Az ELKH Társadalomtudományi
A kutatásban a CKP szakértői is segítettek szakmai kontrollal.
A gyorsjelentés nem tér ki minden kérdésre – hamarosan részletesebb, szóbeli tájékoztatásra is számíthatunk.
A kutatás különlegessége, hogy míg az eddigi kérdezések vagy a kormányzattól, vagy a kormányzati politikát ellenző szervezetektől indultak, ami torzítja a válaszokat, itt az iskolákra – iskolatípus, fenntartó, régió – reprezentatív mintán történt a kérdezés. Politikai irányultság szerint a válaszolók között egyforma arányban szerepelnek jobb- és baloldaliak és magukat középre helyezők.
Néhány, a státusztörvény megítéléshez is fontos adalék:
A tanárok-tanítók 46 százaléka válaszolt úgy, hogy (többé–kevésbé) hajlandó lenne megtagadni a státuszváltozásról szóló kinevezést.
A válaszolók 3/4 gondolja úgy, hogy az iskolának magának kell kialakítani a pedagógiai programot, illetve, hogy helyben és önállóan kell döntenie az iskolát érintő kérdésekben. Csak 2-3 %-uk gondolja, hogy ezeket a döntéseket központilag kell meghozni.
A válaszolók több mint fele részt vett és háromnegyede kész lenne részt venni valamilyen tiltakozó akcióban.
A legfontosabb 5 problémát az alacsony bérek (92%), a magas munkaterhek (62%), a tanári autonómia hiánya (61%), a tananyag nem megfelelő összetétele (59%), valamint az adminisztrációs terhek jelentik (46%). A tananyag összetételét és a munkakörhöz nem tartozó feladatokat nagyobb arányban jelölték meg az egyházi iskolákban, mint a magán vagy állami iskolákban tanítók. Ezzel szemben az állami intézményben tanítók az oktatás és tanulás rossz tárgyi feltételeit és az intézményi autonómia hiányát jelölték meg nagyobb arányban.