Szervezeti kérdések

A CKP-nak jelenleg 56 szervezet a tagja. 3 új tagot vettünk fel a tavalyi év során: Magyar Anyák; Pedagógus Egység;  Oktatással a Demokráciáért Alapítvány. A korábban csatlakozott szervezetek közül megszűnt a Csak Együtt Van Esély Csoport (CSEVE), az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete.

AZ ÜT tagjai elsősorban levelezőlistájukon tartják a kapcsolatot, emellett kb. negyedévenként online vagy személyes megbeszélést is tartottak. A felmerülő kérdésekben minden esetben konszenzussal döntöttünk.

Az ÜT-ben két változás történt: A PSZ elfoglalta a neki járó helyet, így Totyik Tamás tagja lett az ÜT-nek. Fodor Kata magánéleti okból lemondott, helyét ideiglenesen Walton Attila foglalta el.

Az ÜT munkáját az Aquincumi Egyetem támogatásának köszönhetően félállású asszisztens segíti.

A CKP forrásait továbbra is az Alapítvány a Tanszabadságért kezeli. Az Alapító okirat megváltoztatásával – amely hamarosan bejegyzésre kerül – az Alapítvány és a CKP kapcsolata egyértelművé vált. Az alapítvány neve CKP Alapítvány a Tanszabadságért-ra változik, és tételesen szerepelni fog feladatai között a CKP számára a jogi és pénzügyi háttér biztosítása. Az Alapítvány megkapta a jogot az 1 %-os felajánlások fogadására.

A CKP aktívan részt vett az oktatási civil mozgalmak összefogásának tevékenységében – ezt a szerveződést a jövőben KAPOCS-nak hívják. Rendszeresen részt vettünk az egyeztetéseken, a szakmai tudásunkkal, tapasztalatainkkal, híradásokkal, összefoglalókkal segítettük a mozgalmat, az akciókat, a szervezeteket. Civil megfigyelő szervezetként kapcsolódunk a Gyermekjogi Civil Koalíció munkájába.Az Országos Közös Akarathoz nem csatlakoztunk,  de felajánlottuk számukra szakmai segítségünket az oktatási kérdésekben.

A szervezeteket és az aktivistákat két levelezőlistán tájékoztattuk a hozzánk érkezett hírekről, felkérésekről,  állásfoglalásainkról,  illetve kértük ki véleményüket. Heti-kétheti rendszerességgel összefoglaltuk  a levelezőlistákon érintett témákat, a honlapon, Facebookon megjelent cikkeket, posztokat, a sajtóvisszhangot és az oktatási összefogás történéseit.

Felmérést végeztünk a szervezetek körében arról, hogy mennyiben használják, figyelik a levelezőlistákat, mit tartanak fontosnak a CKP tevékenységében, és milyen feladatokat vállalnának. 

A CKP tevékenysége

A. Szakmai tevékenység

Szakmai anyagok, elemzések

• Lépéseket tettünk a 2022-es választások előtt az ELEGY Oktatáspolitikai Szakbizottsága által készített szakpolitikai anyag ismertté tétele érdekében (bővebben a konkrét feladatok között lesz erről szó)
• Szakpolitikai javaslat készült az ukrán gyermekek oktatási ellátásáról magyar és angol nyelven
• A teljesítményértékelés kapcsán többször írtunk a pedagógusmunka értékelésének elveiről
• Elemzések készültek az új felvételi rendszerről, a nemzetközi oktatási adatokról, a tanárhiányról, a PISA eredményekről, a településen belüli iskolai szelekcióról, az adományozás szabályozásáról, a jogszabályi egyeztetésekről

Események, rendezvények

• Együttműködő közoktatás – együttműködő társadalom – A közoktatás szereplőinek intézményi együttműködési formái, lehetőségei – A Tanítanék évértékelőjéhez kapcsolódva
• Gyermekközpontú pedagógia egy gyermekellenes rendszerben? – Online műhely a pedagógiai kultúráról
• Részvétel sátorral a március 15-i Civil sugárúton; beszélgetések, szóróanyagok
• A Státusztörvény és a TÉR szakmai és hatáselemzése felkérésre a Dialógus aktuális rendezvényén

Állásfoglalások, közlemények, nyílt levelek

A CKP 21 alkalommal adott ki állásfoglalást a következő kérdésekben:

