1. Tanítanék mozgalom
2. Oktatáspolitika
3. KLIK
4. Kritikus megnyilvánulások
5. Szakképzés – felnőttképzés
6. Felsőoktatás
7. Pedagógia
8. Digitális pedagógia
9. Gyermek- és ifjúságvédelem
10. Szegregáció
11. Világ

​

 

 

Tanítanék mozgalom

Egy tanár, aki megváltoztatná az oktatási rendszert (12.25.)

Ki legyen az év embere? Évtizedek óta tanít, tavaly októberben azonban úgy érezte, nem bírja tovább, ezért felemelte a hangját, hogy csökkenjen a pedagógusok és a diákok terhe. Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matek-fizika-biológia szakos tanára élére állt annak a mozgalomnak, amely egy nyílt levéllel indult. Ezután egymást követték a tüntetések, majd a kormány kénytelen volt foglalkozni az oktatás fontos kérdéseivel. Pilz Olivér is a jelöltek között van.
(Forrás: rtl.hu)

Februárban újra tüntetnek a pedagógusok – beszélgetés Törley Katalinnal (12.29.)

Pontos részleteket nem árulok el, de nagyjából a tavaszig gondoltunk át különböző forgatókönyveket annak függvényében, milyen reakciók érkeznek a követeléslistánkra. Arra, hogy távozzon Balog Zoltán az oktatást felügyelő tárca éléről január 31-éig, hogy hozzanak létre egy önálló oktatási minisztériumot, és hogy dolgozzák át a köznevelési törvényt a több mint ötven szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform által kidolgozott Kockás könyv szellemében. Persze tudjuk, ez a kormány nem szokott saját magával szembefordulni.
(Forrás: Magyar Nemzet)

"Az oktatás egy puskaporos hordó, ami a PISA-teszttel most kapott egy szikrát" (12.30)

Hol maradnak a tavasszal látott zajos tüntetések? Mi valósult meg a beígért radikalizálódásból? Mennyire törte meg a Tanítanék mozgalmat Pukli István lelépése? Interjú a mozgalom vezetőivel: Töreky Katalinnal, Sulyok Blankával és Pilz Oliverral.
(Forrás: hvg.hu)

Pilz Olivér lett az év embere (01.01.)

Az Önök szavazatai alapján Pilz Olivér tanár lett az RTL Híradó Év embere. A tíz jelöltre december közepétől lehetett szavazni, ez alapján a miskolci Herman Ottó Gimnázium matek-fizika-biológia szakos tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője lett az Év embere. Azt mondta, a díj nem csak az övé, és megerősítette abban, hogy a munkát folytatni kell.
(Forrás: rtl.hu)

Újabb akcióra készülnek a tanárok, továbbra is Balog távozását követelik (01.02.)

Új, önálló oktatási minisztérium létrehozásáért, az oktatásért felelős jelenlegi miniszter távozásáért, valamint új köznevelési törvényért vonulnak utcára a pedagógusok február 1-én – erősítette meg korábbi bejelentését Törley Katalin a Klubrádió hétfői adásában. Követeléseiket néhány nappal karácsony előtt jelentették be, ám arra érdemi reakció nem érkezett a kormánytól, ezért is vonulhatnak utcára.
(Forrás: Eduline)

 

 

Oktatáspolitika

Továbbra sem érdekli a férfiakat a tanári pálya (12.29.)

Kérdésünkre, a férfiakra miért nem gyakorol vonzerőt a tanári pálya, Horváth Péter az NPK elnöke arra is felhívta a figyelmet: bár sok szó esett az elmúlt években a tanári életpályamodellről, tény, jövő januártól pusztán nyolc százalékkal lesz magasabb egy főiskolai végzettségű kezdő pedagógus bére, mint a garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettségért járó fizetés.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jövőre sem enged a kormány a tankönyvpiaci szigorból (12.30.)

