Home HírekHírek A Szakképzés 4.0 stratégia

A Szakképzés 4.0 stratégia

2019-03-23

A Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája koncepciót az ITM terjesztette a kormány elé, azt március elején hallgatta meg a kormány. A közeljövőben várhatóan kormányhatározat készül az anyag alapján, addig nem lehet tudni, hogy mely pontjai élvezik a kormány támogatását, a támogatás azonban valószínű.

Az előterjesztést a Szakképzési Innovációs Tanács március 7-i plenáris ülésén írásban megkapták a SZIT tagjai, azzal, hogy az később felkerül majd fel a kormány honlapjára. Március 14-én Palkovics László sajtótájékoztatón ismertette a tervezetet.

Az alábbiakban tényszerű összefoglalás olvasható a stratégia iskolai szakképzésre vonatkozó elképzeléseiről, a SZIT-en elhangzottak figyelembevételével.

Az elképzelések értékelése, kritikája a CKP állásfoglalásában olvasható.

Aktualizálás május 17:

Az előterjesztést a kormány a 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozattal elfogadta, és cselekvési terv készítését írta elő 1 hónapos határidővel. A forrásokat, határidőket és  és végrehajtókat is tartalmazó cselekvési terv jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, még nem került nyilvánosságra, ill. elfogadásra.

A kormányhatározat melléklete maga a Szakképzés 4.0 stratégia, amely remélhetőleg hamarosan felkerül a kormányoldalra. Addig is itt olvasható.

Az elfogadott verzióban a beterjesztetthez képest lényegi változás, hogy a technikum kötelezően 5 éves: bár a közismereti tárgyakból lehet már 12.-ben érettségizni, a 12. év végén a technikumi tanuló nem kaphat érettségi bizonyítványt, csak 13. végén, amikor az ötödik érettségi tárgynak számító szakmai vizsgát is letette.

 

A Szakképzés 4.0 stratégia áttekintése

Előljáróban egy, az előterjesztésben nem szereplő fontos információ:

Az új rendszer a minisztérium elképzelése szerint 2020 szeptemberében indulna. Ehhez 3 törvényt és 19 rendeletet kell módosítani/kiadni. A szakképzési törvény alapjaiban módosul, és függetlenedik a köznevelésitől.

Az új rendszer három pillére

  1. Karrierlehetőség:
    • Egyszerű, átlátható, átjárható rendszer
    • Vonzó, valóban 5 éves technikum (kilépési lehetőséggel a 12. évfolyam végén), kisebb terheléssel a 12. évfolyam végén; a szakgimnázium legalább a mérnökképzés tekintetében a felsőoktatás előszobája legyen, valamilyen formában elfogadva a megszerzett ismereteket
    • Ösztöndíjrendszer

2. Vonzó környezet:

  • Infrastruktúra (épület, eszközök) – erre forrást szükséges szerezni (10 évre 50 milliárd/év kellene)
  • Jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek; ebbe is be kell vonni a cégeket
  • Duális képzés feltételeinek biztosítása (KKV-knak ágazati képzőközpontok, nagyvállalatoknál más gyakorlóhelyek számára is nyitott vállalati képzőközpontok)
  • Digitális tartalom(tankönyv helyett), folyamatosan korszerűsítve; korszerű oktatási technológiák

         3. Naprakész oktatói tudás

  • Vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések – ehhez időt és forrást kell biztosítani
  • Mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek beengedése az iskolába – meg kell fogalmazni, hogy milyen korosztálynak, milyen feltételekkel. Rövid tanári-pedagógiai modulok, képzések kialakítása – cél: 500 óraadó
  • Rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések
  • kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, mentori feladatokra felkészítés
  • a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer, életpályamodell kialakítása, mely a lehető legrugalmasabb módon biztosítja a tanárok foglalkoztatásának több formáját és a béralku lehetőségét, a piaci bérekhez igazodást
  • Digitális asszisztensek

