Szakmai anyagaink – 100 pont, Azonnali intézkedések, Sürgős intézkedések – keretében javaslatokat tettünk szakképzést érintő változtatásokra is. Ezek nagy része rendeleti szabályozást igényel, azonban a szakképzési törvény módosítása nélkül többségük nem volt megvalósítható. Mivel tudomásunk szerint az országgyűlés őszi időszakában sor kerül a szakképzési törvény módosítására, összeszedtük, hogy a javaslataink megvalósításához a törvény mely pontjaiban kell változtatni, illetve milyen kiegészítésekre van szükség.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy sok változtatást összhangba kell hozni a köznevelési jogszabályokkal. A későbbiekben egy, a szakképzésre is vonatkozó köznevelési törvényre van szükség a szakképzési törvény csak a kimondottan a szakmai oktatásra, képzésre vonatkozó sajátosságokat kell tartalmazza.
A pedagógusok és oktatást segítők státuszára, képzésére, továbbképzésére egy egységbe szerkesztett, a szakképzésre is kiterjedő törvényre van szükség, a szakképzési és munkaköri specialitások megnevezésével.
A javaslataink elsősorban a 14 éves kori korai specializáció következményeinek enyhítésére, valamint az SNI-ek szakképzésének könnyítésére, javítására vonatkoznak.
Teszünk javaslatokat emellett a demokratikus jogok, a szektorsemlegesség erősitésére és néhány egyéb kérdésben is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy fontos változtatások szükségesek a munkavállalók, a vizsgaközpontok és a duális képzés vonatkozásában is. Azonban ennek a területeknek nem vagyunk igazán a szakértői.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a törvénymódositást követően igen sok esetben a vonatkozó rendeleti szabályozást is módositani szükséges, ennek részleteire most nem tudunk kitérni.
Javasolt módositások:
3. § b) Teljességgel indokolatlan az első szakképesítés megszerzésének ingyenességét attól függővé tenni, hogy arra szakképző intézményben vagy felnőttképzésben kerül-e sor. A szakgimnázium esetén ez a szabályozás logikus, azonban más esetekben nem.
7. § 2 Problémás az egészségügyi alkalmasság definiciója és szabályozása. A definició szerint a tanulónak a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre kell alkalmasnak lennie, holott jelentlezéskor nem választ szakmát, csak ágazatot. Az viszont nem lenne jó, ha az egész ágazatra való alkalmasságot követelnék meg – ahogy jelenleg valószinüleg sok esetben történik -, hiszen ez kizárja sok olyan tanuló részvételét, aki egy-egy szakmát meg tudna szerezni. Kizárni tehát csak akkor szabadna, ha az ágazat egyetlen szakmájára sem alkalmas, és a véleményben jelezni kellene, hogy mey tevékenységekre nem. Ezek alól az ágazati oktatás során fel kellene menteni.
7. § 8. a) Tanulmányi rendszer: közneveléssel azonosan kellene szabályozni
9. § A szakképző intézmény tevékenységébe javasoljuk belevenni:
(6) A szakképző intézmény a pedagógusok és más dolgozók (régi szöveghez illeszkedően: oktatók) munkájának és a tanulók tanulásának és jóllétének támogatására, annak eszközeként és helyszíneként könyvtárat működtet.
Ezzel összhangba kerül a köznevelési és a szakképzési szabályozás.
16. § A szakképző intézmények közé indokoltnak tartjuk bevenni a szakiskolát is. Az SNI-sek szakiskoláinak és az ott tanulóknak ugyanazokat a juttatásokat és lehetőségeket kell biztosítani, mint a szakképző iskoláknak és az ott tanulóknak.
19 §b, 20. § 3 és 73§ 1: Reméljük, hogy a köznevelésben megszűnik a kerettanterv kötelezősége. Ebben az esetben a kerettanterv szerinti oktatás megfogalmazás nem lesz releváns.