Nem meglepő, hogy nem adnak több lehetőséget a kiadóknak – így nyilatkozott lapunknak Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke. Közölte, a kialakult helyzet ellenére a iskolák egy része a mai napig megveszi a magánkiadók könyveit. Ugyanis voltak olyan kiadók, amelyek annak ellenére is befejezték egy-egy tankönyvcsaládjuknak a 2013-ban bevezetett Nemzeti alaptantervhez igazítását, hogy a felsőbb évfolyamoknak szóló könyveik engedélyeztetésére már nem kaptak lehetőséget. Ezeket a könyveket az iskolák fű alatt csak-csak rendelik.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

KLIK

Botka: Úgyis elveszik tőlünk (12.20.)
A szegedi polgármester szerint hiába nem szavazták meg az intézmények államosítását, azokat úgyis elveszik tőlük, amivel „egyedülálló helyzet jön létre a világon”. „Nagyon sok nyitott kérdés van. Valóban sikerült azt a helyzetet előállítani, ami egyedülálló a világon. Immáron minden iskolát az állam tart fenn. Minden iskolának a működtetését az állam biztosítja, viszont az iskolaépületek önkormányzati tulajdonban maradtak. A kérdés az, hogy innentől kezdve kinek lesz kötelessége és felelőssége a következő években, évtizedekben iskolaépületet felújítani, bővíteni vagy újat építeni.
(Forrás: Hírtv)

Még nem küldött szerződést a Klik (12.21.)

Bár már két hét sincsen az új rendszer elindulásáig, még több iskolában sem látták új munkaszerződésüket azok a dolgozók, akiknek az önkormányzatok után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz a munkáltatójuk január elsejétől – értesült a Magyar Nemzet. Lapunknak a problémáról vidéki és budapesti intézmények működésére rálátó források egyaránt beszámoltak. Egy neve elhallgatását kérő fővárosi iskolaigazgató arról beszélt, hogy az érintett munkatársakat náluk semmiről sem tájékoztatták, így arról sem, hogy egyáltalán mikorra várható a szerződéskötés.

Sajtóközlemény az átadás-átvételi megállapodásokról 2016. december 21.

A végső határidő előtt még két településsel megállapodtak a tankerületi központok, így összesen hat önkormányzat nem írta alá a tankerületi központokkal közösen készített megállapodásokat, ezért Tiszaeszláron, Csömörön, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Eleken és Szegeden határozat rendezte a jogszabály által előírt feladatokat. A működtetői feladatok átvételével a korábbinál egyértelműbbé válnak a viszonyok, teljes egészében az állam vállalja a felelősséget az intézményekért, a feladatellátáshoz szükséges forrás pedig tervezhetőbbé válik
(Forrás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)

Mégis megállapodik a hajdúhadházi önkormányzat a Klikkel (12.21.)

A hajdúhadházi önkormányzattal is megállapodott a Klik, így január elsején az állami szervezet veszi át a helyi két tannyelvű iskola vagyonkezelését. A település korábban azért nem írta alá a szerződést, mert kiakadt a Klik feltételein – például bérleti díjat kellett volna fizetnie az államnak a saját tulajdonában lévő iskolai tornaterem használatáért.
(Forrás: Hirtv)

Az államnak csak az épületek kellenek, a feladatokat lepasszolja (12.22.)

Az államnak csak az iskolák épületeinek fenntartására és működtetésére fáj a foga, a nehezebb feladatokat, mint a közétkeztetés, meghagyja az önkormányzatoknak – Csömör független polgármestere szerint. A Pest megyei település is egyike annak a hat önkormányzatnak, amely nem írta alá az iskola államosításáról szóló megállapodást a Klikkel. Az emberi erőforrások minisztere határozattal vette el ezektől a településektől a működtetési és fenntartási jogot.
(Forrás: Hírtv)

"Hatalmas vagyont visz el az állam" – Erővel vették el az iskolákat (12.23.)

A helyhatóságok december 15-ig kaptak időt, hogy aláírják az átadásról szóló megállapodást a "decentralizálás" után sem túl bizalomgerjesztő állami fenntartóval. A 483 érintett önkormányzat közül nyolc nem írt alá semmit, elfogadhatatlannak tartotta a Klik feltételeit. Az "engedetlenek" közül kettővel végül mégis csak sikerült nyélbe ütni a megállapodást, Tiszaeszlártól, Csömörtől, Gödöllőtől, Dunaújvárostól, Elektől és Szegedtől viszont erővel kellett elvenni az iskolákat.
(Forrás: Népszava)

 

 

Kritikus megnyilvánulások

A váci püspök helyretette a kereszténységről papoló Lázárt (12.26.)

