A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden köznevelésben dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is (de a szakképzésben dolgozókat nem) – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. Cikkünkből összefoglalók, magyarázatok, szemléltető anyagok érhetők el a „státusztörvényről”, és megtudható, milyen tiltakozó akciók folytak és folynak a bevezetése ellen. Látható a cikkben az is, hány pedagógus, milyen településeken nyilatkozta azt, hogy a státusztörvény bevezetése esetén nem fog a köznevelésben maradni.
Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, a kormány a köznevelésben pedagógiai jellegű munkát végzők számára létre kíván hozni egy új jogviszonyt, a “köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt”. Az új jogállással megszűnik a több jogot biztosító közalkalmazotti jogviszony, a nem állami alkalmazásban állók pedig kikerülnek a Munka törvénykönyve hatálya alól. A nem pedagógiai munkát végző kollégák sem maradnak közalkalmazottak, ők munkaviszony keretében, a Munka törvénykönyve hatálya alatt folytatják a munkát.
A munkajogi változtatások ürügyén pedig bújtatva hozzányúlnak számos eddigi szabályozáshoz, ami a köznevelés rendszerének további központosítását, kézi irányítását, a pedagógusok szakmai szabadságának, a szülők jogainak csökkentését, a tiltakozások megakadályozását.
A 100 oldalas törvénytervezet (https://kormany.hu/dokumentumtar/koznev-fogl-jogall-es-egyes-kapcs-tvk-mod-mo-2023-evi-kozp-ktgvet-sz-tv-modos) társadalmi egyeztetésére 8 napot adtak. Ennek részeként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógus Egység, Tanítanék Mozgalom, Civil Közoktatási Platform levélküldő kampányt kezdeményezett https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-modositsak-a-koznevelesi-torvenyt, eddig 20 ezer támogatóval.
A pedagógusok az aHang felületén nyilatkozhatnak arról, hogy a státusztörvény bevezetése esetén nem kívánnak a köznevelésben maradni. A tiltakozásokat térképre vittük. A
linkre kattintva látható, hogy mely településeken hány fő tervezi a pályaelhagyást.
A státusztörvény társadalmi egyeztetésében számos szervezet és magánszemély kinyilvánította véleményét. Az állásfoglalások az alábbiakban érhetők el:
- A CKP szakmai álláspontja itt olvasható.
- A Szülői Hang álláspontja
- A Történelemtanárok Egyletének az álláspontja
- A Könyvtárostanárok Egyesületének álláspontja
- Az Oktatói Hálózat állásfoglalása
- A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja
- A Magyar Anyák Közösség Arról, hogy mit tehet az a pedagógus, aki nem akar a státusztörvény hatálya alá kerülni, a Ne dolgozz ingyen cikke tájékoztat.
- A Pedagógus Egység prezentáción mutat példákat a státusztörvény következményeire (elsősorban pedagógusoknak)
- A PDSZ táblázatos formában foglalta össze a pedagógusok számára hátrányos változtatásokat.