20. § 3) Ki kell hagyni azt a kitételt, hogy a technikumban a kizárólag érettségire való felkészités – ami a gyakorlatban a szakképző iskolai végzettséggel rendelkezők érettségi megszerzésére irányuló képzését jelenti – csak felnőttképzési jogviszonyben történhessen: 25 éves kor alatt vissza kell állitani a nappali képzésben való érettségiszerzés lehetőségét.
22. § 1. A lehetséges alapitók felsorolásából indokolatlanul hiányzik a települési önkormányzat, illetve ilyenek társulása
22. § (1a) Javasoljuk a „Szakképző intézmény – a rendvédelmi szakképző intézmény kivételével – kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás folytatására nem alapítható.” szabály elhagyását. A kizárólag érettségi utáni, illetve valamilyen iskolai végzettséggel járó szakmával rendelkezők számára tartott szakmai képzésre – akár 25 év alatt, akár felnőttképzési jogviszonyban – meg kellene engedni önálló intézmények létrehozását. Ez növelhetné a kínálatot a végzettséggel szakmai oktatásba jelentkezők számára, és ezzel ennek a preferálandó tanulási útnak a létszámát, presztízsét. Természetesen ez nem jelenti az ilyen intézmények automatikus engedélyezését.
Ha ez nem marad ki a szabály, akkor is a rendvédelemmel azonos megítélésű kellene legyen a honvédelem – már csak azért is, hogy ne kellejen 14 évesen a katonai pálya mellett dönteni.
22. § 4) Nem indokolt, hogy az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélye határozatlan időre, egyéb nem állami szakképző intézmény működési engedélye öt évre legyen kiadható.
32. § 4) Abban az esetben, ha az intézményben nem működik képzési tanács, a házirend és az SZMSZ elfogadásához ki kell kérni a szülői szervezet, illetve a duális partnerek véleményét.
35. § 5 A mindennapos testnevelés kérdését át kell gondolni, és össze kell hangolni a köznevelési törvénnyel.
35/A. § * [A „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzése]
Ezt a kérdést a közneveléssel egységesen kell rendezni.
A gyakorlati képzés sosem valósult meg, ki kell hagyni. A KRESZ képzés tapasztalatai negatívak. Ki lehetne hagyni az egész paragrafust, illetve opcionálissá lehetne tenni az iskolák számára az igénybe vételt.
Megfontolandó az egészségügyi ismeretek megszerzésére vonatkozó rész meghagyása.
40 § c A szakképzésben dolgozó pedagógusok sérelmezik az oktató elnevezést.
46 § c Az igazgatói pályázatoknál kötelezővé kellene tenni a véleménykérést a képzési tanácstól, ennek hiányában a szülőktől és a diákoktól is, valamint a kinevezés vagy annak megtagadása indoklását, ha ellentétes a véleményekkel.
47 § 3 A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lehet kötelező, ezt a pontot ki kell venni.
54. § 3 Indokolt lenne a sajátos nevelési igényű tanulókat a létszám számításánál a köznevelési törvény 47§ 7 szerinti szabályozásnak megfelelően nagyobb – a fogyatékosság jellegétől függően két- vagy háromszoros – súllyal venni figyelembe.
56. § 1a) A pályamódosítás lehetővé tétele érdekében lehetővé kell tenni a technikum elhagyását teljes értékű érettségivel a 12. évfolyam végén. Ennek érdekében szükséges egy i) pont beiktatása, amely szerint a tanulói jogviszony megszűnik technikum esetén a tizenkettedik évfolyam sikeres teljesítését követő érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló az érettségi bizonyítvány kiállításához szükséges valamennyi követelményt teljesítette, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a szakirányú oktatásban a tizenharmadik évfolyamon nem kíván részt venni.
60. § b) A 94. § szerint a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személy részére az egészségügyi alkalmassági követelmények, a pályaalkalmassági követelmények és a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével a Kormány rendeletében meghatározott kedvezmények útján kell biztosítani a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást.
