2016 őszén (október 20 – november 15) között az OFOE szakmai csoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével egy online kérdezést végzett a pedagógusok, szülők, diákok és egyéb érdeklődők körében. A mérőeszköz tematikájának kialakításánál a Tanítanék Mozgalom, a CKP és a két pedagógusszakszervezet által megfogalmazott követelések jelentették a legfontosabb alapot, de a kérdőív összeállítói próbáltak olyan tartalmakat is beilleszteni, amelyekről korában zajlottak országos kutatások, hogy lehetőség nyíljon az összehasonlításra, bizonyos tendenciák kitapintására is.
A kérdőívre összesen 5041-en kezdték el a válaszadást, de az utolsó blokkig már csak 3356-an jutottak el. A kérdőív a szakmán belüliek és kívüliek közt is a nőket tudta jobban megszólítani. A válaszadó felnőttek átlagéletkora 50 év körül alakult, a tanulók esetében pedig 19 év volt, ami annak köszönhető, hogy egyötödük egyetemi hallgató. A tanulók közt legkevésbé a szakiskolások (új elnevezés szerint szakközépiskolások) működtek közre. A kitöltők felének van 20 év alatti gyereke vagy unokája, és zömükben városi lakosok; községben 15% lakik.
Néhány elgondolkodtató adat (válogatás a gyorsjelentés alapján)
- A válaszadó tanulók 70, a felnőttek 80-83 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt években.
- Az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségét tartják a kérdezettek. A tanulóknak és szüleiknek a tanulói túlterheltség a legnagyobb probléma, a tanárok számára a túlközpontosítás.
- A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint önálló tárcát kellene, hogy kapjon az oktatás.
- 95 százalék felett gondolják azt, hogy az oktatásfejlesztésre a költségvetésből is biztosítani kell forrást a napi működtetésen túl, valamint hogy az oktatásfinanszírozásnak szektorsemlegesnek kellene lennie.
- 85-90 százalék gondolja, hogy a szakképzésnek is az oktatási tárcához kellene tartoznia.
- A megkérdezettek szerint a pedagógus heti kötelező óraszáma 21 óra legyen a 26 óra helyett.
- Az intézményvezető kiválasztásába elsősorban a pedagógusok szólhassanak bele (27-28%). Az intézményfenntartó a második, aki a leginkább beleszólhat. Ezután a pedagógusok inkább a közalkalmazotti tanácsot, a szülők viszont magukat és a diákokat érzik leginkább illetékesnek.
- A pedagógusok 54 és a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell állítani a tankönyvek akkreditációs rendszerét, és a tankönyvlistáról való választás szabadságát biztosítani a pedagógusoknak. A szakmabeliek és a szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a jelenleg érvényes állami tankönyvrendszert.
- Minden csoport számára prioritás, hogy a többletmunkát meg kell fizetni, és hogy azok bérét is rendezni kell, akik nem tartoznak az életpályamodell hatálya alá.
- A bérek differenciálásának a szakmabeliek szerint alapvetően a munka nehézségén, a végzettségen, kisebb mértékben az életkoron és a munka összetettségén kellene múlnia. Az életkort a szülők kevésbé érzik differenciáló erejűnek, de fontosabbnak tartanák a szakmánál az iskolahasználók véleményét, a tanulói eredmények alakulását és a munkaerőpiaci szempontokat.
- Érzékelhető, hogy a tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, kevésbé érzékenyek a méltányosságra. Ez azzal magyarázható, hogy nagy valószínűséggel elitiskolába járók kapcsolódtak be a vizsgálatba. Ugyanakkor még így is figyelemreméltó, hogy leginkább ők a szelekció motorjai!
Többet lehet olvasni a vizsgálati eredményekről a CKP honlapján a szakmai anyagok között található cikkben, ahol három témát: a közoktatás problémáit, a méltányosság kérdését és a tanulói sikeresség problematikáját emeltünk ki.
Teendőink
Az első eredményekről szűk szakmai körben két beszélgetés folyt: január 18-án és február 9-én, volt továbbá egy rövid tájékoztatás a vizsgálatról a Tanárok a Gödörben rendezvény keretében is.
A továbbiakban folyamatosan nyilvánosságra kerülnek majd az eredmények, valamint az alaposabb elemzések, és tervezünk vitákat, illetve információgyűjtést az egyes résztémákról is.
Szekszárdi Júlia
OFOE