Beer Miklós "elég érdekesnek" nevezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentését, miszerint az állam feladata "jó keresztényeket" nevelni. A püspök úgy látja: a politikusok mást értenek keresztény alatt, mint a hívő emberek. "Örülnénk, ha a politikusok ezt, a vallási fogalmak használatát ránk hagynák, egyházi vezetőkre"
(Forrás: Sztárklikk)

Egyre több a sajátos nevelési igényű gyermek (12.28.)

Csordás Anett, a központi idegrendszeri sérült gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó Lépjünk, hogy léphessenek! közhasznú egyesület vezetője lapunk megkeresésére arról beszélt: hétköznapi tapasztalatai alapján nem látja indokoltnak a növekedést az adatokban, így lehetséges, hogy mindössze statisztikai okok állnak emögött. Ugyanakkor ha valós növekedésről van szó, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy az oktatási rendszer hiányosságai is hozzájárulnak ehhez.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jövő héttől minden az ő hibájuk: az iskolában is (12.30.)

Egyre kevésbé működik a visszamutogatás. Nincs már "elmúltnyolcév". Röhejes és szánalmas egyszerre, hogy a harmadik országgyűlési kampányára készül úgy a Fidesz, hogy egyszerre ígéri: mindent egyetlen csapásra (közbiztonságot két hét alatt) megold, és szűköl, hogy jaj, nincs mit tenni, mert valamikor a régmúltban, már nem is létező pártok és utoljára tíz éve mandátumot nyert, visszavonult politikusok valamit szerintük rosszul csináltak.
(Forrás: Czeglédi Zoltán blogja)

A kormány csendben beszántott öt kulturális intézményt az újévre (01.01.)

A Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, valamint az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont is megszűnt 2016. december 31-én. Feladataikat főként nonprofit kft.-k veszik át.
(Forrás: 168 óra)

 

 

Szakképzés – Felnőttképzés

Iskolaelhagyásra ösztönöz a közmunka (12.23.)

A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati stratégia szerint a szegényebb szülőket az motiválhatja arra, hogy kivegyék gyermeküket a szakképzésből, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Holott a cselekvési terv azt is leszögezi: a fejlett országokat tömörítő OECD szerint a középfokú iskolai végzettség az a minimum, amely szükséges a XXI. században a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, illetve az aktív felelős állampolgársághoz.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ezek a szakmák lesznek menők a jövőben: lesz még értelme egyetemre járni? (12.29.)

A megszerezhető kapcsolatok miatt még mindig érdemes egyetemre járni, de a tudást egyénileg kell megszerezni – állítja Rab László kulturális antropológus és etnográfus. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója szerint a jövőben azok a szakmák lesznek menők, ahol adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Hatalmas lehetőségek rejlenek a biológia és a virtualizáció határtudományai területén is

(Forrás: Eduline)

Gyermek 3D-ben – Tanulási zavarral a szakképzésben (szerk.: Mudri Zsuzsa). Turcsik Katalin recenziója (12.29.)

Az MPT Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya azt az álláspontot képviseli, hogy a diszlexia olyan sajátosság, ami az iskolában (ma még) nagy hátrányokat jelent, az életben való helytállás és sikeresség szempontjából azonban sokfajta előnnyel is járhat. A kötet jól tükrözi ezt a meggyőződést. Ha „3D-sen” szemléljük ezeket a gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket, látnunk kell, hogy iskolai kudarcaiknak legalább annyira oka a mai iskolarendszer mint az ő részképesség-gyengeségeik.
(Forrás: Tani-tani Online)

Rájött a kormány, hogy az emberek beleragadnak a közmunkába (12.29.)

Ezért azt javasolják, hogy három éven belül maximum 12 hónapig lehessen közfoglalkoztatotti státuszban maradni. “Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni. Szeretnénk elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne ‘pazaroljuk el’ a közfoglalkoztatásra, miközben a legtöbb ágazatban hiány van belőlük.”
(Forrás: abcug.hu)

 

 

Felsőoktatás

Megszólalt az ELTE rektora a BME-GTK kiválásának ügyében (12.21.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdaság- és társadalomtudományi karának kiválása és beolvadása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE) mindkét intézményt mélyen érintené – mondta Mezey Barna, az ELTE rektora szerdán a köztévén. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: az intézmény rektora és kancellárja fordult a szenátushoz azért, hogy a testület nyilvánítsa ki elkötelezettségét a nyolc karral rendelkező BME egységének megőrzése iránt.
(Forrás: Eduline)

Néhány évtizeden belül az összes egyetem megszűnik? Vagy mégsem? (12.23.)

