Home Egyéb Az EMMI nem megértő, de a nyelvvizsgaközpontokra számíthatnak a diszlexiások

Az EMMI nem megértő, de a nyelvvizsgaközpontokra számíthatnak a diszlexiások

2019-09-01

A jelenleg hatályos jogszabályok semmiféle könnyítést nem adnak azoknak, akiknek problémát jelent a nyelvi érettségi letétele. Nemcsak, hogy a nyelvi értékelés – és így a nyelvi  érettségi – alóli felmentés nem mentesít a továbbtanuláshoz előírt  nyelvvizsga alól, az sem elég, ha valaki leteszi a nyelvi érettségit. Ha ugyanis igénybe veszi a neki járó könnyítéseket, érettségije nem számít nyelvvizsgának. Ez annál abszurdabb, mivel a nyelvvizsgaközpontokban a szakértői véleményben szereplő könnyítések igénybevételével lehet nyelvvizsgát szerezni. Az érettségi rendelet módosításának tervezete kedvező változtatásokat javasolt, de a végleges rendelet szerint minden maradt a régiben.

A pillanatnyi állapotok szerint 2020-ban már nem jelentkezhet továbbtanulásra az, akinek nincs érvényes B2 szintű komplex nyelvvizsgája. Nyelvvizsgapapírt az szerezhet, aki vagy valamelyik nyelvvizsgaközpontban sikeresen vizsgázik – a sikeres nyelvvizsga díja 35 éven aluliaknak visszaigényelhető -, vagy megfelelő eredménnyel és „a részletes követelményeknek megfelelően”  leteszi a nyelvi érettségit.

Az utóbbi kitétel magyarázata a jogszabályokban nem szerepel, de az érettségi elnököknek szóló útmutató kitér rá: “Ha a vizsgázó az érettségi jelentkezéskor kérelmezte az időhosszabbítást, és ezt a jelentkezését fogadó intézmény igazgatója engedélyezte számára, akkor a vizsgázónak azzal kell számolnia, hogy nyelvvizsga-egyenértékű dokumentumot nem szerezhet, függetlenül attól, hogy a vizsga teljesítése során ténylegesen élt-e az időhosszabbítás lehetőségével vagy sem.

Nem tudni, pontosan mi lesz az idei útmutatóban, de a jogszabályi kitétel nem csak az időhosszabbításra vonatkozhat: a szakértői vélemény alapján pl. lehet a helyesírás értékelésétől eltekinteni, az írásbeli vizsgát szóban, a szóbelit írásban letenni, az íráshoz számítógépet és szövegszerkesztőt használni stb. – mindezen esetek kizárhatják az érettségi nyelvvizsgaként való elismerését.

Mindezeket a könnyítéseket a nyelvvizsgaközpontok megadhatják! Imréné Sarkadi Ágnes három éve összeszedte, hogy a hazai nyelvvizsgaközpontok hogyan kezelik a vizsgakedvezményeket (sajnos, ma már nem mindegyik link él): http://sikeresdiszlexias.blogspot.com/2016/04/diszlexia-es-nyelvvizsga-milyen.html

Az érettségi rendeletet júliusban módosították. A véleményezésre kiküldött tervezetben szerepelt a fogyatékkal élők és tanulási nehézséggel küzdők jogait sértő kitétel hatálytalanítása, de a megjelent rendeletből ez a módosítás kimaradt!

Nem tudjuk, mi lehet ennek az oka – elképzelhető, hogy valamilyen későbbi módosítással tervezik a kérdéskört szabályozni. De az is lehet, hogy nem győzte meg a döntéshozókat az előterjesztésben szereplő indoklás: „a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátásával kapcsolatos vonatkozó 9/2019. (II. 22.) AB határozat előírja az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő kedvezmény szabályok bevezetését az érettségit illetően” „Ha a tanuló valamilyen kedvezménnyel, például hosszabb felkészülési idővel ugyan, de teljesítette az emelt szintű érettségi vizsgát, a jelen hatályos jogszabályok alapján nem minősül vizsgája egyenértékűnek a rendelet szerinti nyelvvizsga-bizonyítványokkal, annak ellenére, hogy ugyanezeket a kedvezményeket egyebekben a nyelvvizsga-központok biztosítanák. Jelen módosítás így az esélyek növelését szolgálja”

Hogy is állunk az alapjogsértésekkel a nyelvvizsga-ügyben?

  • Az ombudsman szerint alapjogsértő a B2 szintű nyelvvizsga-kötelezettség akkor, amikor a középiskoláknak a hatályos NAT és kerettantervek szerint csak B1 szintre kötelező a tanulókat felkészíteni; így nem teljesül az a köznevelési törvény azon kitétele, hogy  gimnáziumban “…felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik”, illetve a szakgimnázium “szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra” készít fel.
  • A jogbiztonságot sérti, hogy azokat, akik szakértői vélemény alapján fel vannak mentve a nyelvi értékelés és a nyelvi érettségi alól – és év végi osztályzatok híján nem is jelentkezhetnek érettségire – felmentésük igénybe vétele elzárja a továbbtanulás lehetőségétől, annak ellenére, hogy a felmentések jogszabály szerint a felvételi eljárásra is vonatkoznak;
  • az AB határozat ellenére nemcsak a BTMN, hanem az SNI tanulók sem vehetik igénybe a számukra járó könnyítéseket, ha tovább szeretnének tanulni.

Mit tehetnek az érintettek?

  • Semmiképp se adják fel továbbtanulási terveiket! Készüljenek az érettségire, és adják be a jelentkezésüket! Bár a kormány – ellentmondva minden érvnek, az oktatási és az alapjogi biztos állásfoglalásainak, az egyetemek kétségbeesett könyörgésének – egyelőre ellenáll a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítésének, van esély arra, hogy valamilyen változások még bekövetkeznek.
  • Akinek van esélye arra, hogy könnyítésekkel le tudja tenni a nyelvvizsgát, gondoskodjon (sürgősen) megfelelő szakértői véleményről, és jelentkezzen a megfelelő nyelvvizsgára.
  • Ha a jogsértéseket nem orvosolják, bírósági úton lehet elégtételt venni. Ehhez kérni lehet a TASZ segítségét.

Korábbi cikkeink a témában:

Felvételi, nyelvvizsga, jogsérelem – felmentettek próbálkozásai és kudarcai

Nyelvvizsga-mizéria, avagy lesz-e újabb diszlexiás Nobel-díjasunk?

Ne legyen 2020-tól kötelező nyelvvizsga! A CKP állásfoglalása

Kapcsolódó dokumentumok:

Hiányzó feltételek, aggályos bevezetés – az ombudsman a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött felsőoktatási felvételiről

Az idegennyelv-oktatás keretei és hatékonysága 2017-2018 – a kormányvizsgálat megállapításai

 2020, felsőoktatás és nyelvvizsgák – NPK-NyelvtudásértKonferencia2019

Az ‘Esélyegyenlőség a nyelvtanulásban’ kutatócsoport  ajánlásai a nyelvvizsga-központok számára a diszlexiásoknak nyújtható kedvezményekkel kapcsolatban