Home HírekHírek Iskolakezdés – felkészült az oktatásirányítás a negyedik hullámra?

Iskolakezdés – felkészült az oktatásirányítás a negyedik hullámra?

2021-08-22

Hamarosan kezdődik az iskola. Bár a járványügyi szakértők szerint ez nagyban hozzájárulhat a negyedik hullám beindulásához, az iskolakezdést egy héttel megelőzően a tavalyi évhez hasonlóan idén sem történtek intézkedések sem a veszély enyhítésére, sem az esetlegesen szükségessé váló korlátozások időben való megismertetésére, sem a – remélhetőleg csak korlátozottan szükséges – online oktatás segítésére. A Civil Közoktatási Platform ezért  levélben fordult kérdéseivel Maruzsa Zoltán államtitkárhoz.

A következő iskolaévről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy biztos lesz szeptember 1-én iskolakezdés, biztos személyes jelenléttel, hogy a gólyatáborok és a kezdés között napoknak kell eltelni, és hogy augusztus utolsó napjaiban az iskolákban is lesz lehetőség a 12-18 évesek oltására.

Pedig a járvány iskolai, óvodai terjedésére fel kell készülnünk. A középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok. Ráadásul a delta variánssal fertőzött oltottak is terjeszthetik a fertőzést.
Nyilvánvaló, hogy a járvány terjedését nem lehet előre látni – az azonban megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni. Ne történjen meg még egyszer, hogy az iskolák online oktatásra való áttérésének elrendelésekor az államtitkár azt jelentse ki, hogy nem lesz ügyelet, majd másnap bejelentsék, hogy mindenkit kell fogadni ügyeletben; hogy naponta változzanak a kirándulásszervezés megengedésének feltételei;  hogy ne legyen egyértelmű annak értelmezése, hogy igazoltan vagy igazolatlanul hiányzik, akit a járvány miatt nem engednek iskolába; hogy egyik iskolában beengedik a külső segítőket, fejlesztőket, a másikban nem stb. A különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó csomagok különféle előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az intézményekbe, az online oktatásra stb. Természetesen a csomagoknak megfelelően rugalmasaknak kell lenni ahhoz, hogy igazodni lehessen a helyi sajátosságokhoz (gyerekek életkora, tantermek mérete stb.), és az intézményvezetőknek bizonyos határokon belül lehetőséget kell adni a döntésekre.
Kérdezzük hát az oktatásirányítást:
Kidolgoztak-e a nyár folyamán – a korábbi negatív,  nagy lelki megterhelést, oktatásbeli elmaradásokat és emberáldozatokat is követelő tapasztalatok alapján – intézkedéscsomagot és működési protokollt a különböző várható járványügyi helyzetekre ?
Választ várunk a következő kérdésekre is:
  • Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során – a külföldi tapasztalatokra építve – hány naponta tervezik tesztelni a diákokat?
  • Hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
  • Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
  • Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben,  ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
  • Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást a rezsihez (áram, internet-előfizetés)?
  • Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
  • Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
  • Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?