Két fontos, a felsőoktatásban tanulók megkérdezésén alapuló kutatásra szeretnénk felhívni a figyelmet.
Az Aktív ifjúság kutatás 2024-ben 2011 óta ötödik alkalommal személyes megkérdezéssel vizsgálta a nappali tagozatos hallgatók politikai gondolkodását és integrációját, a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023. évi hallgatói adatfelvételének a módszere online kérdőíves megkérdezés volt.
Az Aktív ifjúság kutatás a társadalmi összetételt, a külföldi tanulási, munkavállalási és letelepedési szándékot, a politikai szocializációs mechanizmusokat, preferenciákat, részvételt, az ideológiai kötődést és az értékstruktúrát, illetve ezek változását vizsgálta.
A hallgatói vizsgálat is kitér a társadalmi és demográfiai jellemzőkre, kibővítve az iskolatípusokkal, ahol érettségiztek. Emellett foglalkozik a továbbtanulási motivációkkal, a hallgatói szolgáltatásokkal való elégedettséggel, az intézményen belüli szervezeti tagsággal, az egyéb tanulmányokkal és a tanulmányok melletti munkavállalással a munkaerőpiaci és jövedelmi várakozásokkal és a végzés utáni tervekkel, kilátásokkal.
A sok érdekes adat közül az alábiakban kiemelek néhány, számunkra különösen érdekes információt, amelyek részben megerősítik a közvélekedést, részben pedig cáfolják azokat.
Az egyetemisták társadalmi háttere tükrözi az oktatási esélyegyenlőtlenséget.
Megdöbbentő, hogy a nappali tagozatosoknak csak 13 %-a érettségizett szakképzésben, miközben az érettségizők kb. fele a szakképzésben tanul.
A hallgatók 85%-nak legalább az egyik szülője érettségizett, 56 %-uké felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A nappali hallgatók mindössze két-három százaléka érkezett olyan kibocsátó családból, ahol az édesapa/nevelőapa legfeljebb 8 osztályt végzett, további 17 százalékuknak pedig édesapja szakmunkás végzettségű. Az arányok 2015-höz és 2019-hez képest nem változtak.
A nyelvvizsgakötelezettséggel kapcsolatos viták fényében érdekes, hogy a nappali hallgatók 91%-a magas szintűnek ítéli meg a nyelvtudását.
A külföldi munkavállalási szándék tekintetében eltér a két kutatás eredménye. A DPR szerint a külföldi munkavállalást tervező 47 %-ból csak 16 % szeretne tartósan külföldön dolgozni, míg a külföldi letelepedésben gondolkozók aránya az Aktív ifjúság kutatás szerint 45 %, és lényegesen nőtt a korábbiakhoz képest. Azonban okként csak kevesen (7-7%) jelölték meg a politikai helyzetet, illetve a kilátástalanságot, legtöbben az anyagi lehetőségek miatt költöznének el.
Mind a saját jövőkép megítélése, mind a demokrácia magyarországi variánsával való elégedettség romlott 2019 óta. Meglepő lehet sokak számára, hogy korábban ezek folyamatosan javultak, csak most estek vissza a 2013-as szintre.
Négy év alatt 5 százalékponttal növekedett a demokráciapárti hallgatók aránya: míg 2019-ben 57, 2024-ben 63 százalékuk vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. Ezzel párhuzamosan mérésről mérésre csökken a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadó egyetemisták aránya (2011-ben még minden harmadik hallgató ezt elfogadhatónak tartotta, 2024-ben pedig 11 százalékuk).
Politikai aktivitás tekintetében két irányú a változás. Egyrészt a magyar egyetemisták középiskolás korukban és jelenleg is többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint bármikor ezt megelőzően. Arra a kérdésre azonban, hogy „középiskolás korodban, az iskolában, pl. történelem, osztályfőnöki órákon, szünetben milyen gyakran beszélgettetek közéleti kérdésekről, társadalmi problémákról” 7 százalékponttal többen mondták, hogy a középiskolában soha nem beszéltek ilyen kérdésekről, mint 2019-ben. Ennek megfelelően növekedett a témával egyáltalán, vagy csak alkalmanként találkozók aránya.
Valamivel emelkedett azok aránya is, akik életében történt olyan esemény, történés, személyes tapasztalat, ami alapvetően határozta meg politikai nézeteit. Ezek közül is kiemelendő a tanártüntetési hullám, valamint a 2024 februárjában kibontakozó ún. pedofil botrány. Ennek ellenére a nappali tagozatos egyetemisták politikai érdeklődése valamelyest csökkent 2019-hez képest.
Juhász Ágnes