Társadalmi és szakmai egyeztetés, demokratikus működés
| A közös oktatási minimum kidolgozását – a kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika kialakítása érdekében – a Tanítanék Mozgalom képviselői kezdeményezték. A három hónapig tartó tárgyalássorozat tíz párt oktatáspolitikusai és szakértői, valamint a Tanítanék mozgalom és az Oktatói Hálózat aktivistáinak közreműködésével zajlott. A dokumentumot aláíró 9 párt: DK, Együtt, Liberálisok, LMP, MOMA, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet. A Jobbik, bár szakértője révén részt vett a tárgyalásokon, végül több, korábban egyeztetett sarkalatos pont elhagyásához kötötte a dokumentum elfogadását, s azt végül nem írta alá. (A dokumentum február 5-i aláírási ceremóniája.) |
Az ellenzéki pártok az oktatáspolitika sikere szempontjából alapvető fontosságúnak tartják a széleskörű társadalmi egyeztetést és az átláthatóságot. A szakmai és társadalmi egyeztetés intézményesítését az állam feladatának tekintik, a döntés-előkészítési folyamathoz szükséges egyeztetési formákat az új közoktatási törvényben szabályozzák. A döntéseket szakmai – és nem politikai – alapon hozzák meg, illetve kutatásokra alapozzák. A pedagógus életpálya-modellt kivezetik, és új szabályozást vezetnek be. A demokrácia jegyében szükségesnek tartják a diákok aktív részvételét az iskolák működésében és szabályozásában. A politikai döntéshozók a döntéselőkészítés során konszenzusra törekszenek, és döntéseik indoklását nyilvánosságra hozzák.
Tervezett intézkedések:
- Az intézményfenntartók, az intézmények, a helyi szakmai szervezetek és az iskolapolgárok közti egyeztetések intézményes formáira vonatkozó intézményi és helyi igények felmérése;
- Az előírt egyeztetési formák és eljárások, valamint az egyeztetésben résztvevő személyek együttműködésének munkájának szabályozása az új közoktatási törvényben.,
- A társadalmi egyeztetés intézményeinek megszervezése;
- Az érdekegyeztetés intézményrendszerének módszeres fejlesztése;
- Új, országos konzultatív testületet létrehozása, amelynek a közoktatással kapcsolatos jogalkotás menetében véleményezési joga van. Ezen belül szakképzési bizottság létrehozása, amelyben a gazdasági érdekképviseletek és a munkavállalókat képviselő szervezetek küldöttei is helyet kapnak;
- A felsőoktatási egyeztetési rendszer újjászervezése;
- Az új oktatáspolitikai koncepció társadalmi megvitatása;
- Az iskolák értékelési rendszerének társadalmi egyeztetése;
- Az egyes SNI tanulók elkülönített oktatását engedélyező egyeztetési mechanizmusok meghatározása;
- Az iskolaigazgatói kinevezések részletes szakmai indoklásának nyilvánossá tétele;
- A pedagógus életpálya-modell kivezetése. Megállapodás a pedagógusok kötelezettségeire vonatkozó új szabályozásról, a már elért bérek megtartása;
- Mindenféle kötelező szervezeti tagság azonnali megszüntetése;
- A pedagógusok autonóm szakmai szervezeteinek támogatása, létrejöttük segítése helyi, regionális és országos szinten is;
- A társadalom demokratizálását szolgáló, a diákok aktív részvételét erősítő nagyszabású program kidolgozása és bevezetése;
- A szülői érdekképviselet lehetőségének biztosítása minden szinten;
- Az oktatáskutatás intézményi hátterének megteremtése (felhasználva a megszűnt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tapasztalatait);
- A független szakmai szervezetek és tudományos műhelyek által kidolgozott alternatív megoldások és kutatási eredmények beemelése a szakmai egyeztetésekbe és a társadalmi vitákba.
Az Oktatási minimum szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó passzusait külön dokumentumban részletesen is megismerheti.