A Tárki 2016-os riportjában az V. fejezet az intézmények működésével, az azokat is jellemző társadalmi indikátorokkal és folyamatokkal foglalkozik. Hermann Zoltán és Varga Júlia az oktatási rendszer szerkezetének változását mutatja be.
Egyértelműen kiderül, hogy az egyházi iskolákba arányaiban kevesebb hátrányos helyzetű és SNI diagnózisú tanuló jár, mint az állami iskolákba. Ehhez hozzá kell tenni, ami szintén ebből a tanulmányból kiderül, hogy az egyházi iskolák elsősorban a hátrányosabb helyzetű régiókban működnek és gyarapodnak, ahol az átlagosnál jelentősen nagyobb a hátrányos helyzetű és SNI diagnózisú tanuló. Így kijön a képlet, hogy az egyházi iskolák ezekben a régiókban a szegregáció terepeivé váltak. A nagyobb arányban jelenlévő hátrányos és SNI tanulóból az állami iskolákhoz képest kisebb arányban vannak ezek a tanulók az egyházi iskolákba.
Tehát eleve kevesebb fejlesztőre és gyógypedagógusra van szükség az egyházi iskolákban, minthogy kisebb arányban vannak ott erre rászoruló tanulók.
Akárhogyan is nézzük, az egyházi iskolákba „menthetik ki” a gyerekeiket a jobb helyzetben lévő szülők akár a kistelepüléseken is. Az állami iskolák tudatos sorvasztása mellett, úgy tűnik, az egyházi iskolák afféle "mi kutyánk kölyke" menedékhelyekként kerültek kijelölésre.
Ugyanakkor tapasztalatból tudom, hogy sok egyházi iskolában felvállalják a problémás gyerekeket, sőt, az egyházi iskolák és pedagógusképző helyek nagyon igyekeznek felkészülni ezekre a tanulókra. Tehát amellett, hogy van egy láthatólag tudatosan kialakított és nagyon veszélyes szegregációs trend, ez nem minden iskolára igaz. Leginkább az iskolák igazgatói, illetve a helyi egyházi vezetés szemléleten múlik, hogy mi történik kicsiben. A kormányt és az oktatásirányítást azonban semmi nem menti ez ügyben.
Néhány beszédes statisztikai adat:
Az SNI tanulók arányának alakulása az általános iskola 8. osztályában (2011-2016)
2011: 5,3%
2012: 5,6%
2013: 5,7%
2014: 5,9%
2015: 5,7%
2016: 6,0%
A BTMN tanulók arányának alakulása az általános iskola 8. osztályában (2011-2016)
2011: 5,2%
2012: 6,1%
2013: 6,8%
2014: 7,2%
2015: 7,8%
2016: 8,3%
Az SNI és BTMN tanulók összesített arányának alakulása az általános iskola 8. osztályában (2011-2016
2011: 10,5%
2012: 11,7%
2013: 12,5%
2014: 13,1%
2015: 13,5%
2016: 14,3%
Összehasonlíthatjuk az SNI tanulók arányát az 5%-nál kevesebb cigány származású diákot tanító, valamint a 30%-nál több cigány származású diákot tanító iskolákban. (Ezúttal is 8. évfolyamos adatokról van szó.)
2016-ban az 5%-nál kisebb arányban cigányok származásúakat tanító iskolákban az SNI + BTMN arány 14,2% volt, míg a gettósodó és gettó iskolákban (30%-nál magasabb arány) az SNI + BTMN arány 17, 6%.
Hasonló adatok mutatkoznak a korábbi évekre vonatkozóan is. Ennek alapján kijelenthető, hogy a cigányokat nagyobb arányban tanító iskolákban az SNI + BTM arány magasabb, s ez közvetett bizonyíték arra, hogy a cigány származásúak körében több gyerek minősül sajátos nevelési igényűnek, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási és nevelési problémákkal küszködőnek.
A kis súllyal született gyerekek esetén nagyobb a valószínűsége az SNI kategóriába kerülésnek. Az alacsony születési testsúly összefügg a család anyagi és iskolázottsági helyzetével, a szegényebb családokban nagyobb a kis súllyal születés aránya. A cigány családok ilyen szempontból egyértelműen érintettek, vagyis a probléma egyértelműen egyre nagyobb arányú lesz.
A jelenlegi helyzet e téren is több ponton zavaros és nehezen áttekinthető. A Taigetosz törvény néven elhíresült rendelkezés, ami inkább fokozta, mintsem megoldotta volna a problémát, erős reflektorfénybe állította az SNI-BTMN kérdést, ahol a cigány származású gyerekek érintettsége e területen is vitán felül áll.
A Taigetosz törvény jobban sújtja a hátrányos helyzetű és cigány tanulókat, mint a középosztályt, mert a BTMN, vagyis még nem súlyos eltérések esetén is súlyos zavarokat fog okozni a nem megfelelő tanítás. Következményképpen a tanulók teljesítménye még inkább romlik, amíg SNI státuszt kapnak, és persze ettől sem jutnak hozzá megfelelő ellátáshoz.
Gyarmathy Éva