A gimnáziumban tanultuk, hogy Cato bármiről is beszélt a szenátusban, beszédét így fejezte be: Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” (Egyébként javaslom Karthágó elpusztítását).
A mai oktatási kormányzat „ceterum censeo”-ja a Köznevelési Kerekasztal. Bárki bármilyen kérdés tesz fel a CKP valamilyen javaslatával kapcsolatban, a válasz az: vegyen részt a CKP a Kerekasztal munkájában, mert ez a javaslatok megvitatásának egyetlen lehetséges fóruma.
Holott tudják, hiszen számtalanszor elmondtuk, és mindegyiküknek levélben is megírtuk: a CKP alapdokumentuma kimondja, hogy ebben a kerekasztalban nem veszünk részt. Azt is elmondtuk, hogy miért, mint ahogy azt is, hogy egyébként érdekeltek vagyunk a párbeszédben, és hogy mik azok a követelménynek, amelyeknek egy valós egyeztetést lehetővé tevő fórumnak meg kell felelnie.
Legutóbb Rétvári Bence állított mindenféle butaságot a CKP-ról a Magyar Hírlapnak adott interjújában – persze megfejelve a ceterum censeoval.
Nyílt levélben cáfoltuk az állításokat, amelyre kivételesen azonnal választ kaptunk:
„Tisztelt CKP!
Megkaptam levelüket. Bízom benne, eljön az idő, amikor sok – tenni akaró és velünk közösen dolgozó – szakmai, pedagógus, szülői és diák érdekképviselet mellett Önök is készek lesznek egyeztetni a Köznevelési Kerekasztalon a magyar oktatásügy mindnyájunk számára fontos kérdéseiről.
Üdvözlettel:
Rétvári Bence”
Kaján vigyorral lecsaphatnánk a magas labdát:
„Tisztelt Államtitkár Úr!
Megkaptuk válaszát.
Bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor sok – tenni akaró és velünk közösen dolgozó – szakmai, pedagógus, szülő és diákszervezet mellett az oktatásirányítás vezetői is készek lesznek a valódi egyeztetésre, együttgondolkodásra, a számukra feltett kérdések megválaszolására, az elkövetett hibák és tévedések beismerésére egy mindenki számára elfogadható egyeztetési fórum keretében a magyar oktatásügy mindnyájunk számára fontos kérdéseiről.
A CKP Ügyvivő Testülete”
De a kaján vigyort hamar felváltja a harag és a kétségbeesés.
Komoly szakemberek és kormányzati vezetők leveleznek most, vagy kisgyerekek szórják egymás szemébe a homokot a játszótéren?
Az Isten szerelmére!
Feltéve, de meg nem engedve, hogy a Köznevelési Kerekasztal valóban jó terepe lenne az együttgondolkodásnak, de a CKP valamilyen kultikus okból – mondjuk, mert hite szerint nem vehet részt olyan szervezet munkájában, amelynek a nevében alliterálnak a kezdőbetűk – nem csatlakozna hozzá, akkor megtehetné egy felelős vezető, hogy nem veszi igénybe a számára ingyen felajánlott szakértelmet? Múlhat azon, hogy figyelembe veszik-e az óvodától a tanárképzésig a közoktatás minden területét, a tanároktól és más szakemberektől a diákokon át a szülőkig a közoktatás minden szereplőjét képviselő 59 szervezet – köztük négy szakszervezet és számos országos szervezet – véleményét, javaslatait, hogy ki mit gondol a Köznevelési Kerekasztalról?
2017. február 3. Juhász Ágnes