        4. Megfelelő tartalom[1]

  • Az iskola feladata a (szakmai és általános) alapkompetenciák megadása, a speciális igények kielégítése a felnőttképzés feladata; az alapkompetenciákban naprakésznek kell lenni, de az iskola nem lehet olyan dinamikus, mint amit a gazdaság elvár
  • „Alap” OKJ. Ma 283 szakmára képeznek az iskolák. Sok szakma kikerül majd a felnőttképzésbe, sok pedig nem lesz szakma. Ágazati készségtanácsok határozzák meg.
  • Minden képzésbe be kell épülnie az Ipar 4.0 követelményeinek és a szakmában elvárt digitális tartalmaknak (az informatika tantárgy helyett elsősorban a szakmai tantárgyak oktatása során kell megjelennie a digitalizációnak)
  • A szakképzési irányok meghatározásának módszere megváltozik: Munkaerő-piaci előrejelző rendszert hoznak létre; Szakmaszerkezeti döntés (keretszámrendelet) helyett 3 éves együttműködési megállapodások a nem állami fenntartókkal; Megyei szinten a szükségletek meghatározása az MFKB-k helyett a megyei foglalkoztatási paktumok, iskolai vonatkozásban a kancellárok feladata lesz
  • A szakirányú felsőoktatási képzések és középiskolai képzések képzési és kimeneti követelményrendszerének összehangolása

Szakképzés új rendszere

  • Iskolatípusok megnevezése[2]: Gimnázium; Technikum[3](a jelenlegi szakgimnázium); Szakképző iskola (a jelenlegi szakközépiskola)
  • Felvételi helyett számítógépen végzett kompetenciamérés: A klasszikus matematika és magyar felvételi helyett a kulcskompetenciára fókuszáló méréssel lehet bekerülni a szakmai képzésbe.
  • Pályaorientáció megerősítése: koordináltabb működés; nem csak 8. osztályosoknak. Ez lehetőséget biztosít azon gyerekek kiválasztására, akiknek segítségre van szükségük: orientációs évre, alapkészségek megerősítésére. A korosztály sajátosságainak megfelelő módszerek
  • Orientációs évfolyam lehetőségének bevezetése azokban az iskolákban, amelyek ezt pedagógiai programjukba beveszik. Ehhez más típusú, kompetenciaigényesebb tanárok szükségesek. Programja a helyi pedagógiai adottságokhoz igazodhat. Itt cél az alapkészségek megerősítése is. Ez az évfolyam vegyes összetételű lesz, mivel a lemaradók mellett választani fogják azok is, akik nem tudnak még dönteni. Utána minden irányban lehet lépni.[4] (terv: 50 helyszínen 500 gyerek/év)
  • Rugalmas tankötelezettségi korhatár: minimum részszakképesítés[5]
  • HÍD-program kivezetése (a HÍD program kudarcos, más típusú megoldás kell).
  • Általános iskolát 15 éves korig el nem végzőknek Dobbantó program: utána mehet műhelyiskolába vagy a normál szakképzésbe.
  • Bevezetik a műhelyiskolát: egy mester mellett a tanuló, őket egy pedagógiai mentor segíti; addig marad a tanuló, míg részszakképesítést nem szerez (nincs buktatás, ha megszerzi, tanév közben is elmehet), de vissza is kapcsolódhat az iskolai szakképzésbe a szakképesítés megszerzéséig. Megfelelő mesterek és mentorok kellenek (Terv: 100 műhelyiskola 12000 tanulóval/év)
  • Átjárhatóság iskolatípusok és területek között: a technikum és a gimnázium között 9-10. évfolyamban különbözeti nélküli váltás (második nyelv kivételével), a NAT-ban és a kerettantervekben összehangolás; 9. után a szakképző iskola és a technikum között, de a technikumba lépéshez a közismereti tárgyakból különbözeti kell
  • A szakképző iskolában (szakmunkásképzésben) az első évben kompetenciák fejlesztése folyna, de ez nem hangolható össze a középiskolákkal, innen csak különbözetivel lehetne átmenni. Ezért is ajánlott az orientációs évfolyam.
  • Technikumban 9-10.-ben, szakképzőben 9.-ben ágazati alapképzés Utána ágazati alapvizsgát lehet tenni, amiről bizonyítványt kap, de ez nem számít befejezett végzettségnek a tankötelezettség szempontjából.
  • Szakképző iskolák (szakmunkásképzők) érettségire felkészítő szerepe: lehessen érettségizni, de csak estin, mert a mostani rendszerben a kétéves nappali képzés során elfelejtik a szakmát.
  • Nyelv: a jelenlegivel azonos nyelvi összóraszámban csak egy nyelv lenne[6], ami alapesetben az angol, de speciális esetekben, például nyugati határnál vagy német cég közelében lehet eltérés.
  • Technikumi vizsgarendszer: 12. évfolyam végén a négy kötelező érettségi tárgyból kell vizsgázni. 13. után, amikor az OKJ vizsgát is letette, megkapja az érettségi bizonyítványt. De aki ki akar lépni, az vizsgázhat 5 tárgyból a 12. évfolyam végén, az 5. tárgy szabadon választott. Ha nem akar kilépni, nem kell kiiratkozni és újra beiratkozni a szakképző évfolyamra. Az ötödik évben egyértelműen duális lenne a képzés, közismereti tárgyak nélkül.
  • Felnőttoktatásban rövidített képzési idő lehetősége
  • Gimnáziumban érettségizetteknek és felsőoktatásból kihullottaknak 2 éves technikusképzés
  • Biztosítani kell a felsőoktatással az összeköttetést (mindkét irányban a tartalom összehangolása, innováció közvetítése), és meg kell könnyíteni a szakirányú továbbtanulást. Kérdés, hogy megfelelő minőségű technikus vizsga esetén feltétel nélkül kerüljön be, vagy csak könnyítés legyen. A megszerzett ismeretek kreditként beszámíthatók legyenek.
  • (Speciális) szakiskolával a stratégia nem foglalkozik (inkább köznevelés, mint gazdasági relevancia)

