Rohamosan növekszik a neuroatipikus fejlődés miatt különböző zavarokkal azonosított gyerekek aránya – a gyerekeknek adott diagnózisok az oktatási rendszer tehetetlenségét jelzik. A múlt iskolájában kell a jelen gyermekeinek a jövőre készülniük, és ezt egyre kevesebben érzik rendben lévőnek.
Röviden
A gyerekek tanulása, tanulási képességei, sajátosságai, lehetőségei és szükségletei tekintetében kell vizsgálódni, figyelembe véve a jelen kulturális-társadalmi-technikai trendjeit. Már a jelen generációknak, akár a régi, leomló falak között is, de újfajta tanulási környezetre van szüksége. Ennek a környezetnek az ereje a bizalom körül forog: Bízhatunk-e az információkban, a gyerekek fejlődésében, a szülők képességeiben, a jövőben, abban, amit látunk, és abban, amiben hiszünk? Hogyan lehet jól bízni, amikor minden bizonytalan?
Kinek ajánljuk?
Akit érdekel a jövő
Mely minőségének alapja az oktatási rendszer, a tankönyvek mennyisége és milyensége.
Iskolai közösségeknek
Nevelőtestületeknek, munkaközösségeknek, iskolapolgárokat tömörítő csoportosulásoknak
Pedagógusoknak
Tanítóknak, tanároknak, fejlesztőpedagógusoknak stb.
Fenntartóknak
Pedagógusjelölteknek
Iskolai dolgozóknak
Asszisztenseknek, intézményi pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, intézményvezetőknek stb.
Szülőknek
Családnak, nagyszülőknek, szülői közösségeknek
Szaktanácsadóknak
Kérdések
Álláspontok vitára
- Együtt vagy külön?
- Papírral vagy a nélkül?
- Az óvodának/iskolának vagy a gyereknek kell igazodni?
- A múlt iskolájában kell a jelen gyermekeinek a jövőre készülniük?
- Milyen szerepet játszanak a szülők az oktatási folyamatban?
- A technológia segít?
- Mi akadályozza a társadalmi befogadást?
- A gyerekeknek adott diagnózisok az oktatási rendszer tehetetlenségét jelzik.
- Az iskola nem képes az atipikus gyerekeket tanítani.
- A követelményeknél az átlagot kell szem előtt tartani.
- Az inkluzív oktatás esélyegyenlőséget biztosít az atipikus gyerekeknek.
Hogyan lehet erről beszélni?
Véleményvonallal
Pl.: Az inkluzivitás mindenkinek jó?
Csoportban
Vegyes csoportok, melyekben érintett és nem érintett felek vannak jelen.
Jó gyakorlatok megismerésével
Számos hazai és nemzetköz jó gyakorlat született már a témában
Mi a teendő
Fogalmazzunk meg reális cselekvéseket magunk, a tanítványaink, az intézmény szemléletének fejlesztése érdekében!
Minikutatással
Előzetesen kérdezzük meg a helyi szülőket, tanítókat óvodapedagógusokat, gyerekeket...! Beszéljük meg a válaszokat!
Személyes történetekkel
Pozitív és negatív történetekkel érintett pedagógusok, családok részéről.
Vitával
Milyen megoldásokat látunk? Az egyik bevezetését vitassuk meg!
Vitaindító
Miközben rohamosan növekszik a neuroatipikus fejlődés miatt különböző zavarokkal
azonosított gyerekek aránya, a mesterséges intelligencia megtanult számolni, olvasni és írni,
sőt beszélni is. Tud mentalizálni, hazudni, csalni és empátiát is mutat, vagyis a szociális
készségei is fejlődnek. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb mértékben megszerzi a
Homo sapiens legfontosabb kulturális és társas értékeit, és ehhez az iskolának intellektuális,
emocionális és etikai szempontok alapján is viszonyulnia kell.
A gyerekeknek adott diagnózisok az oktatási rendszer tehetetlenségét jelzik. A múlt
iskolájában kell a jelen gyermekeinek a jövőre készülniük, és ezt egyre kevesebben érzik
rendben lévőnek. Szánalmas azon elmélkedni, hogy mit tanítsunk a gyerekeknek. Először a
gyerekek tanulása, tanulási képességei, sajátosságai, lehetőségei és szükségletei
tekintetében kell vizsgálódni, figyelembe véve a jelen kulturális-társadalmi-technikai
trendjeit.
Tanulás: A gyorsan változó világban a felnőttek tudása gyorsan érvényét veszíti, a friss
tudások, kompetenciák megszerzésében a még nyitottabb gyermeki agy hatékonyabb. Új
helyzet, hogy gyerekek is tanítják felnőtteket.
Tanulási képesség: A tanulási képesség nem az iskola készségek, számolás-olvasás-írás
elsajátítására való alkalmasság, hanem az egyén azon képessége, hogy az ismereteket
kiválassza, megszerezze, feldolgozza és szükséges mértékben megtartsa.
Sajátosság: A környezet meghatározza az egyén fejlődését. Egy gyorsan változó, gazdag
ingerkörnyezetben a sajátosságok rendkívüli diverzitást mutatnak, nem lehet egységes
átlagra felkészülni.
Lehetőségek: Az információk bőséges áradata által ezek elérése könnyű, de nehézzé vált a
megfelelő és megbízható információk kiválasztása. Az egyén a saját szempontjai szerint
válogathat, vagyis egyéni lehetőségei rendkívüli mértékben kitágultak.
Szükségletek: A gépesített, digitalizált környezetben mind testi, mind szellemi téren nagyon
széleskörű támogató/megoldó rendszer áll rendelkezésre. Emiatt az egyén, még a gyerek is
kevésbé érzi a másokra utaltságot, nagyobb önállóság és kisebb rászorultság jellemzi. A
rendelkezésre álló eszközök megváltoztatják a testi és szellemi fejlődést és a korábbiaktól
eltérő spektrumú szükségleteket hoznak létre.
Nagyon sok tekintetben megdőlnek az öröknek tartott elképzelések. A fenti gyors leltár jelzi,
hogy a múltban ragadt iskola átfestése modernebb színekre nem fogja fenntartani a
repedező falakat. Már a jelen generációknak, akár a régi, leomló falak között is, de újfajta
tanulási környezetre van szüksége. Ennek a környezetnek az ereje a bizalom körül forog.
Bízhatunk-e az információkban, a gyerekek fejlődésében, a szülők képességeiben, a jövőben,
abban, amit látunk, és abban, amiben hiszünk? Hogyan lehet jól bízni, amikor minden
bizonytalan?
A témát kidolgozó szakértő:
Gyarmathy Éva
klinikai szakpszichológus