Juhász Ágnes összeállítása
- Jancsi középiskolai tanulmányait szakközépiskolában kezdte, szakgimnáziumban folytatta és technikumban fejezte be. Mi ennek a legvalószínűbb oka?
a) Jancsi állami gondozott, és többször helyezték másik otthonba.
b) Jancsit tűrhetetlen magatartása miatt két iskolából is eltanácsolták.
c) Jancsi középiskolai tanulmányait 2015-ben kezdte az akkor szakközépiskolának nevezett iskolatípusban, egy nyelvi előkészítő osztályban. Az iskolatípus neve tanulmányai befejezéséig kétszer is megváltozott. - Mi az oka annak, hogy a középiskolai tanulók száma a 2016/17-es tanévben húsz százalékkal nőtt, holott előző években ez a szám folyamatosan csökkent?
a) A kormány bevezette a középiskolai ösztöndíjakat, és kommunikációs kampányt folytatott az érettségi népszerűsítésére
b) Jelentősen megnőtt a nyelvi előkészítő évfolyamos osztályok száma, így többen voltak, akik öt évig jártak középiskolába
c) 2016-tól a szakképző iskolákat szakközépiskolának hívták, és középiskolának tekintették
- A tavalyi évben problémát jelentett a közoktatásban, hogy az iskolában megjelenő fertőzés esetén csak az Operatív Törzs rendelhetett el online oktatást vagy szünetet. Hogyan változott ez idén?
a) Idén a szakképzésről hasonlóan a köznevelési intézményekben is az igazgató hatásköre lesz az elrendelés, ami lehetővé teszi a fertőzés terjedésének gyorsabb megállítását
b) Marad a szabályozás azzal a szigorítással, hogy 7. osztálytól egyáltalán nem lesz lehetőség online oktatásra vagy szünet elrendelésére
c) Nincs változás - Mi az oka annak, hogy a 2012/2013-as tanévről a 2013/2014-esre 250 ezerről 50 ezerre csökkent általános iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók száma?
a) A hátrányos helyzet definíciója megváltozott, a minősítés új feltételei kevesebb esetben teljesültek
b) A tankötelezettségi korhatár csökkentésével a hátrányos helyzetűek hamarabb elhagyták az iskolát
c) A minimálbér megemelésével és a közmunka kiterjesztésével csökkent a hátrányos helyzetűek száma
- Hogyan viszonyul a Fudan egyetemre szánt pénz az éves magyar felsőoktatási költségvetéshez?
a) A Fudané több mint kétszerese a teljes éves magyar felsőoktatási költésnek.
b) A Fudané tízszerese a teljes éves magyar felsőoktatási költésnek
c) A Fudané a tizedrésze a teljes éves magyar felsőoktatási költésnek, de a hallgatói létszámok arányai miatt ez is sok.
- Tavasszal vita volt arról, hogy előre kell-e venni a pedagógusokat az oltási sorrendben. Milyen álláspontot képviselt a vitában minisztérium köznevelési államtitkára, Maruzsa Zoltán?
a) Természetesen más tárcákhoz hasonlóan a területéhez tartozó fokozottan veszélyeztetett munkavállalók oltásának előre hozását támogatta
b) Szükségtelennek minősítette az oltási sorrend megváltoztatását, és támadta az ezt követelő szakszervezeteket
c) Nem nyilvánított véleményt a kérdésben
- Miben térnek el a legjobban a tanulók kompetenciáit mérő nemzetközi PISA felmérés magyar eredményei az EU átlagtól?
a) A teljesítmény kiemelkedő mértékben függ a tanuló családi háttérétől, és a különbségeket az iskola még erősíti is
b) Nagyon romlott az eredmény az utóbbi években
c) Nagy a lányok és a fiúk közötti különbség
- Ki lehet-e nevezni igazgatónak azt a pályázót, akit a szülők, a diákok és a tantestület nagy többsége elutasít?
a) Nem; ha nincs elfogadott, a jogszabályoknak megfelelő pályázó, a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani.
b) A kérdés így fel sem merül, hiszen az iskolahasználók véleményére a miniszternek nem kell tekintettel lenni, meg sem kell azt kérdezni, a kinevezést nem is kell megindokolni.
c) Igen, de a döntést meg kell indokolni, és az indoklást el kell juttatni az érintettekhez.
- A középfokon tanulók hanyadrésze került ki a közoktatásból, amikor a szakképzés és a közoktatás kettévált?
a) Kb. negyede
b) Kb. fele
c) Kb. kétharmada
- Hetente átlagosan hány nem szakmai órája van egy hároméves szakképzésben tanuló diáknak a tornaórákat és az osztályfőnökit leszámítva?
a) Egy se
b) Tizenöt
c) Hét
- Ki döntheti el, hogy egy hat évet éppen betöltött gyerek érett-e már az iskolakezdésre?
a) Ez nem kérdés; ha egy gyerek nincs sajátos nevelési igényűnek minősítve, és augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, mindenképp el kell kezdenie az iskolát.
b) Az iskolakezdés elhalasztása lehetséges az óvodapedagógus véleménye vagy a szülő kérése alapján; utóbbi esetben a pedagógiai szakszolgálat véleménye a döntő.
c) Az eljárást a szülőnek kell kezdeményezni, és az Oktatási Hivatal dönt; az óvodapedagógusnak nincs szava.
- Hányszor módosult a Köznevelési törvény 2019 második félévében?
a) Egy lényegi és egy formai módosítás történt; utóbbi a jogalkotás ügyetlensége miatt
b) Hatszor, többször, mint a 93-as Közoktatási törvény háromféle összetételű kormány 10 éve alatt.
c) Egyáltalán nem módosult, annak ellenére, hogy a civilek számos ponton változást követeltek.
A szakképzés megdöbbentő tényeiről itt találod a totót:
Szellemi totó az új szakképzési törvényhez
Megoldás
- c
- c
- c
- a
- a
- b
- a
- b
- c
- c
- c
- b