Ösztöndíjrendszer, szakkollégiumok

HÍD  és hiányszakma ösztöndíj helyett új rendszer, teljesítményhez kötve:

Szociális alapon: Apáczai ösztöndíj (az Arany János ösztöndíj példájára) – a technikumok 9-12. évfolyamán

Szakképzési ösztöndíj az orientációs évfolyamban és a szakképző iskola 9. évfolyamán, illetve abban az esetben később is, ha tanuló munkaszerződés nem jön létre, és a tanuló tanműhelyben dolgozik

– (Tanulói) munkaszerződés: Ezt a cég fizeti a duális képzésben résztvevőknek. Nyugdíjba beszámít.

Az ösztöndíj egy részét végzéskor kapnák meg kártyán, amelyet például vállalkozáshoz eszközvásárlásra (vagy utazásra) használhatnának; ezzel ösztönöznék, hogy maradjon az ágazatban.

Szakkollégiumi rendszer[7]

Irányszám: 500 diák; 5 településen kezdik (Mátészalka, Berettyóújfalú, Szerencs, Komló, Nagykanizsa)

A kollégiumok lehetnek egyháziak, vagy állami kollégium tagintézményei.

Egyebek

EMMI-hez tartozó ágazatok kérdése

Nincs leírva, de utaltak arra, hogy az EMMI-hez tartozó, „munkaerőpiaci relevanciával nem rendelkező” ágazatokat nem kívánják a többivel azonosan kezelni.

Az írott anyag szerint „nehezen értelmezhetők a szakképzés keretein belül a művészeti képzések, illetve „a jelenleg nappali rendszerben oktatott egészségügyi és szociális szakmák egy része még idegen a 14-15 éves fiataloktól, így ezeknek a szakmáknak a választása és tanulása egyre inkább a felnőttkorhoz kötődik.”

