Pintér Sándor Miniszter Úr részére

Belügyminisztérium

 

Tisztelt Miniszter úr!

A múlt hét végén jelent meg a hír a médiában, hogy a Belügyminisztérium beszélgetésre hívja az iskolaigazgatókat.

Akkor még fennállt annak a lehetősége, hogy az igazgatók Önnel fognak beszélgetni. Azóta kiderült, hogy az igazgatók csak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak mondhatják el a véleményüket, aki számára ez feltehetően nem fog sok újdonságot tartalmazni, hiszen hosszú évek óta ő felel a közoktatásért, így ismernie kell annak helyzetét, problémáit, a követeléseket, a helyzetelemző és javaslattevő anyagokat.

Miniszter úr azonban – annak ellenére, hogy a kormányban a köznevelési területet is képviseli – elérhetetlen az Önt megszólító tanárok, szülők, diákok számára. Távol maradt a sztrájktárgyalásoktól, nem fogadta a szakszervezeti vezetőket, sőt (tudomásunk szerint) a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztalt és a Nemzeti Pedagógus Kart sem tisztelte meg jelenlétével. Így az oktatás problémái csak a Maruzsa Zoltán által vezetett államtitkárság közvetítésével jutnak el Önhöz, amely államtitkárság többször is bebizonyította, hogy nem képviseli sem a hozzá tartozó munkavállalók, sem az általuk oktatott, nevelt gyermekek érdekeit. 

Arra kérjük Önt, hogy 

– ezúttal Ön is vegyen részt személyesen a meghirdetett találkozón;

– tegyék publikussá, hogy mi a találkozó célja, műfaja és kiket, milyen szempontok szerint hívtak meg;

– a tanárok tömegeit képviselő szakszervezeti meghívottaknak is legyen az igazgatókkal megegyező megszólalási lehetősége;

– gondoskodjon róla, hogy a találkozás a nyílt párbeszéd terepe legyen – a beszélgetésről készüljön hangfelvétel, az ott elhangzott információk, következtetések  közösen jóváhagyott kommüniké formájában kerüljenek ki az országos sajtóba;

– a tanácskozáson körvonalazódó lépések, intézkedési lehetőségek megvitatása az ülés után is folytatódjon.

A pedagógusok, szülők és diákok közös 9 pontja érdemi és nyilvános párbeszédet követel az oktatás megújításáról. E követelés teljesítéséhez egy ilyen beszélgetés nem elegendő:

– széleskörű társadalmi vitát követően teremtsenek intézményesült, demokratikus, jogosultságokkal rendelkező fórumot az ágazat szereplői számára nemzeti közoktatási kerekasztal formájában,  a Pedagógusok Szakszervezete követelésének megfelelően,

– ösztönözzék az immár spontán megkezdődött iskolai és településszintű párbeszédet az oktatás minden szereplőjének részvételével, amelynek  szakmai segítésére, szervezésére civil oldalról már történtek kezdeményezések.

Tudnia kell arról, hogy tekintélyes szakmai és érdekképviseleti szervezetek az évek folyamán számos helyzetértékelő és megoldási lehetőségeket bemutató dokumentumot hoztak létre (felsorolásuk az 1. mellékletben). 

Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmét néhány olyan intézkedésre, amelyek már az elvárt rendszerszintű változtatások előtt is javíthatnának az érintettek helyzetén (l. a 2. mellékletben).

 

Budapest, 2022. december 15.

A Civil Közoktatási Platform

tagszervezetei nevében

Ercse Kriszta szóvivő

ckpinfo.hu

 

 

Mellékletek:

Kiemelten fontos dokumentumok

Sürgős, elengedhetetlen intézkedések

 

1. Kiemelten fontos dokumentumok

9 pont – változást az oktatásban!

A PDSZ összefoglalója

Háttal Európának 1

Háttal Európának  2

100 pont

AlterNATiva

2. Sürgős, elengedhetetlen intézkedések 

1. Retorziók  megszüntetése: Az elbocsátott pedagógusok visszavétele; az elbocsátások leállítása;
2. Sztrájkkövetelések: Érdemi tárgyalások a sztrájkkövetelésekről; a sztrájkjog korlátozásának visszavonása;
3. Rezsitámogatás: AZ SNI-sek és hátrányos helyzetű, roma diákok számára szolgáltató civil fenntartású iskolák, tanodák, segítők fennmaradásához szükséges rezsitámogatás biztosítása;
4. Tanszabadság: A NAT2020-ban a részletesen szabályozó elemek kiiktatása, kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése, a szabad tankönyvválasztás megvalósítása; a tantárgyakra vonatkozó óraszámok iskolai megállapításának szabaddá tétele az át nem léphető teljes heti óraszámmaximumok rögzítésével; az intézményi tanulásszervezési szabályok erőteljes deregulációja
5. Iskolaérettség: Az iskolaérettség megállapítása régi rendszerének visszaállítása, SNI-sek további 1 évig óvodában maradási lehetőségének visszaállítása; a kötelező óvodáztatás alapelvének megőrzése mellett a belépés szabályainak, valamint az óvodába járás rugalmas kezelésének biztosítása; alternatív megoldások (pl. bölcsődében maradás, Biztos Kezdet gyerekház) engedélyezése
6. Óvodapedagógusok: Óvodában szakképzettségi előírás visszaállítása a délutáni időszakra is
7. Nyugdíjasok: Nyugdíj melletti foglalkoztatás tilalmának végleges megszüntetése
8. Intézményi önállóság: Az iskolák számára önálló költségvetés biztosítása, az igazgatók (intézményvezetők) számára döntési jogkörök visszaadása
9. Életpályamodell: A minősítési és szakmai ellenőrzési rendszer újragondolása, a portfólióírási kötelezettség eltörlése 
10. Iskolai demokrácia: Az iskolai közösségek számára a véleményezés, egyetértés jogának biztosítása (igazgatói kinevezések, intézményi tervezés stb.) 
11. Társadalmi egyeztetés: A jogszabálytervezetek  törvény által előírt egyeztetési kötelezettségének maradéktalan betartása; az egyeztető testületek (pl. Köznevelési Kerekasztal, Országos Köznevelési Tanács) működésének átláthatósága, a napirend és  az elfoglalt álláspontok megismerhetősége
12. Segítő szolgáltatások: Segítő szakemberek, szakszolgálati dolgozók törvényben előírt létszámának biztosítása, illetve annak növelése
13. eKréta: Az oktatási nyilvántartás (eKréta) szabályozásának adatvédelmi, valamint célszerűségi és hatékonysági szempontú áttekintése, módosítása
14. Jogszabályok, jogorvoslat: Utasítások, hivatali előírások helyett rendeleti szabályozás visszaállítása; jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőség és szankciók a szabályok be nem tartása esetére