncepciójáról, a kerettantervek szükségességéről, a tananyag meghatározottságáról, a NAT-tal érintettek köréről, az iskolaszerkezetről stb.?
- Miért csinálnak kabarét az egyeztetésekből? Egy kész anyagban már csak a részleteken lehet vitatkozni! Koncepcióról csak előzetesen lehet egyeztetni!
Ercse Kriszta szóvivő