Faliújság / 23.

A Civil Közoktatási Platform új, folyamatosan frissülő tájékoztató oldalt hozott létre, amely az oktatásügyet érintő politikai struktúra átalakulását foglalja össze. A tájékoztató legfontosabb üzenete, hogy hosszú idő után végre létrejött egy önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, illetve felállt a parlamenti Oktatási Bizottság is. Az összefoglaló külön kiemeli a társadalmi bevonás kiemelt képviseletét és intézményrendszerét (Bódis Kriszta részvételével), emellett segít áttekinteni az új országgyűlési struktúrát, valamint az olyan szorosan kapcsolódó területeket, mint a gyermekvédelem és a családpolitika. Az aloldal célja, hogy strukturált formában, egy helyen gyűjtse össze a megújuló oktatásirányítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az állampolgárok és a szakmai szervezetek számára.

Ilyen tudnivalók közé tartozik, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság hozott létre. Nagy nevű szakemberek fogják képviselni érdekeinket: Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár; Kókayné Lányi Marietta – Gyermekek Háza alapítója – közoktatásért felelős államtitkár; Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár; Naderi Zsuzsanna – aki részt vett a 100 pont kidolgozásában is – szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár lesz az új oktatáspolitikában. A közigazgatási államtitkári feladatokat Dr. Benedek Bulcsú Balázs látja el és a minisztérium parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs lesz, aki művészetoktatási intézményvezetőként jól ismeri a vidéki közösségek oktatási helyzetét. Közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként Csapodi Csaba tevékenykedik.

A CKP létrehozott egy új honlap oldalt, melynek célja az oktatás megújításának támogatása. Az oldalon egy helyen gyűjtötték össze azokat a saját, illetve közreműködésükkel készült szakmai anyagokat és intézkedési terveket, amelyek utat mutathatnak a hazai oktatási rendszer átalakításához. A gyűjteményben szerepel többek között a júniusban haladéktalanul meglépni javasolt intézkedések listája, a kormányváltást követő azonnali oktatási csomag, a „100 pont 2025” nevű beavatkozási terv, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos javaslatok, valamint az integrált gyermekjogi reformcsomag (GYJCK) és a „Semmit rólunk nélkülünk!” nevű részvételi oktatáskormányzási projekt is.

Kiemelt figyelmet kapnak a nemrég megjelent kormányhatározatokhoz (1169-1172/2026. Korm. határozatok) fűzött javaslatcsomagok is. Bár a CKP alapvetően egyetért ezeknek a határozatoknak az irányával, minden témakörhöz – így az igazgatói jogkörök, az iskolakezdési támogatás, a Nemzeti Pedagógus Kar és a kollektív jogok, valamint a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működése kapcsán – részletes megvalósítási szempontokat és konkrét, letölthető szakmai javaslatokat dolgoztak ki, hogy segítsék az elvek gyakorlatba történő átültetését.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy párbeszédet indított roma civil szervezetek képviselőivel. A tárcavezető a találkozókon hangsúlyozta: származástól és családi háttértől függetlenül minden gyermeknek joga van a minőségi oktatáshoz és a kitörés lehetőségéhez. A közös munka elmélyítése érdekében a miniszter egy roma civil platform létrehozását kezdeményezte, amely biztosítaná, hogy a kisebbségi közösségek oktatási és gyermekügyi javaslatai közvetlenül is becsatornázhatók legyenek a kormányzati döntéshozatalba. Emellett Lannert Judit kiemelte annak fontosságát is, hogy a hazai nemzetiségek, így a romák kultúrája a jövőben a jelenleginél sokkal hangsúlyosabban jelenjen meg az iskolai tankönyvekben.

Gyereknap alkalmából Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a minisztériumon belül egy új Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre – írta cikkében a 444. A kezdeményezés hátterében az az elv áll, hogy a fiatalokról nem szabad az ő megkérdezésük és meghallgatásuk nélkül döntéseket hozni. Az újonnan alakuló fórum célja, hogy a gyerekek és diákok ezentúl rendszeresen megoszthassák a véleményüket az oktatásról, valamint az őket és a jövőjüket érintő legfontosabb kérdésekről. A minisztérium ígérete szerint ez a felület biztosítja majd, hogy a fiatalok hangja ne csak elhangozzon, hanem valóban számítson is a döntéshozatal során.

