Faliújság / 22.

A Tanítanék oktatáspolitikai javaslatcsomaguk összeállításakor is kikérte mindenki véleményét és közösen kerültek megfogalmazásra a problémákat és a megoldási javaslatokat. Már 10 ezernél több kitöltőnél tart az a kérdőív, amivel felmérik, közösen milyen változtatásokat tartunk a legfontosabbnak, mi valósulhatna meg akár a következő tanév kezdetéig. Olyan, korábban már fókuszba került intézkedések közül lehetett választani, melyek megváltoztatása, vagy legalább is a változás beindítása már az új tanév elejéig rendelkezésre álló pár hónap alatt is lehetséges.

A hazai közoktatás rendszerszintű válsága miatt a gyermekek sokszor nem kapják meg a nekik járó minőségi ellátást, ezért kulcsfontosságúvá vált az aktív szülői érdekérvényesítés. A CKP YouTube-csatornáján immár visszanézhető Szülői Hang online foglalkozása, mely abban nyújt gyakorlati segítséget, hogy a családok miként hozhatják ki a legjobbat a jelenlegi nehéz helyzetből, és hogyan támogathatják érdemben egymást. Bár azonnali csodát nem várhatunk, a tudatos szülői közösségek összefogásával és reális tervek mentén mindannyian cselekvő részesei lehetünk egy jobb, gyermekközpontúbb oktatási rendszer megteremtésének.

Dr. Bíró Endre tollából megjelent a „BILINCS VAGY KILINCS?! – 2026. (Jogok az iskolában, óvodában, kollégiumban)” című átfogó szakmunka, amely harminc év tapasztalatát összegzi a köznevelési jog, valamint a gyermeki, diák- és pedagógusjogok területén. A könyvesboltokban nem kapható kötet szerzője a kiadvány szövegrészeit felajánlotta a készülő Gyermekjogi Alternatív Jelentéshez is, különös tekintettel az SNI-s és BTMN-es tanulók, valamint a súlyos gyermekjogi sérelmek témakörében. A Jogismeret Alapítvány arra kéri a szakmai közösségeket, hogy segítsenek a kiadvány hírének terjesztésében, mivel a hivatalos intézményi csatornákon keresztül az információ sokszor nem jut el a pedagógusokhoz és a szülőkhöz, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne erre a mindennapi munkát és érdekérvényesítést segítő tudásra.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter és szakmai partnerei egyértelművé tették, hogy a leendő kormányzás egyik legfontosabb stratégiai ágazata az oktatás lesz, szakítva az elmúlt 16 év gyakorlatával. Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szakértője az ATV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem csupán a tananyag reformjára, hanem egy mélyebb, gyermekközpontú szemléletváltásra van szükség, amely a diákok egyéni szükségleteit helyezi előtérbe. Ercse kiemelte a társadalmi párbeszéd és a pedagógusok szakmai támogatásának fontosságát, megjegyezve, hogy a sikeres átmenethez elengedhetetlen a politikai akarat és a partneri viszony minden érintett szereplővel. A Civil Közoktatási Platform továbbra is kész szakmai tudásával támogatni ezt a folyamatot, hogy az iskola végre a jövőre és a boldogulásra készítse fel a gyermekeket.

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője az interjúban rávilágít arra, hogy a magyar oktatási rendszer válsága immár a szülők széles rétegeit mozgósítja a változás érdekében. A szakértő hangsúlyozza, hogy nem csupán bérrendezésre, hanem gyermekközpontú szemléletre, a pedagógiai szabadság visszaállítására és a diákok túlterheltségének érdemi csökkentésére van szükség. A CKP értékeivel összhangban a nyilatkozat egyértelművé teszi: a kormányváltó erőktől elvárható, hogy az oktatást nemzeti sorskérdésként kezeljék, és a szakmai szervezetek bevonásával építsék újjá a köznevelést.

