A Civil Közoktatási Platform alapvetően elhibázottnak tartja a köznevelési teljesítményértékelés közelmúltban ismertté vált belügyminisztériumi koncepcióját.
A koncepció teljességgel elavult elveken alapszik. Egy modern értékelésnek a büntetés és jutalmazás helyett a fejlesztésre, az egyének helyett a szervezetekre, iskolákra kell koncentrálnia. A tervezett rendszer semmit sem tesz az intézmények, a pedagógusok, a pedagógia munka segítése érdekében, ezzel szemben további adminisztrációs feladatok előírásával csökkenti a minőségi munkára fordítható időt. A nem kötelező feladatokat, a pluszmunkát nem értékeléssel, hanem a a túlmunka kifizetésével vagy a feladatoknak az alapóraszámba való beszámításával kell díjazni. Amennyiben sor kerül a minőség díjazására, ennek elveit alapvetően az autonóm intézményeknek kell kidolgozniuk és elfogadniuk.
A jelenlegi és a javasolt rendszer, illetve egy modern értékelés összehasonlítását táblázatban foglaltuk össze. A táblázat alatt felsoroltuk a rendszerre vonatkozó további kritikánkat.
Részletes elemzésünk és egy modern értékelési rendszerre vonatkozó javaslataink ebben a cikkben olvashatók.
Maruzsa Zoltánnak a Telex videójában 2023. február 20-án elhangzott állítására reagálva kijelentjük, hogy a teljesítményértékeléssel kapcsolatos szakmai kritikák kidolgozói munkájukért semmiféle díjazásban nem részesültek. A CKP honlapjára kerülő és a sajtó számára készülő szakértői vélemények kivétel nélkül önkéntes munka keretében születtek és születnek.
Az alábbi táblázatban a 2023. év elején még érvényes és a Belügyminisztérium elképzelései alapján kialakítandó új pedagógusminősítési és országos pedagógiai-szakmai értékelési rendszer, valamint egy ezek alapelveit és szinte minden gyakorlati megoldását opponáló alternatív pedagógus és szervezeti értékelési rendszer fő sajátosságainak összehasonlítása látható.
Két alapvetően különböző értékelési rendszer összehasonlítása
| A jelenleg is érvényesülő és a tervezett értékelési rendszer sajátosságai | Egy alternatív értékelési rendszer sajátosságai |
| Hangsúly a pedagógusok értékelésén, szemben a szervezettel. | Hangsúly a szervezet értékelésén. |
| Az értékelés hangsúlyos elemei az értékeltek (pedagógusok/szervezetek) külső megítélését jelentik. | Az értékelésben az önértékelésnek van kiemelt szerepe, minden ehhez képest külső tényező csak segíti az értékelési folyamatot. |
| Az értékelés kiemelt funkciója a minősítés, ennek keretében legfőbb eszközei a jutalmazás, a büntetés, a külső motiváció. | Az értékelés minden mást messze megelőző funkciója a saját működés (szervezetek) és tudás (pedagógusok) adaptivitásának saját, belső értékelése, a belső motivációk rendszerének fejlesztése. |
| Az értékelés kvantitatív, a pedagógusok, illetve a szervezetek minőségét mérhetőnek tartja. | Az értékelés alapvetően kvalitatív, leszámol a minőségek mérhetőségének téveszméjével. |
| A pedagógus munkájának megítélésében fontos szerepet kapnak a nevelés, a tanítás rendszeres feladataihoz képest a különleges, egyedi feladatok. | Legalább intézményenként világos viszonyokat kell kialakítani azzal kapcsolatban, hogy egy pedagógus a munkaidejében milyen feladatokat kell, hogy ellásson kötelezően, és milyen feladatok ellátásáért kell bérkiegészítésben részesíteni. |
| Az intézmények értékelése külső jellegű, ötéves ciklusokban történik. | Az intézményértékelés is alapvetően belső értékelés kell legyen, a külső értékelés ezt a folyamatot támogatja. Lehet kötelezően legalább ötéves ciklusokban szervezett, de problémák felvetődése esetén gyakoribb is lehet. |
