Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretnénk, de ez az irány nem az, amerre tartani akarunk.
Idén, január 9-én, a meghosszabbított téli szünet után kezdődött a tanítás. Mielőtt elkezdődött volna elindult a pedagógusok „tudásmenete” Miskolcról Budapestre. A résztvevők január 2. és január 7. között, azaz 6 nap alatt közel 180 kilométert tettek meg, délutánonként pedig beszélgetéseket, fórumokat tartottak az érintett települések iskoláiban, végül pedig a Kölcseyben. A Tudásmenet szombaton 2023. január 7-én felért Budapestre, nagy tömeg várta a Kölcsey Gimnázium előtt felállított színpadnál, ahol január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdettek. A sztrájkhét tiltakozásait a CKP térképen is megjelenítette.
Január 12-én a kormány újabb rendeletet adott ki, (4/2023. (I. 12.) KORM. RENDELET) a rendelet értelmében visszamenőleges hatállyal is – meghosszabbítják annak a határidejét, hogy valakivel szemben a munkáltató az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát gyakorolja. Állami köznevelési intézményben a rendkívüli felmentés jogát az eddig is politikai döntést végrehajtó tankerületi igazgató, az egyházi fenntartású és magánintézményben az azonnali hatályú felmondás jogát az intézményvezető gyakorolja. Bővebben a nedolgozzingyen.hun olvashat róla.
A szolidaritás napja, Január 31. az egyéves évfordulója annak a figyelmeztető sztrájknak, melyet azért hirdettek a pedagógus szakszervezetek, mert három hónapnyi sztrájktárgyalás után sem volt hajlandó semmilyen megegyezésre a kormány. Egész nap akciók voltak a fővárosban és vidéken is. Többek között a a szakképzésben dolgozók megtartották első figyelmeztető sztrájkjukat, a Műegyetem szolidaritást vállaló polgárai a BME CH épületére „Veletek vagyunk!” molinót raktak és kockás zászlókat tűztek. Több mint száz iskolában ülősztrájkoltak a diákok. A Hősök terén tanárok 16140 hiányjelet rajzoltak fel a térre. A Tanítanék Mozgalom évértékelő gálaműsort tartott. A CKP a Tanítanék Mozgalom Évértékelő gálájához kapcsolódóan a Civil Közoktatási Platform több tagszervezetével összefogva egy közös gondolkodásra hívta a közoktatás kiemelt szereplőinek képviselőit, diákokat, szülőket pedagógusokat, Együttműködő közoktatás – együttműködő társadalom – A közoktatás szereplőinek intézményi együttműködési formái, lehetőségei program keretein belül.
Februárban reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közös közleményt adtak ki. Ebben írják, hogy a kormány tartsa szem előtt, hogy a cél a pedagóguspálya vonzóvá tétele, valamint, hogy saját, Európai Uniónak tett vállalása szerint „A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”
Márciusban a kormány nagyon görbe útra tévedt. Először is megkapták az iskolák pedagógusok belső teljesítményértékelésének legújabb tervezetét, amit az Oktatási Hivatal szerdán (2023. március 1.) küldött ki a pedagógusoknak. A kísérőlevél szerint „2022 szeptemberben már volt lehetősége a tervezett pedagógus teljesítményértékelés lehetséges területei, szempontjai kapcsán véleményt formálni… a kérdőívek kitöltésével segítették munkánkat… A kérdőívekre kapott visszajelzéseket figyelembe véve, több szakmai szervezet bevonásával dolgoztuk ki a belső teljesítményértékelés koncepció-tervezetét… Már előre szeretnénk jelezni, hogy hamarosan lehetőséget biztosítunk egy kérdőíves felmérés keretében arra, hogy a teljesítményértékelési koncepcióról elmondhassák a véleményüket.”
A Civil Közoktatási Platform korábbi állásfoglalása a tervezett teljesítményértékelésről itt olvasható.
Érdemi párbeszédet indított az oktatásügy szereplői között a Dialógus az oktatásért. Közös gondolkodásra hívják az érintetteket. Az alulról jövő kezdeményezés összetartó helyi közösségek építésével szeretne érdemi, nyilvános párbeszédet indítani az oktatási rendszer megreformálásáról, válaszul a kormány vakjátszmájára. Eddig Budaörsön, Új-Budán (11. kerület) és Dél-Budán került sor ilyen dialógusra.
Március elején társadalmi egyeztetésre bocsátották a pedagógusok jogállását alapvetően megváltoztató „státusztörvényt” és a Nemzeti Köznevelési Törvény és a költségvetési törvény kapcsolódó változtatásait.
A szakmai és civil szervezetek elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt szabályozást, amely tovább mélyíti az oktatás problémáit, és csorbítja a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség.