Arra is volt szóbeli utalás, hogy ezeknek a szakmáknak nincs helyük az OKJ-ban.

Az Ágazati Készségtanácsok – amelyeknek a szakképzés tartalmának meghatározásában alapvető szerepe van – 19 ágazatban jöttek létre (egy tanács több ágazatot is képvselhet). Az ÁKT-k nem fedik le a művészeti, közművelődési, oktatási, sport ágazatokat (Pedagógia, Képző- és iparművészet,VI. Hang-, film és színháztechnika, Közművelődés, Előadóművészet), valamint az egészségügyi, szociális, rendészeti, ill. a vízügyi és közlekedésépítő ágazatot.

Alapítványi és egyházi iskolák

Meghatározó és az is marad az állami fenntartás.

Az egyházak elsősorban a humán és a szociális ágazatokban, ill. a hátrányos helyzetűek képzésében kell, hogy nagyobb szerepet kapjanak.

Speciális esetekben szükség van az alapítványi iskolákra is.

Pályaorientáció

Pályaorientáció ne nyolcadikban kezdődjön, ne rendezvényközéppontú legyen. Iskolamarketing helyett pályatanácsadás.

Karriertervezés a duális képzésbe való belépés előtt.

A szereplők feladatainak egyértelmű meghatározása.

Az általános iskolák és a pályaválasztásban meghatározó pedagógusok érzékenyítése, intenzívebb bevonása.

Nagy nézettséget elérő kampányok.

Kompetenciamérések beépítése a tanácsadásba.

200 általános iskolai pályaorientációs tanácsadó

Hatékony irányítás

Egységes adatbázis és minőségirányítási rendszer, objektív adatokra alapozott vezetői döntéstámogató megoldások.

A kancellárok biztosítják a menedzserszemléletet.

Főigazgatók és kancellárok egységes felkészítése és teljesítményértékelése.

Forrás

A forrásigény a beavatkozásoktól függ, még nem tudni, honnan és mennyi lesz.

Ami tudható: A szakképzési hozzájárulásból a bevétel 90 milliárd, a szakképzési célú felhasználás 38 milliárd. Nagyobb arányt kérnek. Az anyag szerint ebből 3 évben 150–200 Milliárd Ft-ot lehetne szakképzésre fordítani.

Szakmapolitikai döntések szereplői

A szakmai képzésért felelős minisztériumok az érintett kamarák, a Szakképzési Innovációs Tanács és a Megyei Foglalkoztatási Paktumok hátterével hozzák meg a szakmapolitikai döntéseket.

 

Juhász Ágnes

 

 

 

 

 

[1] Ez ugyan nem szerepel a „lábak” között, de az áttekinthetőség kedvéért ide vettem.

[2] Az összefoglalóban a továbbiakban ezeket az elnevezéseket használom.

[3] A januári SZIT-en még a szakgimnázium elnevezést is használták a nem ipari szakmákra. Ezeket a szakmákat át akarják adni az EMMI-nek, és még az is kérdés, hogy egyáltalán beletartoznak-e az OKJ-ba (művészeti, humán)

[4] Az írásos anyagban csak a kompetenciahiányos tanulók részvétele szerepel, és nincs szó a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségéről.

[5] Az írásos anyagban a korhatár emeléséről beszélnek, 17 év és/vagy részszakképesítés, a SZIT-en ezt váltotta a rugalmas korhatár – ez nem tűnik visszalépésnek, mert a gyakorlatban részszakképesítés nem szerezhető 17 év alatt

[6] Ez a lehetőség a szakgimnáziumokban ma is megvan.

[7] A kiszivárgott anyagban még roma szakkollégiumi rendszer szerepelt; ezt pl. a PDSZ kifogásolta; a kiosztott, végleges előterjesztésben a roma kitétel nem szerepel