| Az intézményértékelési feladatokat munkaidő-kedvezményben részesülő, erre felkészített pedagógusok látják el. | A külső értékelési feladatok ellátására professzionális, a feladatait főállásban foglalkoztatott szakértőkkel ellátó, szakmailag független, az Országgyűlésnek beszámoló, államilag fenntartott értékelő szervezetnek kell ellátnia. |
| Az értékelési folyamatok jogszabályokban rögzített ütemezésben minden pedagógusra és minden köznevelési intézményre vonatkoznak. | A szervezetek értékelése csak egy kockázati tényezőket vizsgáló, a súlyosabb problémák kimutatására alkalmas rendszer jelzésére vagy az intézmény kérésére induljon el. |
| A pedagógusok értékelése minősítés, külső jellegű értékelés, jogszabályban rögzített terminusokkal, lehetőségekkel. | A pedagógusok értékelése alapvetően önértékelés, önreflexió, amelyre a pedagógustársadalmat fokozatosan alkalmassá kell tenni. A pedagógusok önértékelési folyamatait is segíthetik intézményen belüli külső értékelések vagy a független értékelő szervezet is segítséget nyújthat ebben. |
| A pedagógusok minősítése, illetve teljesítményértékelése – jutalmazása és büntetése – központilag meghatározott szempontok és bérezési elvek alapján történik. | Amennyiben az alapbéren, a pótlékokon és a túlmunka díjazásán túl a munka minősége alapján is történik juttatás a pedagógusoknak, annak elveit az adott intézménynek kell meghatároznia, az érintettek támogatására építve. |
| A jelenleg is létező, és a tervezett változtatások nyomán megformálódó értékelési rendszer a behaviorizmus* „logikájának” megfelelően épül fel, formalista, a külső értékelésre, a minősítésre, a jutalmazásra és büntetésre, a külső motivációkra épül, pedagógiai szakmai szempontból messze túlhaladott. | Az alternatív rendszer elsősorban a konstruktivista pedagógia** alapjaira épül, a világban leginkább elfogadott tanulásszemléletre és pedagógiai paradigmára. A működés és a tudás adaptivitásának az értékelt (személy vagy szervezet) általi felmérését helyezi a középpontba. |
Az értékelési szemléletet érintő bírálat mellett az újonnan bevezetett rendszerrel szemben további kifogások is felmerülnek az elemzésben:
- Az új rendszer nem jelent költségmegtakarítást. Egyrészt, mivel nem a pedagógusminősítést, csak a kötelezőségét szünteti meg, sokan továbbra is részt vesznek majd benne a fizetésemelés érdekében. Másrészt a vállalásokkal és azok értékelésével a terheket csak áthelyezi az igazgatókra.
- A pedagógustársadalom értékelési rendszerhez való negatív viszonyát nem fogja megváltoztatni, hogy az új rendszerben a pedagógusok az életpálya-model szerinti minősítés helyett minden évben ki lesznek téve az intézményvezetői értékelésnek.
- A teljesítményértékelésben nem válik el a kötelező munka „minőségének” és a nem kötelező túlmunkának a jutalmazása, illetve büntetése. Márpedig a túlmunkát nem teljesítményértékeléssel, hanem túlóradíjjal kell díjazni.
- Az év elején megtett vállalások merevítik a rendszert, arra késztetik a pedagógust, hogy akkor is a vállalások teljesítésére koncentráljon, ha az adott helyzetben mást kellene középpontba helyeznie; emellett a számszerűsített célok sok esetben csalásra ösztönöznek.
- Az új értékelési rendszer bevezetése jelentős frusztrációt teremt majd, az emberi viszonyok lényeges romlásával kell számolni, ami az iskolát a maihoz képest is kevésbé élhető hellyé teszi.