CKP

Címke: közvéleménykutatás

  • Pedagóguskutatás a közoktatás megítéléséről és a tiltakozási részvételről – gyorsjelentés

    Pedagóguskutatás a közoktatás megítéléséről és a tiltakozási részvételről – gyorsjelentés

    Az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpontja reprezentatív kutatást végzett az iskolában tanító tanárok és tanítók körében. A kérdőív az iskolai és demográfiai háttér feltárása mellett a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákra, a pedagógus tiltakozások megítélésére, és a tiltakozási részvétellel összefüggő tényezőkre fókuszált. A Susánszky Pál által vezetett, közelmúltban zárult kutatás gyorsjelentése már elérhető.
     
     
    A kutatásban a CKP szakértői is segítettek szakmai kontrollal.
     
    A gyorsjelentés itt olvasható:
     
    https://politikatudomany.tk.hu/blog/2023/05/pedagoguskutatas-2023
     
    A gyorsjelentés nem tér ki minden kérdésre – hamarosan részletesebb, szóbeli tájékoztatásra is számíthatunk.
     
    A kutatás különlegessége, hogy míg az eddigi kérdezések vagy a kormányzattól, vagy a kormányzati politikát ellenző szervezetektől indultak, ami torzítja a válaszokat, itt az iskolákra  – iskolatípus, fenntartó, régió – reprezentatív mintán történt a kérdezés. Politikai irányultság szerint a válaszolók között egyforma arányban szerepelnek jobb- és baloldaliak és magukat középre helyezők.
     
    Néhány, a státusztörvény megítéléshez is fontos adalék:

    A tanárok-tanítók 46 százaléka válaszolt úgy, hogy (többé–kevésbé) hajlandó lenne megtagadni a státuszváltozásról szóló kinevezést.

    A válaszolók 3/4 gondolja úgy, hogy az iskolának magának kell kialakítani a pedagógiai programot, illetve, hogy helyben és önállóan kell döntenie az iskolát érintő kérdésekben. Csak 2-3 %-uk gondolja, hogy ezeket a döntéseket központilag kell meghozni.
     
    A válaszolók több mint fele részt vett és háromnegyede kész lenne részt venni valamilyen tiltakozó akcióban.
     
    A legfontosabb 5 problémát az alacsony bérek (92%), a magas munkaterhek (62%), a tanári autonómia hiánya (61%), a tananyag nem megfelelő összetétele (59%), valamint az adminisztrációs terhek jelentik (46%). A tananyag összetételét és a munkakörhöz nem tartozó feladatokat nagyobb arányban jelölték meg az egyházi iskolákban, mint a magán vagy állami iskolákban tanítók. Ezzel szemben az állami intézményben tanítók az oktatás és tanulás rossz tárgyi feltételeit és az intézményi autonómia hiányát jelölték meg nagyobb arányban.

  • Szülői vélemény a tankönyvtémában

    Lezárult a szülők körében a tankönyvválasztással kapcsolatban végzett felmérés. Érdemes megismerkedni az eredményekkel!

    (tovább…)

  • Közvéleménykutatás a közoktatásról

     2016 őszén (október 20 – november 15) között az OFOE szakmai csoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével egy online kérdezést végzett a pedagógusok, szülők, diákok és egyéb érdeklődők körében. A mérőeszköz tematikájának kialakításánál a Tanítanék Mozgalom, a CKP és a két pedagógusszakszervezet által megfogalmazott követelések jelentették a legfontosabb alapot, de a kérdőív összeállítói próbáltak olyan tartalmakat is beilleszteni, amelyekről korában zajlottak országos kutatások, hogy lehetőség nyíljon az összehasonlításra, bizonyos tendenciák kitapintására is.  

    A kérdőívre összesen 5041-en kezdték el a válaszadást, de az utolsó blokkig már csak 3356-an jutottak el. A kérdőív a szakmán belüliek és kívüliek közt is a nőket tudta jobban megszólítani. A válaszadó felnőttek átlagéletkora 50 év körül alakult, a tanulók esetében pedig 19 év volt, ami annak köszönhető, hogy egyötödük egyetemi hallgató. A tanulók közt legkevésbé a szakiskolások (új elnevezés szerint szakközépiskolások) működtek közre. A kitöltők felének van 20 év alatti gyereke vagy unokája, és zömükben városi lakosok; községben 15% lakik.

    Néhány elgondolkodtató adat (válogatás a gyorsjelentés alapján)

    • A válaszadó tanulók 70, a felnőttek 80-83 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt években.
    • Az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségét tartják a kérdezettek. A tanulóknak és szüleiknek a tanulói túlterheltség a legnagyobb probléma, a tanárok számára a túlközpontosítás.
    • A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint önálló tárcát kellene, hogy kapjon az oktatás.
    • 95 százalék felett gondolják azt, hogy az oktatásfejlesztésre a költségvetésből is biztosítani kell forrást a napi működtetésen túl, valamint hogy az oktatásfinanszírozásnak szektorsemlegesnek kellene lennie.
    • 85-90 százalék gondolja, hogy a szakképzésnek is az oktatási tárcához kellene tartoznia.
    • A megkérdezettek szerint a pedagógus heti kötelező óraszáma 21 óra legyen a 26 óra helyett.
    • Az intézményvezető kiválasztásába elsősorban a pedagógusok szólhassanak bele (27-28%). Az intézményfenntartó a második, aki a leginkább beleszólhat. Ezután a pedagógusok inkább a közalkalmazotti tanácsot, a szülők viszont magukat és a diákokat érzik leginkább illetékesnek.
    • A pedagógusok 54 és a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell állítani a tankönyvek akkreditációs rendszerét, és a tankönyvlistáról való választás szabadságát biztosítani a pedagógusoknak. A szakmabeliek és a szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a jelenleg érvényes állami tankönyvrendszert.
    • Minden csoport számára prioritás, hogy a többletmunkát meg kell fizetni, és hogy azok bérét is rendezni kell, akik nem tartoznak az életpályamodell hatálya alá.
    • A bérek differenciálásának a szakmabeliek szerint alapvetően a munka nehézségén, a végzettségen, kisebb mértékben az életkoron és a munka összetettségén kellene múlnia. Az életkort a szülők kevésbé érzik differenciáló erejűnek, de fontosabbnak tartanák a szakmánál az iskolahasználók véleményét, a tanulói eredmények alakulását és a munkaerőpiaci szempontokat.
    • Érzékelhető, hogy a tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, kevésbé érzékenyek a méltányosságra. Ez azzal magyarázható, hogy nagy valószínűséggel elitiskolába járók kapcsolódtak be a vizsgálatba. Ugyanakkor még így is figyelemreméltó, hogy leginkább ők a szelekció motorjai!

    Többet lehet olvasni a vizsgálati eredményekről a CKP honlapján a szakmai anyagok között található cikkben, ahol három témát: a közoktatás problémáit, a méltányosság kérdését és a tanulói sikeresség problematikáját emeltünk ki.

    Teendőink

    Az első eredményekről szűk szakmai körben két beszélgetés folyt: január 18-án és február 9-én, volt továbbá egy rövid tájékoztatás a vizsgálatról a Tanárok a Gödörben rendezvény keretében is.

    A továbbiakban folyamatosan nyilvánosságra kerülnek majd az eredmények, valamint az alaposabb elemzések, és tervezünk vitákat, illetve információgyűjtést az egyes résztémákról is. 

    Szekszárdi Júlia

    OFOE