A botrányos gépész ágazati szakmai érettségi hatására lemondott a tételkészítő bizottság vezetője. Ez azonban nem segít az érettségizőkön – javaslatunk szerint lejjebb kellene vinni a felvételi ponthatárt. Pölöskei Gáborné szerint a gépészet kivételével a szakmai vizsgák jól sikerültek – de ezt nem köszöni meg a felkészítő tanároknak.
A Magyar Idők tudósítása szerint a gépész tételkészítő bizottság vezetője bejelentette lemondását, mivel a gépészeti ismeretek ágazati érettségi vizsga eredményei az országos átlaghoz képest kevésbé sikeresek.
A lemondás ritka és ezért értékelendő gesztusa szerintünk is indokolt, hiszen, mint arról a ckpinfo oldalain részletesen beszámoltunk, a gépészek írásbelije valóban botrányosra sikeredett. A bizottság a felelős azért, hogy a feladatsor és a javítási útmutató hibáit csak sokszori jelzés után ismerték el.
A fő felelős azonban nem az, aki most lemondott.
A bizottságoknak összesen négy hónapjuk volt arra, hogy az új követelmények ismeretében elkészítsék a tételsorokat, ezalatt kellett volna "belőni" a nehézségi fokot, a megfelelő pontozást.
Ráadásul a rossz eredmény nagy részben maguknak a követelményeknek a következménye – amelynek a tételsorok megfeleltek.
A tanárok már a részletes követelmények megjelenésekor jelezték, hogy azok nem a középszintnek felelnek meg és jelentősen eltérnek a korábbiaktól – hiába.
A követelmények rögzítették azt is, hogy az érettségin nem megengedett a függvénytábla használata. Ez annyira abszurd, hogy feltételeztük, hogy csak elfelejtették megemlíteni a használható segédeszközök között. Ezt jeleztük is a minisztériumnak küldött levelünkben. Palkovics államtitkár úr – gépészmérnök végzettséggel – azt tudta válaszolni, hogy „ha valamely vizsgatárgy esetében nem kerül rögzítésre segédeszközként a vizsgatáblázat, ott a szakértő bizottság szerint a vizsgázó önállóan is birtokában kell legyen a szükséges ismereteknek.”
A Magyar Időknek adott interjújában Pölöskei helyettes államtitkár asszony örömmel állapítja meg, hogy a korábbinál jobban szerepeltek a diákok közgazdaságtanból, ügyvitelből, egészségtanból, turisztikából és informatikából , az egészségügy vizsgán nem is volt elégtelen osztályzat. Nem szól azonban arról, hogy mi volt a helyzet a többi húsznál több területen, és azt sem tudjuk meg, hogy szerepeltek a kéttannyelvű iskolák diákjai, akiknek a magyar nyelven tanult tárgyakból is idegen nyelven kellett vizsgázniuk.
Sem az NGM, sem az EMMI nem szán egy mondatot arra, hogy a jó eredményekért köszönetet mondjon azoknak a tanároknak, akik számtalan plusz órában, külön díjazás és mindenféle segédanyag nélkül négy hónap alatt felkészítették a diákokat azokból a tárgyakból, amelyekből nem tudták, hogy érettségizniük kell, azokból, amelyeket sokszor nem is tanultak, és akik lefordították idegen nyelvre a magyarul tanult tárgyak szakszövegeit. A diákok szerencsére megteszik ezt: a Tanítanéknak eljuttatott, az érettségit értékelő levelek többsége beszámol a tanárok erőfeszítéseiről.
Az átlag sok mindent eltakar: nem tudjuk, hogyan vizsgáztak azok a diákok, akik speciális kerettantervük miatt olyan tantárgyakból kellett vizsgázniuk, amelyeket nem is tanultak.
És ami a legfájóbb: az átlag eltakarja, amiről a diákok beszámoltak: nem átcsúszni volt nehéz az érettségin, hanem olyan eredményt elérni, amellyel be tudnának jutni a felsőoktatásba. Aki lelkiismeretesen tanult kilencediktől, és olyan feladatokkal szembesült, amelyekre nem számított, nem tudta elérni a népszerű szakokra való bejutáshoz szükséges pontszámot.
Újra időszerűvé vált az EMMI-nek korábban eljuttatott követelésünk: csökkentsék a központi ponthatárt, hogy legalább a rendelkezésre álló helyek betöltését ne akadályozza meg, hogy a szakgimnazisták nem tudták elérni a minimális pontszámot.
Gépészeknél a korábbi években a bejutáshoz elég volt a felsőoktatásba jutáshoz megkövetelt minimális 280 pont. Ha már elismerték, hogy botrányosra sikeredett a gépész érettségi, legalább azokon a szakokon, ahol a gépész ágazati érettségi a felvételi tárgy, engedjék meg, hogy a helyek feltöltéséig a 280 pont alatt is be lehessen jutni!
(Mellékesen Balog miniszter úr ősszel egy diáknak egy teázáson megígérte, hogy megfontolják a 280 pontos, sokak bejutását akadályozó, a felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek és a szakgimnáziumot végzettek arányának csökkenését eredményező központi ponthatár leszállítását.)