A Civil Közoktatási Platform véleménye a 8 napos egyeztetésre bocsátott jogszabályokról itt olvasható. A több mint félszáz szakmai, szülői, diák- és érdekképviseleti szervezetet képviselő Civil Közoktatási Platform (CKP) szervezetei elfogadhatatlannak tartják a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló, 2023. március 2-án közzétett törvénytervezetet (az úgynevezett Státusztörvényt) és a Nemzeti Köznevelési Törvény ehhez kapcsolódó módosítását. (https://kormany.hu/dokumentumtar/koznev-fogl-jogall-es-egyes-kapcs-tvk-mod-mo-2023-evi-kozp-ktgvet-sz-tv-modos)
Idén 2023.március 15-ét számos civil szervezet együtt ünnepelte a Civil Sugárúton. „Emlékeztessük a hatalmat, hogy még mindig itt vagyunk és összefogunk, hiszen nem csak a mi ügyünket hagyja figyelmen kívül a kormány. Találkozzunk 15-én 3 órakor a Hősök terén!” – írta az Egységes Diákfront.
A Magyar Anyák és a Mindannyian az oktatásért közös TED jellegű rendezvénye a Civil sugárút keretében 2023. március 14-én 16:00-tól a Eötvös 10. színháztermében került megrendezésre. Foglaljuk vissza az oktatatást gyermekeinknek címen.
Másnap kezdődtek a március 16-17-ére hirdetett sztrájknapok, melyet a PDSZ és a PSZ hirdetett a gördülő sztrájk keretein belül, mivel a kormány továbbra sem reagált érdemben a sztrájkkövetelésekkel szemben, sem a szakképzésben, sem a közoktatásban. Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vett részt. A szakképzésekben határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok március 16-án.
A nem állami fenntartású intézményekben oktatók még nem kapták meg a januártól esedékes 10+5 százalékos béremelést, a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése pedig egyelőre még napirenden sincs – közölte a Pedagógusok Szakszervezete, 2023. március 21-én. A tanári szakszervezet szerint a Kulturális és Innovációs minisztérium „semmibe veszi a szakképzésben foglalkoztatottak jogos igényeit és problémajelzéseit”.
2023. április 24-én újabb országos sztrájknapot tartottak a pedagógusok. A sztrájknak még nagyobb a jelentőségű az elmúltakhoz képest, mivel a kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden köznevelésben dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is (de a szakképzésben dolgozókat nem) – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. Ez az ún. Státusztörvény, mely tovább rontja az oktatás színvonalát és elfogadhatatlan. Eddig csaknem ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha az Országgyűlés megszavazza a törvényt.
A státusztörvény bevezetése miatt tüntettek pedagógusok, az eseményről itt tájékozódhat: Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!
2023. április 24-én több száz diák, tanár és szimpatizáns gyűlt össze a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett demonstrációra. „Pintér takarodj!” „Státusztörvény, bosszútörvény”, „Nincs tanár, nincs jövő”, skandálták a tüntetők. Nagy Erzsébet a PDSZ országos választmányi tagja szerint van eredménye a harcnak. Azt mondta, hogy hiába próbálják megregulázni őket, több mint egy éve benne vannak a sztrájk folyamatban. Megköszönte a diákoknak, hogy éjszakánként is virrasztottak, tüntettek a tanáraikért. Kiemelte: valamennyi nagy uniós frakció aláírt egy nyilatkozatot, amiben közösen követelték, hogy vonják vissza a státusztörvényt.
2023. május 2-án, kedden a Nemzeti Választási Irodának (NVI) hét magánszemély, köztük Solymoss Miklós Marcell az Eötvös József Gimnázium tanára, Szilágyi Kitty Barbara óvodapedagógus és az Egységes Diákfront öt tagja: Gajzágó József, Ádám Domonkos, Mihalics Lili, Bodor András Péter és Perlaki-Borsos Noel, Oktatási kérdésekről országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be.
Az Egységes Diákfront meghirdette a folytatást május 3-ra. 2023. május 3-án újabb demonstrációt tartottak Budapesten. A tüntetés erőszakosabb fordulatot vett és a rendőrség könnygázt vetett be a diákok ellen. 2023. május 3-án, a diáktüntetésen történteket nem hagyhatjuk szó nélkül, ezért közleményt adtunk ki számos szervezettel közösen, melyet az alábbiakban olvashatnak.
A státusztörvény visszavonása csak a kezdet – továbbra is átfogó reformot követelnek a pedagógusok, diákok és szülők
Az Egységes Diákfront 2023. május 19-ére 17:00-ra újabb tüntetést hirdetett meg! A Facebook eseményt itt találja!
A magyar oktatás, a kormány rossz irányba halad. Ebből van kiút! Számos szakmai, civil szervezet, diákok, szülők, pedagógusok akár ugyanazon az úton, akár párhuzamos úton, de egy irányba, cél felé halad, ami ellentétes a kormány oktatáspolitkájával. Alapvetően változtatni kell az oktatás helyzetén, a problémák lehetséges megoldásaihoz a CKP továbbra is számos anyagot biztosít. Ezek az anyagok itt elolvashatók.
(Cikkünket folyamatosan frissítjük)