CKP

Címke: kerettanterv

  • Elkezdték a kerettantervek közreadását

    Elkezdték a kerettantervek közreadását

    Aktualizálva február 27-én
    Az Oktatási Hivatal  oldalára felkerültek  a kerettantervek (legalábbis egy részük). Tartalmi elemzések még nem készültek, de a tantervek listája is komoly gondokat jelez.
    A NAT rendelet hatályon kívül helyezte A kerettantervek kiadásáról a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletet, amelynek a jelenlegi kerettantervek a mellékletét képezik. Február 8-tól nem rendeletben, csak miniszteri közleményként jelennek meg a kerettantervek – ennek megfelelően még jogilag sem kötelező róluk az egyeztetés.
    Jelenleg még nincsenek meg a szakképzés, a hatosztályos gimnázium, két tanítási nyelvű iskolák, a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei, és hiányzik a  az idegen nyelv. a gimnáziumi kémia, vizuális kultúra és a mozgóképkultúra kerettanterv is. Bizonyos iskolatípusokban tehát nem is kezdhetnek hozzá a pedagógiai programokon való gondolkodásnak.
    Az eddigiektől eltérően minden tárgyra csak egy kerettanterv készült. Nincs A és B variáció, és nincs emelt szintű tanterv.
    A NAT rendelet kimondja, hogy a szabad órakeretben is csak csak azok a tantárgyak oktathatók, amire van kerettanterv. Márpedig hogy  nem készült kerettanterv az eddig szabadon választható tárgyakra (filozófia, tánc), és arra sem, ami a mostani NAT-ban már nincs benne (pl. gimnáziumban az etika)  – tehát ezek mostantól nem oktathatók.

    A bevezető szerint „A korábban a miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek közül az itt közzétett kerettantervek is beépíthetők a helyi tantervben, a Nat 2020-ban szabályozott órakeretek terhére. Ezek felsorolása itt olvasható: https://kerettanterv.oh.gov.hu/07_melleklet_miniszter/index_miniszter.html

    Az emelt tantervek helyett a bevezetőben következő megjegyzés szerepel: „Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéshez a részletes érettségi vizsgakövetelmények az irányadóak, ezekhez egyetlen tantárgyból sem készült kerettanterv.” Ezzel egyrészt az a gond, hogy még nincsenek meg az érettségi követelmények, másrészt az emelt óraszám, az emelt szint – a tagozat – nem mindenhol (csak) az emelt érettségire felkészítést jelentette.

    Valószínűsíthető tehát, hogy sok helyen megszűnnek a speciálisan összeállított, de alternatív tantervként nem engedélyeztetett tagozatok – legalábbis tartalmilag mást jelentenek majd, mint eddig.

    —

  • Kormányhatározat írja elő a hazafias testnevelést

    Kormányhatározat írja elő a hazafias testnevelést

    Kormányhatározat kötelezi az EMMI-t, hogy a testnevelés kerettantervbe építse be a hazafias és honvédelmi nevelést.
     

    A Kormány 1462/2017. (VII. 25.) határozata  tartalmazza a védelmi felkészítés 2017. évi feladattervét.

    Ez az emberi erőforrások minisztere és a honvédelmi miniszter feladataként, december 31-i határidővel előírja "a hazafias és honvédelmi nevelés programjának tantervi szintű megjelenítését a testnevelés kerettanterv módosításával, illetve ehhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását."

    Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár  azt nyilatkozta, hogy a hazafias és honvédelmi nevelés nem új tantárgy lesz, ez a „tartalom és életérzés” csak megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is. Ez azonban ellentmond annak, hogy a kormányhatározat kifejezetten a testnevelés tantervébe rendeli a megvalósítást.

    Arról nem rendelkezik a határozat, hogy hányadik évfolyamtól lesz kötelező a honvédelmi nevelés. Nem érthető, hogyan értelmezhető a hazafias nevelés a testnevelés óra keretében. Arról sincs információnk, hogy kivel tervezik módosíttatni a kerettantervet – amely természetesen már nem kormányhatározatként, hanem miniszteri rendeletként jelenik meg, és így kötelező társadalmi vitára bocsátani. A kormányhatározatban előírtakkal kapcsolatban ugyanis nem volt egyeztetés a szakmai szervezetekkel, se a pedagógus karral, se a szakszervezetekkel.

    A militarizáció megjelenése az iskolákban nem újkeletű.  Szekszárdi Júlia cikke a Tani-tani oldalon összefoglalja az előzményeket.

    Kérdés, hogy a kötelező honvédelmi feladatok a testnevelés órán nem lesznek-e ellentétben az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, ami tiltja a 18 éven aluliak katonai kiképzést. És kérdés, mit tehet az a szülő, aki nem akarja, hogy gyermeke ilyen feladatokat végezzen.

    Az elvi problémák mellett a határozat egy gyakorlati kérdést is felvet: a testnevelés tanárok feladatkörének kérdését. Képes-e egy testnevelés tanár arra, hogy honvédelmi ismereteket oktasson, és hazafias nevelésben részesítse tanítványait? Kötelezhető-e erre? Hiszen erre nem is készítették fel, ilyen feladatokra nem kell képesnek legyen, ezt nem vállalta a szakja választásakor.