Home HírekHírek Már az adományokról is Hajnal Gabriella dönt?

Már az adományokról is Hajnal Gabriella dönt?

2023-11-16
Bár már júniusban megjelent, csak az első botrány után, októberben került előtérbe az a 16/223 BM-utasítás, amely arról rendelkezik, hogy az egyes intézmények esetén ki jogosult a pénzbeli vagy tárgyi  adományok, ingyenes szolgáltatások, munka elfogadására. A rendelet előírásaival kapcsolatban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Klebelsberg Központhoz – cikkünkből válaszukat is megismerhetik.

Az utasítás szerint a tankerületekhez tartozó iskolák esetén a felajánlott adományok elfogadásáról a tankerület, illetve a Klebelsberg Központ dönt, kivéve a magánszemélyek 50 ezer forint alatti értékű adományait. A vállalkozások, állami, önkormányzati szervek, egyház esetén kétmillió forint alatt a tankerület, kétmillió forint fölött a Központ dönt, azonban civil szervezetek és többségi állami tulajdonú külföldi cégek esetén összeghatártól függetlenül, illetve magánszemélyeknél 50 ezer forint fölött a Klebelsberg Központ. Külföldi vagy nemzetközi szervezet, kormány  esetén még magasabban van a döntési jogkör: a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkára dönt értékhatártól függetlenül minden esetben a külföldi, nemzetközi szervezet, valamint a nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormány, minisztérium által felajánlott adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról.

Az adományt a tankerület vagy a Központ köteles visszautasítani, ha az adomány az azt elfogadó szerv jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának befolyásolására irányul, vagy ha az adományozó meghatározza, hogy az adomány felhasználását csak bizonyos személyi kör számára teszi lehetővé  – ez jelentheti azt is, hogy ha megmondom, hogy azt egy adott iskola tanárai részére vagy egy adott feladatot végző tanárcsoport részére juttatom, illetve ha azért adom, hogy mondjuk csoportbontás legyen az iskola oktatás keretében.

Emellett mérlegelni kell, hogy az elfogadás milyen kötelezettséget, terhet jelent a fenntartónak, megvalósíthatók-e az adományozási feltételek, milyen az adomány műszaki állapota stb.

Mivel az iskolák nem önállóan gazdálkodnak, ez a mérlegelési jogkör indokolt, hiszen az adomány elfogadása olyan kötelezettségeket jelenthet, amelyek nem az iskolára, hanem a fenntartóra hárulnak. Azonban ez az összeghatár nélküli megkötés tovább csökkenti az iskolai autonómiát és a szülők lehetőségeit. Nem is beszélve a civil szervezetekkel szembeni diszkriminációról: az ő esetükben magasabb szintre helyezi az utasítás a döntést, mint a többi adományozó esetén.

A rendelkezések hallatán sokakban felmerült, hogy annak az a célja, hogy a tankerület elvonja az iskolától az adományokat.  Arra azonban senkinek sincs törvényes lehetősége, hogy másra használja az adományt, mint amire az adományozó adta. Érdemes azonban felhívni az adományozó figyelmét, hogy az adomány pontos célját meg kell jelölni, mert különben a felhasználásról a tankerület dönt.

Az utasítás növeli az adminisztrációs terheket is: minden adomány esetén szerződéskötést ír elő, külön nyilvántartást kell vezetni és nyilvánosságra hozni az adományokról és az adományozókról. 

Az intézkedés betarthatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy az iskola önálló gazdálkodásának hiánya és a finanszírozási problémák miatt minden iskolában van olyan alapítvány, amelyik az iskola gazdálkodásának segítését szolgálja: ha éppen nincsen pénz krétára vagy másolópapírra, akkor ezt kifizeti az alapítvány. Mostantól ehhez elvileg a Klebelsberg Központ elnökének engedélye kell. Mint ahogy ahhoz is, ha egy apuka 100 ezer Ft-os munkát felajánlva kifesti a tantermet.

Mivel el nem tudtuk képzelni, hogy ezt hogyan tudja Hajnal Gabriella KK-elnök megoldani, közérdekű adatigénylésben kérdeztük meg, hány esetben fordultak a Központhoz engedélyért, és ezt hányszor utasították el.

A válasz szerint az utasítás június 25.-i megjelenésétől október 31.-ig a több ezer iskolából összesen 37 kérelem érkezett, amelyek mindegyikét engedélyezte az elnök.

Ha ez az adat igaz, az a következőket jelentheti:

– az igazgatók nem ismerik vagy nem veszik figyelembe az utasítást

– az adományozók és az iskolák megtalálták a kiskapukat: nem az iskolának, hanem közvetlenül a tanároknak, tanulóknak adományoznak (vállalva az ezzel járó pluszmunkát), nem tulajdonba, hanem csak használatba adják az eszközt stb.

– az iskola inkább maga utasítja vissza az adományt, hogy elkerülje a vele járó munkát, vagy a konfrontációt a tankerülettel.

Ha van információja arról, hogy az Önök iskolájában, alapítványánál melyik eset áll fenn, írja meg a civilkozoktats@gmail.com címre!

A témáról a Szabad Vonalzón megjelent, Juhász Ágnessel készített interjú itt hallgatható meg: Tényleg megtiltották a szülőknek és az iskolai alapítványoknak az iskolák támogatását?