A legfrissebb elemzések szerint a magyar oktatási rendszer súlyos válságba jutott, ahol a pedagógusok és diákok körében felhalmozódott elfojtott feszültség bármikor robbanhat. A szakértők figyelmeztetnek: a merev struktúra, a túlzott központosítás és a szakmai autonómia hiánya nemcsak a minőséget rontja, hanem mentális és fizikai kimerültséghez vezet az iskolákban. A Civil Közoktatási Platform szakértője, Ercse Kriszta a Pénzcentrumnak adott interjújában továbbra is hangsúlyozza, hogy érdemi reformok és valódi szakmai párbeszéd nélkül a rendszer összeomlása és a társadalmi egyenlőtlenségek további mélyülése elkerülhetetlen.

Pilz Olivér a Szavonra írt cikkében felhívja a figyelmet a közösségi médiában és a közbeszédben tapasztalható tudatos félretájékoztatási hullámra, amely az oktatási szereplők lejáratását célozza. A „hazugságcunami” nemcsak a szakmai párbeszédet teszi lehetetlenné, hanem rombolja az iskolákba vetett bizalmat és bizonytalanságban tartja a szülőket, pedagógusokat egyaránt. Közös felelősségünk a forráskritika és a tényeken alapuló tájékoztatás, hogy megvédjük oktatási rendszerünk értékeit a politikai célú dezinformációtól.

A Szülői Hang cikke arra figyelmeztet, hogy a kormányzat a választások előtt eltitkolja a kompetenciamérések értékelésével kapcsolatos valós szándékait, miközben az iskolák hiányos infrastruktúra és tisztázatlan, egyenlőtlen szabályok mentén kénytelenek lebonyolítani azokat. A civil szervezet szerint a tesztek felvételibe történő beszámításának rejtett célja valójában a gimnáziumba jutó diákok számának drasztikus korlátozása, és a fiatalok mesterséges szakképzésbe terelése. Bár a Belügyminisztérium egy helyreigazítási kérelemben reagált a cikkre, a megfogalmazott konkrét aggályokra és a jövőbeli tervek mibenlétére nem adtak érdemi választ. A szerzők a gyermekek és az esélyegyenlőség védelmében a titkolózás azonnali befejezését, illetve a mérések tétre menővé tételének elvetését követelik.

A Szülői Hang képviseletében Miklós György a brüsszeli civil héten tartott beszédében Magyarországot az autokrácia negatív példájaként mutatta be, ahol a demokratikus intézmények leépítésének legszembetűnőbb jele az oktatás tudatos lezüllesztése volt. Kiemelte a végletekig központosított, önálló minisztérium nélküli, alulfinanszírozott iskolarendszert, valamint a kormányzati támadások alatt álló civil szervezetek egyre elszigeteltebb helyzetét. Bár a civilek elszórtan érnek el sikereket – például pereket nyernek a titkolózó állammal szemben – és igyekeznek cselekvésre buzdítani a megfélemlített szülőket, a hazai civil szféra a túlélésért küzd. A szervezet hangsúlyozta, hogy az autokrácia fenyegetése egész Európát érinti, a magyar demokrácia jövőbeni újjáépítéséhez pedig elengedhetetlen lesz az Európai Unió hathatós támogatása.

A közoktatás állapotát napjainkban tévesen a felszínes, mérhető mutatók alapján ítélik meg, miközben az oktatás valódi sikerét a pedagógusok nehezen számszerűsíthető tulajdonságai, például az empátia és a morális tartás határozzák meg. Az intézményekben megjelenő autoriter vezetés kizárólag az adminisztratív megfelelést díjazza, ami háttérbe szorítja a gyermekközpontú, az egyéni képességekre odafigyelő adaptív pedagógiát, és a hivatásuk iránt leginkább elkötelezett tanárok pályaelhagyásához vezet. A rendszer hosszú távú, csendes leépülésének megállításához így nem újabb tesztekre, hanem a pedagógiai autonómia intézményi szintű védelmére és a méltányos oktatási kultúra megteremtésére lenne szükség. Kiss-Pataki Éva véleménycikke a CKP honlapján olvasható.