Nagyon fontos lenne…
Nagyon fontos lenne, hogy megértsék a döntéshozók (bár nyilván tudják), hogy minden tanári szobában mindenféle politikai nézetű ember van. Most mégis teljes tantestületek tiltakoznak, teljes egységben. Nyilvánvaló, hogy nem politikai, hanem égetően fontos szakmai kérdésekről van szó!
Az intézmények, pedagógusok és vezetőik autonómiája nem kegyúri ajándék, hanem alapfeltétele a sikeres iskolának.
Csak a finanszírozást kell megnézni! Míg egy állami iskola a harmadát kapja annak, amit egy egyházi, addig nincs miről beszélni.
Nem tartom oktatási-nevelési szempontból megfelelően, hogy központi irányítás szabja meg a választható tankönyveket, a felemelt óraszámokat. Ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy gyerekek is vannak a tanítási folyamatban.
Amit most elrontunk, egy generációval később fizeti meg az ország, és sok-sok év kell, hogy helyrehozzuk!
Két gyermekem van: egy általános iskolás és egy gimnazista. A gimisnek sokszor van 8 órája, később jár haza az iskolából mint én a munkából.
Már amikor gimnazista voltam, akkor is láttam a tanáraimon, hogy milyen nehéz felkészült, jó tanárnak lenni. Ne lehetetlenítsék el őket!
A diákokon ne kísérletezzenek, minden embernek csak egyetlen gyermekkora van! Itt már a gyermekeink lelkivilága a tét!
Teljesen abszurd, hogy ennyire mélyreható iskolareformot ilyen rövid idő alatt be lehessen értelmesen és szakszerűen indítani. Ez politikai dilettantizmusra vall!
Ez a kormány tudatosan akarja elvenni gyermekeink jövőjét. Gondolkodni képtelen, ostoba és így könnyen irányítható embertömegeket szeretnének… Ez ellen csak egy erős közösség tud fellépni.
A tanár nevel és tanít és NEM adminisztrátor! A gyerekek kiteljesedésre és boldogságra születtek, nem napi 8 órát az iskolában töltő gépnek.
A kedves minisztériumi döntéshozók legyenek szívesek kihúzni a fejüket az uralkodó hátsó feléből, és igyekezzenek megnézni, hogy mire is kellene felkészíteni a gyerekeket a lexikális tudás helyett.