Van, aki szerint néhány évtizeden belül az összes megszűnik. Mások azt állítják, a legjobbak száz év múlva is működni fognak, a szakmai kapcsolatokért és a jól használható tudásért akkor is hajlandók lesznek fizetni az emberek. És persze olyan kutatók is akadnak, akik szerint minden marad a régiben. Milyen jövő vár az egyetemekre?
(Forrás: Index)

Ilyen lesz a pontszámítás 2017-ben: marad vagy megszűnik a duplázás? (12.27.)

Elindult a 2017-es felvételi, nyilvánosságra hozták a felvételi tájékoztatót, abból pedig kiderül: marad a duplázás lehetősége. A jelentkezők pontszámát – külön kérés nélkül – a számára kedvezőbb módszer alapján számolják ki. Aki felsőoktatási szakképzésre jelentkezik, annak van plusz egy lehetősége: vagy a tanulmányi és az érettségi pontokat adja össze, vagy a tanulmányi pontokat duplázza, vagy az érettségi pontokat szorozz meg a kettővel.
(Forrás: Eduline)

 

 

Pedagógia

Lannert Judit: Mit tehet a szülő a jobb PISA teljesítményekért? (12.19.)
Az ilyen válsághelyzetek, mint amiben most vagyunk, azt igénylik, hogy szülő és pedagógus fogjon össze. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne élhetnénk kritikával a munkájukat illetően. De minket is érhet jogos kritika. A kritikát pedig meg kell tanulni mindkét oldalnak elviselni és tanulni belőle.
(Forrás: Kölöknet)

A szakma hosszabb iskolai alapozószakaszt sürget – Interjú Halász Gáborral (12.23.)

A lengyelek nem kilencosztályos iskolát vezettek be, hanem egy hat plusz hármas szerkezetet, vagyis egy hosszabb alapozó és egy alsó középfokú oktatási szakaszt. Ilyen rendszer működik a különösen eredményes országokban, így például Szingapúrban, Dél-Koreában vagy Finnországban is. Ha ez a struktúra alakult volna ki a 90-es években hazánkban is, és nem történt volna meg a rendkívül nagy forráskivonás az ágazatból, ugyanilyen eredményes lenne Magyarország is.
(Forrás: Magyar Idők)

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus? (12.27.)
Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
(Forrás: Eduline)

Alternatív gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus? (12.29.)

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 3. rész: alternatív iskolák.
(Forrás: Eduline)

Két írás Prievara Tibor A 21. századi tanár című kötetéről (12.30.)

Az itt következő, Prievara Tibor kötetéről szóló írásokkal (szerzők: Tóth Teréz és Veszprémi Attila) az új pedagógus nemzedéket szeretnénk köszönteni. Nem ezzel a kötettel jelent meg ez a nemzedék, és nem is 2015-ben. Az ezredforduló óta sokfelé voltak már jelei jelenlétüknek, de azt gondoljuk, a kötet jeles dokumentuma annak, hogyan válik egy tanár hiteles és hatásos pedagógiai személyiséggé, miközben egészen másféle szellemi anyagból egészen másféle pedagógiát épít, mint ami ismerős volt ez ideig (Takács Géza, az UPSZ főszerkesztője).
(Forrás: Új Pedagógiai Szemle)

Lesújtó PISA, kevés felkészült pedagógusjelölt, de volna mire építeni Évértékelő interjú dr. Csapó Benő egyetemi tanárral (12.29.)