A miniszterelnök a közösségi oldalán hivatalosan is bejelentette, hogy a kormány megszünteti a pedagógusok eddigi teljesítményértékelési rendszerét (TÉR). A döntés hátterében az a szándék áll, hogy könnyítsenek a tanárok mindennapjain, és mentesítsék az iskolákat a felesleges adminisztrációs terhektől. A jelenlegi rendszer leállításához törvénymódosításra lesz szükség, de a kormány már tervezi egy új, szakmailag megalapozott értékelési modell kidolgozását. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ígérete szerint az új, valódi szakmai értéket teremtő rendszer kialakításába a szakmai szervezeteket is bevonják majd.

Az eduline cikke ITT olvasható.

A kormány jelentős lépésre szánja el magát a nemzeti vagyon védelmében és az uniós források megszerzése érdekében: egy benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat értelmében az állam visszaveszi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) feletti alapítói jogokat. A módosítás kimondja, hogy a KEKVA-k vagyona nemzeti vagyonnak minősül, az alapítói jogokat a Kormány gyakorolja, és szükség esetén jogában áll megszüntetni is ezeket a szervezeteket. Ez a döntés közvetlenül érinti a korábban kiszervezett intézményeket és a Fidesz ideológiai hátországát – köztük a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), a Batthyány Lajos Alapítványt és a ZalaZONE-t –, mivel a kabinet így közvetlen ráhatást kap a kuratóriumok összetételére és a szervezetek gazdálkodására. Az azonnali intézkedést elsősorban a tétként szereplő, mintegy 10 milliárd eurós uniós támogatási és helyreállítási keret, valamint az Erasmus-programok újraindításához szükséges brüsszeli átláthatósági és jogállamisági feltételek teljesítése sürgeti. Bár a modellváltó egyetemek szerkezeti átalakítása és az intézményi autonómia újraszabályozása várhatóan egy hosszabb, többütemű folyamat lesz, a felsőoktatást nem érintő, tisztán vagyonkezelő alapítványok esetében már a nyár végéig megszülethetnek a vagyon állami kézbe való visszarendezését célzó konkrét javaslatok.

A 444 cikke ITT olvasható.

Lannert Judit miniszter a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az oktatási rendszer érdemi megújításához elengedhetetlen a személyi feltételek megváltoztatása. Meglátása szerint nemcsak a tankerületek élén, hanem sok esetben az intézményvezetői szinten is határozott vezetőváltásra lesz szükség ahhoz, hogy a megkezdett reformok valóban célt érjenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a strukturális átalakítások önmagukban nem elegendőek; olyan elkötelezett és szakmailag felkészült vezetőkre van szükség, akik képesek a demokratikusabb, részvételen alapuló működési modelleket a gyakorlatba is átültetni, és támogatni tudják a pedagógusok szakmai autonómiáját.

Lannert Judit miniszterként első nagyinterjúját a Balzac diákmédiának adta – számolt be az Eduline cikkében. Az interjúban átfogó képet festett a magyar oktatási rendszer legsürgetőbb problémáiról és a tervezett reformokról. A miniszter éles kritikával illette a jelenlegi középiskolai felvételi eljárást, amelyet kegyetlennek és kizárólag az elitet kiszolgálónak nevezett, rámutatva arra, hogy a rendszer értelmetlen és túlzott terhelésnek teszi ki a gyermekeket. Külön tisztázta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vitákat: hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak egyáltalán nem célja ezen képzési formák megszüntetése, ugyanakkor elkerülhetetlen a felvételi struktúra felülvizsgálata, mivel a szelekció és a szegregáció valójában már ötödik osztályban elkezdődik, növelve az oktatási egyenlőtlenségeket. A jövő kihívásaira reagálva Lannert Judit az érettségi rendszer gyökeres megújítását tervezi, amelybe szervesen integrálnák a mesterséges intelligencia (AI) használatát is, elmozdulva a lexikális adatok számonkérésétől a kompetenciaalapú és a digitális írástudást mérő értékelés felé. A tárcavezető szerint az iskoláknak gúzsba kötött működés helyett szakmai autonómiára, a pedagógusoknak pedig megbélyegzésmentes értékelésre, támogatásra és „levegőre” van szükségük ahhoz, hogy modern, esélyteremtő és diákközpontú oktatási környezetet biztosíthassanak.