• Pintér Sándor teljesítményértékelési rendszere elfogadhatatlanságáról – január
• A tervezett teljesítményértékelésről – március
• A 8 napos egyeztetésre bocsátott jogszabályokról – március
• Közzétettük a státusztörvénnyel kapcsolatos szervezeti állásfogalalásokat – március
• Közös közlemény a státusztörvény ellen és az oktatás átfogó reformjáért (25 szervezet) – május
• Pintér Sándor ad hoc meghívásával kapcsolatban – május
• A státusztörvény tervezetről – a kritikák összefoglalója – június
• Civilek a benyújtott státusztörvényről – a kritikák összefoglalása – június
• A középfokú óvodai nevelő képzésről – június
• A tanév rendje tervéről – augusztus
• A státusztörvény végrehajtási rendeletének tervéről – augusztus
• A salátatörvényről (tagdíj, közmeghallgatás, jogosítvány) – augusztus
• A diszkrimináció csökkentését célzó törvényjavaslatról – szeptember
• A Nevelésügyi Kormánybizottság megalakításáról – október
• A szuverenitásvédelmi törvényről – december
• A BM manipulatív kérdőíveiről – december

8 nyílt levelet küldtünk:

• Az Országos Köznevelési Tanács működésének és újjáválasztásának anomáliái – március
• A pártoknak a státusztörvénnyel kapcsolatos egyeztetésről – május
• Meghívó Pintér Sándor részére – május
• Válasz Rétvári Bence államtitkár facebook bejegyzésre (Nahalka István) – június
• Válasz Maruzsa Zoltánnak – július
• Rétvári Bence államtitkárnak a tanárhiány számairól – szeptember
• Kiáltvány az MTA-hoz (Erasmus, Horizont) – december

Jogszabályok véleményezése

• Minden olyan esetben, amikor azt a jogalkotó lehetővé tette, véleményeztük az oktatást érintő jogszabálytervezeteket. Véleményünket az egyeztetésre adott mailcímen kívül a sajtónak is eljuttattuk.
• Több lépésben részletesen elemeztük a státusztörvényt és annak végrehajtási utasítását, a szakszervezetek munkajogi szempontjai mellett az oktatás minőségére helyezve a hangsúlyt; elemzésünket a TASZ, szakszervezetek, a mozgalmi szereplők, a pártok és a média is felhasználta
• 9 jogszabályt véleményeztünk (ld. Állásfoglalások, közlemények, nyílt levelek)
• Összefoglaltuk az egyeztetések során elkövetett jogsértéseket.

Közérdekű adatok kikérése és közzététele

• Az Átlátszó KiMitTud rendszere segítségével 32 alkalommal kértünk ki adatokat, egyes esetekben több lépcsőben a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak megszűnt jogviszonyáról, intézmények részére felajánlott adományok kérelmének és elutasításának számáról, a státusztörvényt és köznevelési foglalkoztatási jogviszonyt elutasítók számáról, az érettségi vizsga biztosításáról, a teljesítményértékelési koncepcióról és az Országos Köznevelési Tanács újraválasztásáról. Fenti témák vonatkozásában 19 alkalommal kaptunk legalább részleges adatot.
• A kapott adatokat elemeztük, közzétettük, eljuttattuk a sajtónak és a civileknek.
• Egyes így megkapott adatokra számos hivatkozás történt.

Kutatás

• Fontos kutatást végzett az általunk összeállított kérdésekből a Pulzus kutató (Részvétel az oktatási ügyekben, vélemény az oktatásról), amiről a Szülői Hangnak készített kutatásával együtt tájékoztatót is tartottunk.
• Szakértőként közreműködtünk a Társadalomkutató Intézet Pedagóguskutatás a közoktatás megítéléséről és a tiltakozási részvételről témájú kutatásában

Szakmai segítség nyújtása

• Folyamatosan egyeztettünk a 7igenes népszavazás kérdéseinek szakmai helyessége érdekében
• A KAPOCS szervezetei számára szakmai hátteret biztosítottunk
• A státusztörvénnyel kapcsolatos Pintér találkozó kapcsán szakmai megbeszélést tartottunk a pártokkal
• Reagáltunk a Momentum szakmai témájú megkereséseire
• Felkérésre előadóként részt vettünk eseményeken