Tíz évvel ezelőtt indult el az a tudományos közösség szélesebb körét megmozgató munka, ami végül a Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért kötet összeállításához vezetett. Az ott megfogalmazott ajánlások egy részében történt előrelépés, például nagyrészt megvalósultak az értékelési rendszerrel kapcsolatos javaslatok, a MTA által idén elindított tantárgypedagógiai kutatási program pedig sokat tesz a fejlesztésék tudományos hátterének megteremtése érdekében. Fontos lépés az óvodai nevelés kiterjesztése is, ugyanakkor nincs előrelépés az iskolai szelekció mérséklésében és az esélyegyenlőség javítása terén, és sokat romlott a tanárképzés helyzete.
(Forrás: Tízperc iskolablog)

Több feladatot kapnak szeptembertől a logopédusok 12.31.)

Az ellátás keretében kellett elvégezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján kellett kezdeményezni további vizsgálatokat. Ez szeptember 1-jétől módosul, így már az ötévesek mellett a harmadik életévüket betöltött gyermekekre is vonatkozik majd a szűrési kötelezettség. Bár a rendelet előremutató, érthetetlen, hogy a szaktárca miért nem döntött a szakemberek minimálisan kötelező létszámának emeléséről.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

Digitális pedagógia

Kormányzati program indul az oktatási intézmények és az informatikai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztésére (12.13.)

A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első ütemében több mint 2,8 milliárd forint európai uniós és hazai támogatásból indít programot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) konzorciumban.
(Forrás: kormany.hu)

A magyarok és az informatika: ahol a PISA-nál is nagyobbat bukhatunk (12.26.)

Maga az informatika ugyanakkor egy olyan gyűjtőfogalom, amibe egy általános iskolai rendszergazda ugyanúgy beleesik, mint a milliós fizetést kapó speciális fejlesztők. Ahogy mindenhol, itt is vannak elavuló szakmák és kompetenciák: sokan szerettek volna a Mimox közvetítésével új állást találni, majd szembesültek vele, hogy a tudásuk már nem piacképes. „Van ám munkanélküli, elavult tudású informatikus is: a legtöbben hagyományos rendszergazdák”
(Forrás: hvg.hu)

A tanárok leghasznosabb applikációját alkotta meg egy magyar startup (01.02.)

A Redmenta startup online feladatkészítő alkalmazásával a pedagógusok játékosabbá és izgalmasabbá tehetik az órai és a házi feladatokat, de még a számonkéréseket is, miközben a gyerekek év közben megszerzett digitális kompetenciáit is mérhetik – írja a Digital Hungary.
(Forrás: Eduline)

 

 

Gyermek- és ifjúságvédelem

Kiüríthetik az egykori fóti gyermekvárost (12.23.)

Forrásaink szerint a nagyjából száz gyereknek otthont adó terület kiürítését már régóta tervezik, a hazai gyermekgondozásban ugyanis a nagy központi ellátó intézmények helyett előtérbe helyeznék a lakásotthonokat. Ezekben jellemzően 10-12 gyereket helyeznek el, akik a képzett szociális munkások, nevelőszülők segítségével családhoz hasonló körülmények között élhetnek.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Azért vannak, hogy ne a nyolcadikos ballagás legyen a népünnepély (12.28.)

Nem egy szokványos alaphelyzet, ha egy zömmel hátrányos helyzetű romák lakta kis faluban működik egy gimnázium, és sok jó sem szokott kisülni abból, ha szegregált környezetben tanul együtt 80, általános iskolás korából komoly tanulási nehézségeket magával cipelő diák. Az alsószentmártoni A Tan Kapuja Buddhista Gimnázium azonban másképp látja saját szerepét a település és környéke életében: olyan fiatalokért működnek, akik nélkülük gondolni sem mernének az érettségire.
(Forrás: abcug.hu)

“Hogy minden fogyatékos gyerek családban nőhessen fel…” (12.28.)

Az állami gondoskodásba kerülő fogyatékos gyerekek számára előnyösebb lenne, ha nem intézetekben, hanem nevelőszülőknél élhetnének. Sok nevelőszülő szívesen vállalná is, hogy fogyatékos gyerekekkel foglalkozzon, ha elegendő segítséget kapna, és nem kellene pluszban megküzdenie az állami ellátórendszer hiányosságaival. A gyermekvédelmi rendszerben sodródó, fogyatékossággal élő gyerekekről Kovács Évával, a Kézenfogva Alapítvány szakmai vezetőjével beszéltünk.
(Forrás: Kettős Mérce)

A szociális műhely, ahol a legsúlyosabb hátrányból is erényt kovácsolnak (12.30.)