Ugyanakkor a 60. § szerint a szakmai oktatás alatt nem lehet felmenteni egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól alól akkor sem, ha ez ez a szakma, részszakma megszerzését nem veszélyezteti, és a 90. és 93. § nem tartalmazza a vizsgakönnyítés lehetőségét az ágazati és a szakmai vizsgán.
A 60. § szabályozása azért sem elfogadható, mert a jelenlegi szabályozás szerint nem egyértelmű, hogy a szakirányú oktatás ideje alatt is érvényes-e a nyelvi felmentés, illetve szakképző iskolákban a közismereti tárgyaknál a felmentés.
Másrészt lehetnek olyan részei a képzésnek, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakma megszerzéséhez.
Harmadrészt lehetővé kellene tenni, hogy az, aki nem tud teljes szakmát szerezni fogyatékossága miatt, de integráltan oktatható, esetleg a részszakmá(k)ban kiváló, szerezhessen valamilyen végzettséget.
Ez a kérdés komplex szabályozást igényel, amire feltehetőleg most még nem kerül sor, azonban ez is lehetne egy lépés a megoldás felé.
A szakmai tárgyak oktatása esetén – akár az az ágazati alapozás idején, akár a szakmai oktatás szakaszában – kérdéses az Nkt. hivatkozás. A felmentést foglalkozás-egészségügyi orvosnak kellene javasolnia ugyanúgy, mint a szakmai tárgyak alóli felmentést
70. § (2) A köznevelési törvénnyel összhangba kell hozni a paragrafus szabályozását.
Az, hogy a kimaradt – esetleg az iskola által elküldött – 16 és 18 év közötti tanuló számára iskolát találjon, nem lehet kizárólag a szülő felelőssége úgy, hogy az iskolák nem kötelesek fogadni a tanulót. Ez a kötelezettség egyébként ellentmond annak, hogy a tankötelezettség csak 16 éves korig tart. A szabályozást úgy kellene a köznevelési törvényben módosítani, hogy az állam kötelessége legyen a tanuló számára megfelelő oktatási intézmény biztosítása 18 éves koráig. (A támogatás megvonása nem értelmezhető, hiszen ha nem jár iskolába, akkor nyilván nincs is támogatás.) Természetesen ameddig nincs felemelve a tankötelezettségi korhatár, ezt nem köteles elfogadni a szülő, a tanuló.
A foglalkoztatás megszüntetésére vonatkozó utolsó mondat maradjon (nyilván átfogalmazva)
84. § Feltétlenül rendelkezni kell az érettségi, illetve a vizsgák napjaira, illetve az azt megelőző napokra vonatkozó szabadságról
90., ill 93. § Feltétlenül biztositani kell az SNI, ill. fogyatékossággal élő tanuló számára az érettségihez hasonló könnyitéseket, felmentéseket az ágazati, illetve a szakmai és a képesitő vizsgán. Ez a 94. § -ból is következik. Az ágazati vizsgán szakmai vizsgarészek alóli felmentést is meg kellene engedni, amennyiben az SNI-s tanuló olyan szakmát választ, amihez arra az ismeretere nincs szükség.
92. § 1. Biztositani szükséges a pályamódositás lehetőségét a tanuló részére. Ennek érdekében kihagyandó „az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni” kitétel.
97 § és 100. § A szakképzés és a köznevelés információs rendszerének különválasztását meg kell szüntetni
100. § A gazdasági kamara feladatait felül kell vizsgálni.
Különösen problémás a b) pont (javaslat a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányaira)
103 § (2) A szakképző intézmény alkalmazottja munkájának értékelése nem lehet külső értékelés. Az értékelés módja a köznevelési intézményekkel azonos kell legyen. Amennyiben ez még nincs kidolgozva, itt csak utalás legyen az értékelésre, amelyben nem szerepel a „külső” kitétel nem külső .