B. Kommunikációs tevékenység

Honlap

• Az év folyamán 106, többségében elemző, értelmező, összefoglaló jellegű cikk került fel a ckpinfo.hu honlapra
• Saját témáink mellett az oktatási mozgalmakról is hírt adtunk. Folyamatosan vezettük az események kronológiáját, jeleztük előre a várható eseményeket
• Nagy jelentőségű volt a sztrájktérkép karbantartása, amellyel a központi sztrájknapokon mutattuk be a részt vevő helyszíneket és a résztvevőszámokat.
• Működtetjük az uainfo.hu honlapot, az érintetti kört figyelembe véve rendkívül nagyarányú eléréssel

Facebook

• A honlapcikkek mellett megosztottuk az oktatási mozgalmak eseményeit, a fontosabb interjúkat és médiamegjelenéseket.
• Az év folyamán mintegy 250 poszt született. Négy alkalommal hirdettünk meg
• Követőszám: 6773, új kedvelések az évben: 165

A Facebook politikájának változása következtében egyik napról a másikra drasztikusan – mintegy tizedére – csökkent a nem hirdetett posztok eléréseinek száma; a reakciók aránya nem változott. Próbálkozásaink ellenére erre nem találtunk megoldást.

YouTube csatorna

• Létrehoztuk és működtetjük a CKP youtube csatornáját.
  • videók száma: 12
  • videók látogatottsága: 1457
  • feliratkozók száma: 44

Médiajelenlét

• Állásfoglalásainkat, közleményeinket 33 alkalommal eljuttattuk a médiának, ami számos megjelenést eredményezett.
• A CKP szóvivője és stratégiai munkacsoportjának vezetője, Ercse Kriszta és Nahalka István számos alkalommal nyilatkozott, elsősorban a Klubrádióban, a Spirit FM-en és a Civil Rádióban, valamint néhány alkalommal az ATV és az RTL Klub műsoraiban, az Új Egyenlőség podcastjeiben, a Szabad Európán, a Népszavában, a Hírklikken és a SzaVon oldalán is. Több esetben voltak hosszabb műsoroknak is a szereplői. Mellettük  a CKP nevében egy-egy téma esetén mások is nyilatkoztak.
• Együttműködtünk a Szabad Vonalzóval (szavon.hu), a Tanítanék oktatási híroldalával
• Cikkeket írtunk és interjúkat adtunk hírportáloknak

C. Mozgalmi tevékenység

• Mozgalmi eseményeket nem szerveztünk, de több tüntetés esetében is támogatóként, kezdeményezőként lettünk feltüntetve. Az eseményeket mindig meghirdettük.
• Vezettük a sztrájktérképet, amelyen a 2022/23-as tanévben 4370 fölötti tiltakozó eseményt tettünk láthatóvá, 369 település 1290 intézményéből. (Ennél sokkal több megmozdulás volt, de a hivatalos adatokat nem hozzák nyilvánosságra.)
• Meghatározó szerepet játszottunk Pintér Sándor álegyeztetésével kapcsolatos közös álláspont kialakításában. Meghívót küldtünk Pintér Sándornak, és elutasítottuk Maruzsa lekezelő beszélgetésre hívását
• Felhívást adtunk ki a BM pedagógus-kérdőívének elutasítására

D. Projektek

• Önfejlesztő Közösségek Projekt

2023 júniusában elkezdődött az oktatással  neveléssel kapcsolatos szemléletformálást szolgáló program kidolgozása, a lehetséges partnerek – szakértők, szervezők, érdeklődők – felkutatása és bevonása.

A szakértőinkkel való együttműködés eredményeképp 11 modul kidolgozása kezdődött meg, további 9 tervben van. Eddig 5 program részletes terve készült el, melyeket a Tanítanék szervezésében hirdettünk meg egyéni jelentkezők, szervezetek, közösségek számára.

A program során műhelyfoglalkozás jellegű beszélgetéseken pedagógusokból, szülőkből, diákokból vagy más érdeklődőkből létrejött kisközösségek járnak körül alaposabban egy-egy, az óvodák, iskolák életét meghatározó témát, de lehetőség van meglévő közösségek csatlakozására is.

A projekt szakmai vezetője Nahalka István.

• EDUA projekt

Az ukrán menekült gyermekek oktatási hozzáférését segítő, 2022 júniusában kezdődött EDUA projektet a CKP a Civil Kollégium Alapítvány égisze alatt, a United Way támogatásával valósította meg. A projekt támogatott szakasza februárban lezárult, de a fontos információkat a partnereknek továbbra is kiküldjük, az uainfo.hu információs honlapot továbbra is működtetjük, aktualizáljuk, nagy látogatottságot generálva.  Elkészült magyar és angol nyelven a szakpolitikai javaslatcsomag, amelyet elküldtünk a döntéshozóknak – eredmény nélkül.