Akik a műhelyben dolgoznak, zárt világban élnek, nehezen vagy sehogy sem kommunikálnak. Erre az elfoglaltságra nem csak azért van szükségük, mert kapnak érte pénzt, ami gyakran inkább szüleiknek, gondviselőjüknek jelent segítséget. "Azért is kellene ugyanilyen időtartamban ez a tevékenység, mert a tartalmatlan életvitelből adódóan nagyon sok frusztrációs probléma, viselkedési zavar adódik, amik a környeztük egészségére akár károsak is lehetnek, s ebből sok agresszió adódhat" – magyarázza Szalkai Dániel,a Maacraft létrehozója és vezetője.

(Forrás: hvg.hu)

 

 

Szegregáció

Ritók Nóra: Karácsonyi blog (12.25.)

Nos, ez a karácsony csodálatos összefogást hozott. Próbálom elhessegetni a hiányérzetemet, hány utcácska maradhatott ki…. ahol vártak volna még. Azzal nyugtatom magam, hogy majd januárban folytatjuk. Az pedig, hogy ennyien álltak mellénk, sok üzenetet hordoz. Egyrészt, hogy az emberek jók. Meg azt, hogy az államon kívül is hihetetlen erő szervezhető. És azt is, hogy érzik, egyre többen érzik a probléma megoldatlanságát és tarthatatlanságát. A gyerekszegénység kínzó kérdését. Hogy ebben a civilek számíthatnak a cégek támogatására. Nemcsak karácsonykor, hanem hosszabb távon is.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Ritók Nóra: Szegregáltan integrálni? (12.31.)

Jó lenne, ha ezt az egész integrációt egy közös munkának fognánk fel. Ha a kirekesztésük helyett a megoldásokra  koncentrálnánk.  Ha nem azt keresnénk, mivel indokolhatjuk a szegregációt, hanem azt, mivel igazolhatjuk az integráció szükségességét az oktatásban.  Mert egy újabb generációt veszítünk el, ha továbbra is a szegregáció erősödik. A veszteség pedig nemcsak az övék lesz. Az mindannyiunkra hatni fog.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

Világ

A világ már kevésbé, a fiatalok még nyitottak a globalizációra )12.22.)

A leginkább az arab országokban romlott a helyzet, ahol magasabb, mint 30 százalékos a fiatalok körében a munkanélküliség, míg Kelet-Ázsiában az arány csak 10 százalék. A fiatalok gyakran kevésbé stabil állásokat tudnak csak szerezni, mint az idősebbek. Az ipari országokat tömörítő OECD-államokban a fiatal dolgozók egynegyedének van ideiglenes állása, míg 26 százalékuk részmunkaidőben dolgozik.Ezt a korcsoportot immár jobban fenyegeti a szegénység, mint a gazdag országok náluk idősebb nemzedékeit.
(Forrás: Inforádió)

Fellázadtak a német egyetemek és könyvtárak a szabad tudásért (12.22.)Hasonló közös fellépést eddig elképzelni sem lehetett, és a német példa akár még ragadós is lehet, az Elsevier modellje ellen ugyanis Európa-szerte háborognak az egyetemek. Látszik, hogy valami megmozdult a tudományos világban. Egyre nagyobb teret nyer az open access-elv: egy tervezet szerint 2020-tól minden EU-s közpénzből készült tanulmányt szabadon hozzáférhetővé kell tenni, és egyre gyakoribbak a hasonló helyi szabályok is, például itthon is szabad hozzáférést vár el a kutatóitól az MTA.
(Forrás: 444.hu)

Valami furcsa dolog történik a felsőoktatásban: franchise egyetemeké a jövő? (12.26.)

A nemzetközi rangsorokat még mindig az angolszász egyetemek vezetik, ennek ellenére egyre több oktatáskutató hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány évtized múlva talán már nem az Egyesült Államok és Európa lesz a felsőoktatás globális központja, hanem Ázsia és az Öböl-menti államok. Ezek az országok dollármilliárdokat fordítanak a legeredményesebb kutatók, oktatók és a legtehetségesebb hallgatók megszerzésére.
(Forrás: Eduline)