109 § 3a Indokolatlan a különbségtétel az egyházi és az egyéb fenntartók között. Egyébként is indokolatlan az abszolút tiltás a korábbi engedélyezett létszám be nem töltése esetén, hiszen lehetett hibás a létszámbecslés, és változhatott is a szakma keresettsége.
A együttműködési megállapodást három év helyett öt évre kellene kötni a tervezhetőség érdekében.
123. § Kiegészítendő a szakmai vizsgára, illetve az érettségi vizsgára történő felkészülés érdekében biztosítandó, a tanuló számára az általános munkarendtől eltérő felkészülési és távolléti lehetőségek rendeleti szabályozásával.
Kiegészítendő a szakképző iskola 4 éves képzési idejét szabályozó rendeleti szabályozással
Javasolt kiegészítések a törvényhez:
A technikumokban legyen kötelező igény esetén biztosítani az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét a kötelező közismereti tárgyakból, valamint a közép- vagy emelt szintű érettségire való felkészítést az iskolában oktatott tárgyakból. A más iskolában vendégtanulóként vagy a centrum szervezésében történő tantárgyi és vizsgafelkészítésekre járjon normatív támogatás.
A szakmaváltás, ágazatváltás, iskolatípus-váltás lehetőségének biztosítása érdekében a szakmaváltók hiányzó ismeretei pótlására járjon támogatás.
A szakszolgálati rendszer és a közismeret vonatkozásában a szakmai szolgáltató rendszer egyszerre kell kiszolgálja a köznevelést és a szakképzést. Erre ki kell térnie a köznevelési törvénynek.
Az intézményi létszámkeretek tervezése során az SNI gyermekek segítésére rendelt szakemberekre meghatározott létszámnormatíva alkalmazása a fenntartó és a szakképzési centrum vezetője részére kötelező, abból pénzügyi vagy egyéb gazdálkodási okra hivatkozva státuszelvonás nem eszközölhető.
A szakképzésért felelős miniszter a szakképzés országos fejlesztését érintő döntések előkészítése során rendszeres és átlátható szakmai egyeztetést biztosít a szakképző intézmények, az oktatók, a tanulók, a szülők, a szakszervezetek, valamint a szakképzésben érintett szakmai és civil szervezetek képviselőivel. Ennek részleteit rendeletben kell szabályozni.
A törvényben nem érintett, kizárólag a rendeletek módositását igénylő javaslataink:
Szociális ösztöndíj a műhelyiskolában és a Dobbantóban (a törvény 59. §5b pontja szerint minden, ingyenesen a szakmai oktatásban tanuló pályázhatna, az Apáczai ösztöndíj kiírása szerint csak a szakképző iskolában és technikumban tanulók )
Teljes értékű érettségi lehetőségének visszaállítása a 12. év végén a technikumokban.
A szakképző iskolában (szakmunkásképzésben) a képzési időt fokozatosan vissza kell állítani négy évre, amelyen belül a szűken vett szakma tanulása csak a 11. évfolyamon, széles szakmai alapozást követően kezdődhet meg. A teljes képzés folyamán növelni kell a nem szakmai tartalom arányát és erősíteni kell az általános kompetenciafejlesztést. A négyéves képzés megvalósítására többféle lehetőséget is nyitva kell hagyni (pl. orientációs évfolyam, technikumba való átlépés lehetősége, második szakma).
Későbbre maradhat:
A második szakma felnőttkorban is automatikus ingyenességének megszüntetése
Együtttműködés a szakképzés és a köznevelés között annak érdekében, hogy a gimnáziumi tanulók is szerezhessenek szakmai ismereteket, illetve a szakképzésben tanulók akadémiai ismereteket.
Javaslat INNEN letölthető.
A CKP-ban és a PDSZ szakképzési munkacsoportjában lefolytatott vita figyelembe vételével összeállította Juhász Ágnes munkacsoport-vezető, képzési információs tanácsadó
2026. szeptember 18.