Problémák

 Mint a tételes beszámolóból látható, a CKP igen aktív, sokrétű és értékes tevékenységet végzett 2023 folyamán.

Beszélnünk kell azonban arról is, mi nem sikerült elképzeléseink szerint, milyen nehézségek voltak és várhatók a jövőben.

Szervezeti gondok

Továbbra sem sikerült jelentősen növelni a szervezetek aktivitását, és több aktivistát bevonni a munkába. Az 56 tagszervezet közül kb. 10 olyan van, amelyik tagjainak véleményét képviselve, szervezetként aktívan részt vesz a CKP tevékenységében. Emellett van még kb. ugyanennyi szervezeti képviselő, aki többé-kevésbé aktív.(A szervezetek között van 5-6 olyan, akik kezdettől csak demonstratív jelleggel vesz részt a munkában, és 6-7, amelyik formálisan létezik ugyan, de ténylegesen nem működik.) A szervezeteket nem képviselő, a munkacsoportokhoz csatlakozott aktivisták néhány kivétellel láthatatlanná váltak.

A problémafelvetésekre ugyan általában érkezik annyi reakció, hogy felelősen lehessen véleményt alkotni, azonban sokszor még azok a szervezetek sem reagálnak, akik az adott témában kifejezetten érintettek. Az pedig soha nem fordul elő, hogy a felvetett problémákat a hozzá legjobban értő össze is foglalja oly módon, hogy az alapja lehessen egy cikknek, állásfoglalásnak. Így az, hogy milyen problémával tudunk érdemben foglalkozni, alapvetően néhány ÜT-tag kapacitásán múlik. Az önfejlesztő közösségek projektbe és korábban az ELEGY-be ugyan sikerült szakértőket bevonnunk, azonban csak két-három ember van, akit esetleg az ÜT valamilyen eseményre, megbeszélésre delegálni tud, holott a kompetenciák alapján sokkal több ilyen lenne. Ez nagyon sérülékennyé teszi a CKP-t, különös tekintettel a munkacsoport-vezetők életkorára.

Ugyan a tavalyi évben biztosítva volt a CKP anyagi háttere, és az idei éves működés  is szerződéssel megalapozva biztosítva van, azonban jelenleg összesen két támogatóra számíthatunk. Mindenképpen lépéseket kell tennünk a forrásbevonás érdekében. Ezt segíthetik az 1%-os felajánlások. Pályázati forrás bevonását nagymértékben befolyásolja az, hogy kiket lehet bevonni a pályázat megírásában és végrehajtásába.

Az elkészült szakmai anyagok hasznosulása

Az elkészült szakmai anyagok hasznosulása nem kielégítő. Ugyan sok esetben befolyásolni tudtuk a közbeszédet, azonban azt nem értük el, hogy a ckpinfo honlapot kiindulópontnak tekintsék a szakmai szereplők és a média. A jelenlegi kormányzat adottságait tekintetbe véve nincsenek és nem voltak olyan reményeink, hogy a szakmai anyagainkat egy az egyben, formálisan vagy informálisan figyelembe veszik. Sajnos azonban egyrészt azt is rögzítenünk kell, hogy részleteiben sem tudunk hatást kifejteni az oktatásirányítás gondolkodására (sőt, sok esetben amit lehet, elvisznek Bicskéig), másrészt kiemelnénk, hogy egyéb, adott esetben szakmai szervezetek (pl.: Oktatási Hivatal, MTA) sem mutatkoznak túlzottan együttműködőnek.

A holnap látogatottsága alacsony. Hasonló a helyzet a Facebooknál is. A számokból úgy tűnik, szervezeteink tagjai sem használják és osztják meg ezeket a forrásokat.

Sajtókapcsolataink ugyan jelentősek, de eléggé érzékeny hiányosságok vannak. Ritkán tudósítanak állásfoglalásainkról a leglátogatottabb hírportálok (a 444, a Telex, a hvg, a 24.hu), egyáltalán nem szólít meg minket a Partizán. Hasznos lenne, ha többször fordulnának hozzánk szakmai kontrollért.

Mindenképpen fontos lenne lépéseket tennünk annak érdekében, hogy az érthető üzenetekkel érjük el a társadalmat. Ennek érdekében indítottuk el az önfejlesztő projektet, amihez azonban egyelőre nem igazán látjuk a szervezetek bekapcsolódását.